Bányászat történelem 68. Tokodaltáró, XV-XVI-os-akna 1949-1968

2024. június 14. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Tokodaltáró belterületén volt a két akna. A bánya bezárása után 1981-ben a XVI-os aknatorony útnak indult, hogy Dorogon új, méltó szolgálati helyre találjon, mint emlékmű.

Az időrend Tóth tibor könyvéből, a kiegészítések külön jelölve Székely Lajos könyvéből származnak.

Pick József gyűjteményéből az építés megkezdésének pillanata.

Az aknatelepítés története Székely Lajos könyvéből:

"Az akna területe Erzsébet-akna művelési területétől, amelytől mesterséges határ választja el, keletre a dorogi kőszikláig terjed, /itt a Tokodi-altáróból elérhető telepekre kell gondolni/ déli határa az Erzsébet-aknai ismert felvető, északi határa még módosulhat.

A nyugati irányban határos Erzsébet-aknai műveletek kedvező védőréteg viszonyai a terület értékét nagymértékben emelték, mivel az ott ismert védőréteg vastagsága átlag 60 m-re tehető. Így nagyobb arányú fúrási program indult meg a szocialista gazdálkodás elején a terület, különösen a védőréteg vastagság pontosabb megismerésére. Megállapítás szerint a vastagsága 38,6 -66,6 m között változott, kelet és dél felé kivékonyodik. A széntelepülés, az Erzsébet-aknaihoz hasonlóan, pados kifejlődésű és az egyes padokat édesvizi mészkő, valamint márga közbetelepülések választják el. Az újabb fúrások 3,3-10,4 m szénvastagságot mutattak ki. Ennek megfelelően az akna szénvagyona kb. 6 millió tonnára volt becsülhető, amelyhez az aknától északra fekvő mező még ismeretlen szénvagyona járul. Ennek feltárására majd az aknatalp szintjéről indítandó lejtős aknapár kihajtására lesz szükség. Az aknákat több tervváltozat kidolgozása után az altárószáj közelében magában az altáróban helyeztük úgy, hogy védőpillére részben fedi az altáró és északi vető pillérét. A szénvagyonveszteség ezáltal is csökken.

A fenti térkép georeferálva:

Jól látszik, hogy a bányaterület a Gete utcán felfele haladva attól balra volt.

A tervezett változatok közül megvalósításra kiválasztott terv szerint a szállító akna a régi altáró tengelyvonalában mélyült 4,6 m átmérővel, pillértéglával falazva, a dorogi (ami igazából csolnoki) VI. akna szállítóberendezésének felhasználásával. A légaknát az új altáró közelében, attól kissé nyugatra 3,8 m Ø-vel mélyítettük le

1950. január 25-én a 104. m mélységben a légakna északi irányú 58º dőlésű vetőt ért el. A 27,67 m szinten, 111.m-ben, 3 m³/perc vizbetörés történt, amelynek következtében, mivel a rendelkezésre álló szivattyúk összteljesítménye 2,5 m³/perc volt, az akna elfulladt.

Az akna alján külszíni adagolással, 1,8 m vastag cementdugót készítettünk 700 q cement felhasználásával. A vető elcementálására az aknafaltól 3 m távolságban telepített 1143. fúrás a 24,99 m szinten érte el a vetőt vízveszteség nélkül. Az átfúrt 74,9 m vastag tachichatscheffi mészkőben sem észleltünk vízveszteséget, úgyhogy cementálási lehetőség nem volt. Ezután az aknában levő vizet mammutszivattyúzással és bödönözéssel leszívva, a cementdugó átfúrásával a vető feltételezett vizjáratának kitöltésére törekedtünk. A tricosallal beöntött 70 mm Ø-jü vezércsövön át megkezdtük a fúrást. A vizet megütve az oly nyomással jelentkezett, hogy a fúrórudazatot ki- dobta. Mennyisége 1600 l/perc körül volt. Kezdetben vetőkitöltő agyagot, márgát, majd mészkőtörmeléket hordott ki, végül kitisztult.

A külszinen felszerelt szivattyúval megkezdtük a cementtej bepréselését a fúrtlyukba. A talpon megállapított víznyomás 122,57 m-nek felelt meg. 60 q cement beadagolása után be kellett szüntetni, mert talpduzzadás lépett fel. Rövid idő múltán az akna alján levő szivattyúkamra zsompjából vízáramlás indult meg és a zsomp téglafalazatát a nyomás eltörte. így a szivattyúkat kiszállítva az aknát víz alá eresztettük és új cementdugót ké- szítettünk el, melybe előzetesen csövet épitettünk a későbbi cementálás érdekében. A cementálással a szivattyúkamrát kitöltöttük. A dugó vastagsága az előző dugóval együtt 5,9 m volt.

Bödönözéssel víztelenitve az aknát, a betondugót átfúrtuk. A vízjárat elérése pillanatában nagy erővel dobta ki fúrószerszámot a felszálló viz nyomása, mely 8 atm-át mutatott. Worthington rendszerű 300 l/perc teljesítményű gőzszivattyúval végeztük a cementálást, miközben az akna alján a nyomás a feszmérőn 12 atm-ig emelkedett.

A cementálási munkálatokra, a betondugókkal együtt 1401 q cementet, 122,1 m³ homokot használtunk fel. Az alkalmazott nyomás maximálisan 25-30 atm volt. Ezután biztonsági előfúrásokkal folytattuk a mélyitést. A 16 m² szelvénybe a mészkövön való áthatolás ideje alatt 17 db lyukat telepítettünk, amelyek közül 12 érintőlegesen a palástba került. Mindkét akna mélyítése továbbiakban zavartalanul folyt.

A vető zavart zónáján átjutva a -178 m szinten telepítették az alapközlét s az aknapilléren túl a nyugati mezőben csakhamar virágzó bányászat fejlődött ki.

Az aknatelepités a tokodi koncentráció egyik fontos bázisa. Mivel a bányafejlesztési lehetőségek összehasonlító számításai a tokodi koncentráció létesítése mellett szóltak a vasúti állomás közelében kezdetét vette az új osztályozó és szénpályaudvar kiépítése. Ez az északi üzemek adhésiós pályán érkező szénféleségein kívül a déli üzemek függőkötélpályán szállított szenét is fogadni tudja."

Fotó Solymár Judit gyűjteménye:

1954-ben üzembehelyezik az aknát, feltárják az I-es és Il-es mezőket. (ÉNy-i és DNy-i mezők.)

Fotó: Molnár Márk

Fotó Solymár Judit gyűjteménye:

1958-ban fejeződik be a beruházás (75 MFt).

1959. Megkezdik a III-as (K-i mező) feltárását a -164-es szinten.

1960. A III-as mezőben elérik a tárópilléren kívüli területet, megkezdik a fejtési előkészítést.

1961. Erzsébet akna elfulladása után (1961. május) az I- és II-mezők Ny-i oldalán vízszivárgások je-
lentkeztek (10—18 1/p), a vízvédelmi pillért 25 m-rel szélesítik.

1962. Az I-es (ÉNy-i) és a Il-es (Ny-i) mezőben a felső telepek (I—III telep) szénvagyona kifogyott, megkezdik az alsó telepek művelését. A főszivattyúkamra kapacitását 36,5 m3/p-ről 46,3 m3/p-re, a zsompkapacitást 1003 m3/ről
2081 m3-re, a nyomócső kapacitást 35 m3/p-ről 60 m3/p-re növelték.

1963. A főszivattyúkamra kapacitását 64 m3/p-re növelik.

1965. A mező DK-i részén kialakított koncentráció VII. 1-én indult, de VIII. 1-én 12 m3/p vizet fakasztott, amely többször vándorolva hordalékkal, homokkal töltötte fel a vágatokat 30 nap termelőkapacitás-kiesést okozva.
A kapacitáskiesést az üzem pótolni nem tudta, 32 főt XIX-es aknára helyezett.

1966. A Ny-i területen frontfejtési kísérleteket is végeznek, eredményeik azonban gyengék (vetők stb.).

1967. A Ny-i mező I/c siklói területének szénvagyona az I. félévben kimerült. A DK-i alapvágaton folytatják a 12 m3-es vízbetörés mélyebb szinti befogásának munkálatait, fúrással mintegy 8 m3 vizet sikerül az alsóbb szinten elvezetni. Ápr. 24-én a mező -163 szintjén 4 m3/p-re növekvő vízbetörést fakasztottak, június 12-én pedig a -151-es szinten 2,6 m3-t. Okt. 24-én a -166 szinten jelentkezett 2,5 m3/p vízbetörés. E vizek azonban kommunikáltak, a mérhető többletvíz csak 0,8 m3/p, az akna átlagos vízemelése 30,3 m3/p.

1968. Aug. 2-án a -161 szinten 1 m3/p mennyiségű víz jelentkezett, amely rohamosan 15 m3/p mennyiségre emelkedett. A víz mennyisége több napi ingadozás után 4 m3/p-re apadt, de két hónapon keresztül 0,6—20,0 m3/p között ingadozott mennyisége. A zsompok eliszapolódtak, a szívók eltömődtek. A bánya többi területének biztonsága érdekében a teljes ÉNy-i mezőt feladták, 560 ezer tonnás műrevaló készletét szénvagyon veszteségként leírták. A K-i alapvágat 181 m-es meghoszszabbításával feltárták az alsó telepeket. Elő-
készítették, majd beindították a VII-es telepi frontfejtést (a korábban lefejtett terület alatt). E fejtésből nov. 22-én 5 m3/p víz fakadt, amely lassan növekedve, dec. 11-én elérte a 10 m3/pt értéket, majd rohamosan 35 m3/p mennyiség fölé emelkedett. Az összes vízmennyiség ekkor már jelentősen meghaladta a főszivattyúkamra
78 m3/p kapacitását. 13 óra 50-kor a víz az összes szivattyú üzeme mellett, kilépett a zsompból, megkezdődött az aknarakodó elárasztása. 16 óra 10-kor a külszínről lekapcsolták a szivattyúkat, a bányát feladták."

Mint fentebb írtam a XVI-os torony Dorogon lelt új feladatra.

A Dorogi Medence oldalon látható a lenti fotó, mely a torony szállítását örökíti meg!