Bányászat történelem 43. Dorog, XXI-XXII-es akna 1957-1987

2023. december 23. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Dorog utolsó bányája volt e két akna. Természetesen az épületeknek és az Ágnes-telep házainak sincs már nyoma, de ha a területen sétálunk, a bozótharc sikeres megvívása után az emlékműveken kívül is lehet látni nyomokat az utakból, kőkorlátokból, házakból...

Az akna termelvényét a már megismert altárón szállították Dorogra. Majd amikor a dorogi osztályozót leszerelték akkor:

Idézet Molnár Márk írásából:

"Az altáró egyedül a dorogi, a jelenlegi Baumit porta szomszédságában található XXI-es akna szenét szállította Annavölgyre, onnan 1985-ig a kötélpálya vitte Tokodra. Ez azt jelentette, hogy a szén a légvonalban 4 kilométeres távolságot 11 kilométeren tette meg. 1985-től a kötélpálya is leállt, a további két évig a Pálinkás-tárón kiszállított szenet tehergépkocsik hordták Tokodra."

Éles szeműek észrevehetik a lenti két kép között a különbséget! A tornyok nem egyformák, pedig ugyan ott készültek a képek! Segítek: az első képen az aknamélyítő tornyok vannk, itt még építés alatt vannak az aknák, a másodikon pedig már a termelő üzem látható.

Fotó: Solymár Judit

Az aknák és az Ágnes-telep házai, háttérben a kőbánya. Fotó: Pick József gyűjteménye.

1957-ben kezdik az aknák mélyítését. A külszíni és a bányabeli létesítmények beruházási munkája 1965-ig tartott (184 M Ft költséggel)

1962. IX. 1-én már két vágattal megkezdik az akna D-i mezőjének feltárását a -17 szinten.

1963. Megkezdik a mezőfeltáró ereszkék mélyítését.

1964. január 1-én az üzem termelésbe lép. A D-i részen két bányamezőt alakítottak ki (D I. és D II. mező).

1965. A XV—XV/A és XV/b ereszkékkel kialakították a D III. mezőt (a — 17 és —37 szintek között).

1965. Március 6-án beindul XXI. akna saját külszíni homokbányája.

1966. Az É-i irányban telepített előfúrások triász alaphegységet értek. A feltárt területet három oldalról vető határolja. A főtelep 4-4,5 m, a II-es telep 2,5-2,8 m, a közmárga 6 m vastag. A mezőt frontművelésre készítették elő, szállítását láncos vonszolókkal mechanizálták. Nov. 20-án a front légfeltörésének -14-es szintjén 120 1/p vízfakadás történt, amely nov. 22-én fokozatosan növekedve elérte a 18 m3/p-et. A főszivattyúkamra szivattyúinak sorozatos meghibásodása csaknem a bánya elfulladását okozta. A XXI-es aknarakodón a víz 2,2 m magas volt, amikor a szivattyúk kijavításával az intenzív vízemelés beindult. Folytatják a kutatást. 4-5 m vastag I-es és 10—14 m vastag Il-es telepet tárnak fel.

1968-as légvezetési bányatérkép részlete:

1975. Az alagútpillér és az attól K-re fekvő terület kutatását és előkészítését folytatták.

1976. Jún. 12-ig elvégezték az ajtósgátak kijavítását és a nyomáspróba utána gátajtókat bezárták. A 12 hónapig tartó injektálási munkák után a gátak zárása sikeres volt. A víznívó jún.24-én érte el a nyugalmi szintet, akkor a -17
méter szinti gáton 12,7 a +0-ás szinti gáton 10,8 atm víznyomást mértek. Az aknapillérben kihajtott (ÉK —DNy-i irányú) K-i ereszkének az alagútszintre történő bekötéséről döntenek. A beruházás célja: egy új főszállító útvonal kialakításával az akna D-i, levetett területének feltárása, végső soron „XXI-es aknatermelő kapacitásának bővítése és szénvagyonnövelése.”

1977 júniusában indult meg az alagút VIII-as aknai szárnyvágatából (+134,1 m) az ereszke hajtása.

Térkép Tóth Tibor könyvéből. Ezen felfedezhető a fenti ereszke, valamint jelölve van az alagút illetve az aknák védőpillére. (Sajnos jobb minőségű térképet nem találtam.)

1978. Az akna termelő tevékenysége teljes egészében az aknapillér területére korlátozódott. Július 1-én lyukasztott az új főszállító ereszke, megkezdhették az aknapillér teljes lefejtését. Folytatják a szénvagyon-bővítő beruházási program végrehajtását.

1979. A XXI-es aknamezőben kihajtott főszállító ereszkét BSZ-IV. típusú gumiszalaggal szerelik fel, megindultak az ajtósgátak pillérében lekötött az ún. mélyszinti terület 800 E tonnás szénvagyonának feltárására.

Fotó: Pick József 1985