Jó szerencsét!
Amekkora hatással volt Dorog életére a bányászat, legalább akkor hatással volt a bányászatunk életére az altárórendszer kiépítése. Ebben a bejegyzésben az altáró dorogi szakaszáról írok, de a banyaszkor.hu oldalon olvasható Molnár Márk írása, melyben a teljes altárórendszer története megismerhető.
Ha követjük a szokásos településhatár szerinti felosztást, akkor a dorogi területhez tartozik a Tokodi-altáró Ó-dorogi szárnyvágata. Az időrendben jelzem melyik esemény melyik részhez tartozik.
Dorogi-altáró: Fotó Pick József
Az altáró tervezése-építése a csolnoki Reimann-akna építésével együtt került a szakértő bizottság elé:
Schmidt Sándor könyvéből:
"Természetes törekvésünk volt ez új aknatelepet az addigi tapasztalatok felhasználásával a lehető legmodernebb felszereléssel megépíteni, s hogy ez investitio megadásához szükséges hangulatot is előkészítsük, vagyis a vízveszély súlyát is leszállítsuk, a terület dorogi oldalán elfúlt Tömedék-aknánkat is víztelenítettük. így megteremtve a vállalkozás sikerének előfeltételeit, fogtunk az aknatelep tervezéséhez, azt boldogult Reimann Lázár udvari tanácsos, vállalatunk akkori alelnöke nevére keresztelvén.
Reimann-altáró: Fotó Korompay Péter gyűjteménye
Az aknatervet 1915. év február havában kinyomattuk s úgy kértünk szakértő bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy minden elgondolásunk meg legyen vitatva s nyugodtan vállalhassuk a nagy tőkebefektetés felelősségét.
1915. év május havában ült össze Dorogon a szakértő bizottság Dr. Chorin Ferenc társulatunk mai elnökének elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak: Roth Flóris közp. bányaigazgató, n. Winklehner János petrozsényi, n. Hoffmann Richárd handlovai, n. Gerő Nándor salgótarjáni és Pauer Gyula sagori bányaigazgatók. A bizottságnak tagja volt a gépészeti berendezések felülvizsgálata céljából Lengyel Mór akkor központi gépészeti főfelügyelő is.
Az investitio sorsát eldönteni hivatott kérdések a következők voltak:
1. szénvagyon megállapítása;
2. altáró vagy kötélpálya megoldás választása;
3. vízemelésre való felkészültség;
h. feltárás;
5. fejtés;
6. munkástelep építésének kérdése.
A vízemelés olcsóbbá tétele mindenesetre hathatós érvelés volt altárói megoldás mellett. 15 m3 vizemelést tételezve ugyanis fel, a víznek a külszínre való emelése q-ként 21 fillér költséget jelent, vagyis felemészti a
várható jövedelmet, míg az altáróval elért 150 m nyomómagasság-csökkentés a q-kénti költséget 6,2 fillérre redukálja. Azonban rendkívül sok érv hangzott el az altáró ellen, főleg az annak kiépítésében előre nem látható esetleges horribilis többköltség miatt. Az altáró nyomvonala ugyanis Tömedék-akna szállításának lebonyolítása miatt ahhoz lehetőleg közel, tehát az ódorogi lefejtett bányamező fölött terveztetett. E kérdést áthidaltuk azzal, hogy Tömedék-aknától eltávolodva, Ódorog régi művelései alatt maradtunk. Másik érv volt a Henrik-hegyi mészkő áthatolásának esetleges akadályai: olyan nagy barlangok kerülhetnek az altáró útjába, melyeken vagy egyáltalában nem, vagy csak drága hídszerkezeteken lehetne átjutni. Kölcsönös kapacitálás után végre az
altáró tervét fogadták el s mint a valóság mutatja, a Henrik-hegy harántolása semminemű akadályt nem hozott, sőt az altárónak e 900 m hosszú szakasza volt a legolcsóbb, mert azt falazat nélkül mészkőben lehetett kivágni.
Az altáró szelvénye a 34. rajz szerint csaknem szabályos köralakúra terveztetett, s a 25 m3 víz levezetésére számított csorga biztosítása úgy volt elgondolva, hogy a vasút tartására 1-1 m távolságban 200 mm magas I tartók lesznek beépítve, közöttük a csorga átfalazva.
A meghallgatott alagúti szakértő a traverzeknek a betonba való ágyazását ellenezte, mert a vasúti forgalommal okozott rázkódás idővel az egész betonfalat tönkreteszi, s így át kellett térnünk az ugyanazon rajzban bemutatott profilra, melynél a csorgát oldalt helyeztük el. Sajnos, nagyon rosszul tettük, mert a forgalom növekedésével a drága sűrített levegőjű mozdonyok helyett villamos mozdonyokat kellett beszereznünk, s azok egymás mellett a legkisebb méretek mellett sem fértek el, úgy, hogy az egész altárót utólag mégis át kellett építenünk a bemutatott végleges profilra, hol a csorga a két vasút közé került a talp alá s bár a rezgést a csorga falai itt is átadják a falazatnak, annak semmi hátrányát nem éreztük.
Altáró hajtása: Fotó Pick József
Az altárót 13.75 kg-os sinekkel szereltük fel, de ezek alig néhány évi üzem után annyira koptak, hogy az egész vasutat ki kellett cserélni, mikor is 23,6 kg-os síneket fektettünk le. Igaz, hogy a Reimann-altáró tervezésénélannak 25 millió q-ra előirányzott termelésén kívül egyelőre csak Tömedék-akna termelésének kiszállítására számítottunk, látjuk azonban, hogy milyen fontos minden főszállító folyosót mindjárt úgy felszerelni, hogy az minden
követelménynek megfelelhessen. Az altárót boldogult tudós tanárunk: Szentistványi Gyula és Kompolthy
Ödön bányafelügyelőnk mérései alapján 1915. év októberében kezdtük meg, s hogy kihajtását gyorsítsuk, 860. méterében segédaknát mélyítettünk le, úgy, hogy 6 támadási pontot nyertünk, s így 1917. év májusában a 2590 m hosszú altáró áttörése megtörtént, az első szénszállítás pedig Reimann-aknától 1918 április 2.-án indult meg."
Időrend a források alapján:
1915. Tervezés, építés megkezdése.
1917. Elkészült a Reimann-akna és a dorogi kijárat közötti szakasz.
1918. április 2. Az első szénszállítmány Dorogra érkezése
A Csolnok és Dorog közötti aknákat a következő időrendben kötötték be az altáróba:
1923. Miklós-aknai szárnyvágat.
1924 Székely Lajos: "A Tokodi-altáró Az altáró ódorogi szárnyvágatát még 1924-ben telepitettük,célja elsősorban a Henrik-aknal művelés folyamán benthagyott lakótelepi és aknapillérek, fekütelepek 200 000 t-ra becsült szénvagyonának lefejtése volt. Ezenkívül természetesen a Dorogi-altáróval harántolt,és a geológusok által meghatározott oligocén telepeket is lefejteni kívántuk. Az altáró végállomása, a Dorogi-alagút keresztezése is
trlász mészkőbe jutott. Mivel a két vágat főtéje és között 1,5 m szintkülönbség volt, vasbeton hiddal végeztuk az áthidalást. ElŐzetesen a hídpillérek helyes megállapitására lefúrtunk az alagútba"
A fenti művelet érdekes előzetes egyeztetési munkát igényelhetett a két érintett bányatársaságtól, hiszen egymás konkurenciái voltak...
1925. április 14. Ágnes-akna bekötése a Tokodi-altáróba.
1930-1933. VI-os aknai szárnyvágat a Miklós-aknai szárnyhoz csatlakozva.
1935. augusztus elkezdik építeni a VIII-as akna szárnyvágatát majd,1936. március 1-re készült el.
Reimann-altáró, VIII-as aknai elágazás: Fotó Solymár Judit
1947-1954. Székely Lajos könyvéből: "A dorogi osztályozó kapacitásának jobb kihasználására a tokodi osztályozót megszüntettük és a szenet Dorogon osztályoztuk. A dorogi alagút 1600.m-ből kiinduló 15%-kal emelkedő szárnyvágattal csatlakoztunk a tokodi alagúthoz, s egyidejűleg az altárói üzemben használt 50 cm nyomtávú csillékket kiküszöbölve áttértünk az egységes 60 cm nyomtávú dorogi csilletipusra. Ennek érdekében az egész üzem vágányzatát át kellett szerelni."
Itt már nem okozott gondot a két bányatársaság konkurenciája hiszen az államosítás után vagyunk...
1954. A tokodi alagút és a Dorogi-altáró összekötését a kedvezőtlen közetviszonyok miatti nagy költség okán feladták
1957-ben kezdik a XXI-XXII -es aknák mélyítését., a Dorogi Alagút pillérében.
1977. Molnár Márk: Az altáró egyedül a dorogi, a jelenlegi Baumit porta szomszédságában található XXI-es akna szenét szállította Annavölgyre, onnan 1985-ig a kötélpálya vitte Tokodra. Ez azt jelentette, hogy a szén a légvonalban 4 kilométeres távolságot 11 kilométeren tette meg. 1985-től a kötélpálya is leállt, a további két évig a Pálinkás-tárón kiszállított szenet tehergépkocsik hordták Tokodra, ahogy az időközben nyílt, az altáró rendszertől távol eső bányákét is.
1987-ben XXI-es akna is bezárt, 70 év után az altáróban a szénszállítás megszűnt.
1990. A fenntartás nélkül maradt alagút hamar tönkrement, utoljára 1990-ben jártak benne felmérni a bent maradt, kihozhatatlan értékeket, mint például a szivattyúk, bányamozdonyok.
1999-ben az első 20 méter meghagyásával 800 méter hosszban betömedékelték.
Dorogi Altáró tömedékelése 1999-ben Fotó Gondos Árpád
Faragó Ferenc 2014-ben készült térképén kékkel jelölve egyben látható a teljes altárórendszer:
Természetesen az altáróból, (mint ahogy azt az Annavölgyi és Csolnoki bejegyzéseknél írtam) valamint a szárnyvágataiból több széntelepet műveltek ereszkékkel, siklókkal.
Jó szerencsét!
2023.11.25.
Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)
Bányászat történelem 34. Dorog, Ágnes-akna 1908-1950
Bányászat történelem 35. Dorog, Árpád-, Ferenc-, és Jenő-akna 1905-1966
Bányászat történelem 36. Dorog, B-akna 1893-1897
Bányászat történelem 37. Dorog, Henrik-akna 1850-1902
Bányászat történelem 38. Dorog, Miklós-akna: 1919-1974
Alapozó bejegyzések:
