Bányászat történelem 52. Mogyorósbánya (Bajót), Szarkás 2. rész 1942-1959

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

2024. február 25. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A szarkási területen (mint azt az előző bejegyzésben olvashattátok ) 1901-ben megszűnt a bányászat.

A folytatásra 1942-ig kellett várni.

Rövid időrend Tóth Tibor könyvéből:

"1942-ben létesült az I-es és Il-es lejtaknapár (a mogyorósi bányászkodás újrakezdése).

1943. A felső telepet lefejtve megkezdik az alsó telep előkészítését.

1944. decemberben a frontesemények megszakítják a művelést.

1945. február 26-án kezdik a víztelenítést, majd az újabb frontesemények miatt leállva, 1945. április 18-án folytatják a víztelenítési munkálatokat.

1949-1952. Az aknától Ny-ra épült a III-as K-re a Il-es, IV-es, V-ös és VI-os lejtakna.

1954-től a VI-os lejtnaknában a Tanbánya dolgozik, a többi mezőt 1957-59 között felhagyták."

A történet részletesen Székely Lajos könyvéből:

"1942-ben a szarkási üzemhez keleten csatlakozó mezőben előzetes kedvező fúrási eredmények után a domb alján, a 117 m szintről kezdetét vette a II. lejtaknapár mélyítése."

A mélyités a 80 cm vastag felső telepben folyt. A folyosómagasság betartására a fedőt utánavették, míg a talpban az alsó telepet elválasztó agyagréteg volt. A dőlésben haladva, a 96 m szint táján kb. 50 m-es levetőt értek el, úgyhogy termelésre itt nem is rendezkedtek be. Az I. lejtaknapárt telepdőlésben mélyitették a 30 m-es szintig, ahol a különben egyenletes csapásirányú telepben rendellenesség mutatkozott. A lemélyitett segédereszke csakhamar elérte a déli felvetőt. A csapás ÉNY-DK, dőlésirénya DK. telepvastagság a szarkási bányászatban megismerttel azonos. Az előkészítő folyosókat I. telepben hajtották túlbővítésel a II. telep feletti (mely a talpban maradt) márga elhelyezésére. A csapásközlék távolsága egymástól frontfejtés lehetőségére, kb. 70 m volt. 1943. végéig frontfejtéssel lefejtették a 83 m tszintig a felső telepet, amit a kisszelvényű rázócsúszdák elősegitettek. Még ugyanebben az évben megkezdték az alsó telep műveléséhez szükséges folyosók kihajtását, azonban
a kőzetviszonyok kedvezőtlenekké váltak. Az lejtaknák telepítéséből kifolyólag a fejtés csak a nyugati szárnyon fejlődhetett ki.

A termelésnek az 1944. decemberében bekövetkezett közvetlen frontesemények vetettek véget.
A szén elszállítását az almásfüzítő-esztergomi vasútnyonalhoz csatlakozó végtelen kötélpályával oldották meg, ahol a szén feladására felhordószallagot és fából készült bunkereket építettek az ideiglenes jellegnek megfelelően. A dunal szállítás lehetőségére vizi rakodót is üzembehelyeztek a táti rakodóra.

A háborús események során víz alá került lejtaknában, a 73 m szintig felemelkedett víz leszivatását 1945. február 26-án kezdték meg, miután a tokodaltárói üzemtől, mely különálló kis erőteleppel rendelkezett és sérülést nem szenvedett, áramot kaptak. Újjabb harci események miatt április 18-án fogtak hozzá újból ugyancsak tokodi árammal a víztelenítéshez. Év végéig a 63 szintig víztelenítették a bányát , és megkezdték a 63 és 73 m-es szint újranyitását. A II. lejtaknát a 76 m szintig mélyítették le. A repülőgép támadás következtében elégett szénfeIadót újraépítették, és rendbehozták a sérült táti lakótelepet.

A felső telep lefejtésének előrehaladt volta szükségessé tette az alsó telep előkészítését. A mellékkőzetek duzzadásának eredménye gyanánt azonnal jelentkezett a nyomás. Az előkészítő vágatok élettartama rövidebb volt a fejtéseknél. Az előkészítő folyosók újraácsolása a létszám tekintélyes részét kötötte le. Különböző kísérletek történtek az alsó telep művelésének rentábilitása érdekében. Ilyen pl. a szén felemelése a felső telepi alapfolyosóból lemélyített aknába épített gumiszalagos elevátorral vagy a két telep egyidejű magas szelvényben való lefejtése, további rövid élettartamú ereszkékkel egy-egy alsó telepi fejtés telepítése. Nehézséget okozott az, hogy a felső telep omlasztása nem sikerült tökéletesen,és a bentmaradt támfák pontnyomást gyakoroltak az alsó telepi fejtésekben. Omlasztás után után a fedő homlokrétegig való felszakadás után megjelent a fedü víz is. Bár mennyisége zavart nem okozott, átáztatta a folyosó talpát. A mogyorosi-szarkási oligocén bányászat kulcskérdésének tekintendő helyes fejtésmód bevezetésére több javaslat történt. Így a
hosszú élettartamú alapvágatok mélyfekübe való helyezése, a telepek alulról felfelé haladó frontfejtése való művelése. Az alsó telep iszapolással járó frontfejtéssel való művelése stb.

A termelés folyamatosságának biztosítása új mezők bekapcsolását tette szükségessé. Az I. lejtős akna területének
nyugati határát képező 10 m elvetési magasségú felvetőtől nyugatra eső terület feltárására telepített III. lejtősakna rövidéletű volt a szarkáspusztal mezőgazdasági épületek védelme miatti pillér folytán. A keleti szárnyon lemélyítették a IV. és V.-ös lejtősaknákat. Szállítás egyszerűsítésére a küszíni végtelenköteles szállítás helyett Diesel mozdony szállításra tértünk át, amit a szállítási központok decentralizált elhelyezése is indokolt.
Mogyorós jelentős szénvagyona folytén még fejlődés előtt áll. A szén elszállítására kedvező lehetőség áll fenn a tokodi koncentrációba való bekapcsolással. A főkérdés az alsó telep művelésével együttjáró nyomás leküzdése, a helyes fejtésmód megválasztása.

1949 és 52 között épül a VI-os lejtakna majd ennek a mezőnek a folytatásában 1954-ben hozzák létre a Tanbányát..."

Ez már egy másik történet...