Jó szerencsét!
Ez hosszú lett, ezért 2 részletben olvashatjátok, az első rész az általános leírás volt:
Földtan 1.rész
https://banyaszkor.blog.hu/2023/03/17/banyaszat_tortenelem_0_bejegyzes_foldtan
a 2. részben földtani és egyébb térképpekel és azok magyarázatával találkozhattok.
Ismétlés:
Fontos a méter skála: ahogy tanultuk régen a 0 pont az: "Alapszintnek az Adriai tenger 1875. évben 9 hónapon keresztül mért középvízszintjét választották, amit a trieszti kikötőben a Molo Sartorio mareográfja mérései alapján határoztak meg." ez késöbb változott:
"1953-tól a Varsói Szerződés államait kötelezték, hogy egységesen a Balti alapszinttől számítsák a magasságot, így egységesítve a rendszerüket. A balti tengerszintet a Finn-öbölben, Szentpétervártól nem messze, a kronstadti kikötő vízmércéjén állapították meg. Ezt a magasságértéket a katonai térképészetben 1953, polgári térképészetben 1958 óta használjuk. A balti tengerszint 67,47 cm-rel magasabban van, mint a nadapi alapszint.
A következő képek a háromszerzős földtani könyv mellékletéből származnak.
A lenti ábrán a Henrik-hegy dorogi oldalában művelt széntelep látható, a legmagasabb réteg mint szénkibúvás találtatott meg a Henrik-hegy és Gete közötti nyereg oldalában. Jól látszik, hogy az altáró szintje felett volt a mező csekény mértékű vizveszéllyel. Az is jól látszik, hogy az altáró ezen része mészkőben készült, tehát a mai napig jó állapotban lehet, hiszen gyakorlatilag egy barlangot hajtottak ki a mészkőben.
A lenti képen az annavölgyi szénterület, ahol látszik hogy a széntelep több rétegre tagozódott, ahogy évmilliók alatt lezajlott a szénképződés. A három alsó fekete csík a paleocén telep felette az egy vékony pedig az oligocén. A három paleocén telep fentről lefelé a Paula, Móricz, Leontína nevet kapta. Érdekes a kép jobb szélén a Steinreigel-mező, ott a telep a hegységképződési folyamatok miatt szinte függőleges. Itt olyan közel volt a szén a felszínhez (20-30 méter), hogy a nagyobb esők után a föld alá bejutó felszíni víz komoly fennakadást okozott a termelésben.
A lenti kép alsó része a Magos-hegy és Henrik-hegy közötti széttöredezett településeket mutatja.Jól látható hogy a középső lesüllyedt rész jóval a víznívó alatt van, ezek a bányák előbb-utóbb vízbetörés áldozatai lettek.
Itt jobban látszik a Reimann-altáró alatti terület
Egy kicsit más megvilágításban a fentiek Tóth Tibor könyvéből:
Jól olvasható a méterskálán, hogy a széntelepek mélysége milyen változatos:
Itt pedig a széntelepek rétegvastagsága látható, ez sem kevésbé érdekes. Aki elolvasta az előző bejegyzést pontosan tudja mitől van a sok meddő réteg a széntelepek között.
A lenti térkép Székely Lajos könyvéből megmutatja a területünk vetőit. Ezek közül némelyik a 200 méter elvetési magasságot is meghaladja. (Vígh Ferenc és Szentes Ferenc 1952-évi értekezése alapján rajzolt térkép.)
Jó szerencsét!
2023.03.24.
Alapozó bejegyzések:
