Bányászat történelem 61. Tokod, Tokod-ebszőnybánya I. Régi ebszőnyi bányák 1854-1925, 1940-1976

2024. április 27. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A "Régi Ebszőny" névvel illetett terület a Hegyeskő Annavölgyi oldala, főleg a Sároldal, Tűzköves alja, Faluhelyek névvel jelölt rész. A legtöbb bánya közel volt az annavölgyi-úthoz, így Ebszőnyre a vasút megépülése után még osztályozót és a vasúi rakodót is építettek.

Fotó: Tokod Falu Helytörténeti Misszió

Hantken Miksa könyvéből:

"A tokodi Hegyeskő délnyugati lejtőjén is megnyitatott 1858-ban szénbánya mely azonban jelenleg nem míveltetik, ámbár itt is míveltetésre való széntelepek vannak kiképződve.

A három szerzős földtani könyből:

"Az ebszőnyi barnaszénterület abban tér el az annavölgyi szénterülettől, hogy itt már csak egyetlen eocén széntelep ismeretes s ez is reszben palás kifejlődésű. Vastagsága átlag 2-5 m-nyi. A tárókkal egykor feltárt és lefejtett területen kb. 2 m vastag volt a telep, míg az aknával lefejtett területeken a 4-5 m-t is elérte. A tulajdonképpeni ebszőny-melletti szénterületet a keletibb szénterülettől a Hegyeskő és Tüzköves triasz- mészkőröge felől a Tüzkövesalja felé húzódó felszín alatti triaszmészkő gát választja el. Ennek délkeleti folytatása a Tűzkövesalján újból a napfényre bukkan, a közbe eső területen azonban a lösz elfedi. E triaszmészkő vonulat fölé telepszik az eocénkorú széntelep nagy félköralakban, de már csekély távolságban flexura szerű vetődés mentén lejjebb zökken, aránylag nagyobb mélységre.

A magasabban fekvő teleprészek zömét a két táróval fejtették le (az 1. táró szája 129,1 m t. sz. f. magasságban, a II. táró szája 134,2 m t. sz. f. magasságban nyílik), a mélyebben fekvő teleprészeket pedig egy aknával (aknagárd 129,43 m kb. = a triasz mészkő karsztvízének szintjével megegyezik.)

Az aknából két mélyszintet hajtottak, melyeknek egyike 104,87 m t. sz. f. magasságban, másikat 38,96 m t. sz. f. magasságban (= 90,14 m-nyire a külszín alatt) haladt. Utóbbiból az 1903. évi feltárás közben előtörő víz az aknát elfullasztotta, amely azóta víz alatt áll. Ezenkívül még a "Faluhelyek" nevű területen mélyítettek egy kis aknát 1858-ban, amellyel szintén a széntelep magasan fekvő részeit fejtették. Jelenleg a felszínhez közel eső, a táróművelés után még visszamaradt teleprészek külszíni, lefejtésére irányuló műveletek vannak folyamatban. A Tüzkövesalján 26 fúrólyuk segélyével megállapították a széntelep jelenlétét és fekvését. Kiderült, hogy a széntelep átlag 10 m vastag lösz, s ez alatt következő 1-2 m vastag eocén agyag alatt fekszik, mintegy 6 m vastagságban. Jelenleg a 10-11 m-es fedőt takarítják le, ami után hozzákezdhetnek a széntelep külszíni lefejtéséhez. Ami az ebszőnyi szénterületeken még remélhető szénkincset illeti, az még elég jelentékenynek mondható. Ezzel szemben hátránya általában gyengébb minősége és a telepnek kisebb vastagsága, továbbá, hogy az eocén széntelep a terület túlnyomó részén elég nagy mélységbe levetve fekszik."

A terület története két fejezetre osztható, hiszen 1925 és 1940 között szünetelt a bányászat.

Időrend Tóth Tibor könyvéből:

1. fejezet 1854-1925

1854. A kiskői szénkibúvásokon építik a Kutató-aknát (26,4 m) és a Járgány-aknát.

A lenti idézet Szeiler János: Beszéljünk bányászul című könyvéből származik, a lenti linkről letölthető a könyv.

https://adoc.pub/beszeljnk-banyaszul.html

"Járgány: (Göpel, Gepel, Gappel, Képej, Torda) az olyan szállítógép, melynek kötéldobja függélyes tengely körül forog. Gépely Pécs.
Járgányház: (Göppelhaus, Göppdkaue) a járgány felállítására szolgáló sátor alakú épület az akna mellett, melyben a szállítás lóval történik.
Járgányszérű: (Göppelherd, Göppelbalm, Rennbahn) a járgány kör alakú pályája, melyen a befogott állatok szállításkor körben járnak."

Kicsit elemezve a képet a csúcsos épület a járgányház, mellette a sátortetős épület az akna épülete.

1892-ben épült a M Á V vasút.

1894. január 1. A „sároldali” kibúváson a szénjogot átvevő Trifaili KB. Rt. kutatást kezd és

1894 végén megkezdi az I-es és Il-es táró (430 m) kihajtását.

1896-ban felépítik az osztályozót.

1897. 95,7 m mély függőaknát mélyítenek.

1903. április 5. A III-as mélyszintről (38,8 m) cca. 5 m3/p vízbetöréssel a függőakna elfulladt.

1909-ig az I-es szinten (104,8 m) tartották a vizet, akkor a termelést beszüntették.

1921. Külfejtést kezdenek.

1924. március 11. földcsuszamlás takarja be a külfejtést.

1925. szeptember 4. A bányát kirabolják és felhagyják (I-es ereszke).

2. fejezet 1940-1976

1940 szeptemberében kezdődik újra a termelés az I. sz. külfejtés szintjén és megkezdik a Il-es külfejtést.

1943. augusztus 13. A VI-os ereszke kiégett (szállítóereszke). A külművelést felhagyják.

1947. A Szabadság lejtakna mélyítése.

1952. A Járgány-aknai mező bekapcsolására új tárót (Ez lehetett a késöbb emlegetett "Göppel-táró")építenek.

1956-57 között felújítják az Osztályozót.

1956. Bányatűz Ebszőnyben (1 halálos és több súlyos sérült).

1959. Befejeződik a Göppel-tárói beruházás. Megkezdik az É-i Oligocén-mező feltárását.

1961. Megkezdik a III-as ereszkei tektonikailag zavart terület visszafejtését és azt 1962 áprilisában be is fejezik.A IV-os ereszkei oligocén telep szintén lefejtésre került és az ereszkét 1962 májusában felhagyták. Az Alsó mezőben befejezik az oligocén-telep művelését

1962. Az I. főereszkétől Ny-ra megnyitott oligocéntelep még az év folyamán kimerült.

1963. Az Alsómezőben (ez a név segített szétválasztani a Régi és Új-Ebszőny történetét) a visszafejtési munkákat végzik.

1964. Megkezdik a III-as lejtaknai terület újranyitását (a terület 1903-ban került víz alá).Május 27-én a régi (1963. november 20-i) 1,2 m3-es vízbetörés 30 m3/p-re növekedett, május 30-án az I-es ereszkei mezőrészt elárasztotta.

1965. Az Alsó I. bányamezőben folytatják a III. lejtaknai terület feltárását. Március 13-án a légereszke +40-es szintjén az 1903. évi öregségből (az előzetes lecsapolás ellenére) 6,5 m3/p vizet fakasztottak, a III. lég-
ereszke víz alá került.

1966. Június 4. 29 m3/p vizet fakasztottak a +37 szinten az 1903. évi 4,2 m3/p vízbetörés helyé-
nek közelében. A mezőrész elfulladt. A főszivattyúkamra kapacitását 22 m3/p-ről 44 m3/p-renövelték ( + 83-as szint). Megkezdik a meddőhányó korszerűsítését.

1967. Az Alsó mező DNy-i szárnyának fejtési előkészítése abefejeződött, a visszafejtést megkezdték. A széntelep tektonikailag rendkívül zavart.

1968. Az Alsó mezőben az I-es gurító pillérének feltárását és a K-i mező 22-es siklója által fejtésre előkészített területét a minőségi követelmények fokozódása miatt fel kellett hagyniuk, Ebszönybányát szanálásra javasolják.

1969. Az Alsó mező D-i részén a mezőrész főlégvágatai (3-as feltörés, Il-es főléggurító) felhagyásra kerültek, pilléreiket lefejtették, miután az új légvágatrendszert kiképezték. A kimerülő tokodi homokbányát kisajátítással
bővítik.

1970. Az Alsó bányamező DNy-i részében a vágatpillérek visszafejtését, a DK-i szárnyon (a fekütelepet is előkészítve) a „hat ház” pilléréhez csatlakozó terület visszafejtését végzik. A tokodi homokbánya üzemeltetését a Szállítási és Osztályozó üzem vette át.

1972. április 1. Ebszőnybánya átveszi a X-es aknai terület művelését, illetve visszafejtését.
Az üzemiroda és a műhelyek a XVII-es aknai épületekbe költöznek.

1973-1976 Között igyekeznek minden biztonságosan kitermelhető, védőpillérek miatt ezidáig nem elérhető maradék szenet kitermelni.

1975. Az Alsó bányamezőben a még meglevő szénvagyon maximális kitermelésére törekednek, de a mező napi termelése 28,7 vagonra esett vissza. Az itt nyilvántartott és feltárt szén vagyon 69 Et.

1976. Az Alsó bányamezőben a fővágatpillérek viszszafejtését végezték április 4-ig, amikor a +94 szinten 3 m3/p vízbetörést kaptak, amely 8 m3/p mennyiségre szaporodott. A víz hordalékkal töltötte meg a +83 szinti szivattyúkamra zsompjait, veszélyeztette a vízemelés biztonságát, ezért a II. félévre tervezett felhagyást előbbre
hozva, április 6-án a művelést befejezték és április 12-én a visszavonulást befejezve, a mezőt felhagyták.

Augusztus 1-én megszüntetik a M Á V vasútvonalat, felszámolják a fatelepet.