Jó szerencsét!
A két területet egyben érdemes tárgyalni, már csak azért is mert a termelési és egyébb adatokat Schmidt Sándor és Székely Lajos is egyben adja meg. A szövegek és az eredeti térképek az ő könyveikből származnak, az én szavaimat vastag betűvel jelöltem.
A lenti szövegrészletek az aknák és területek tekintetében eléggé zavarosak, felsorolnak több olyan aknát amit máshol nem említenek, hiányzik több olyan amit más említ, vagy a néváltozatok miatt nem igazán követhető a történet...
Működési idők tekintetében sem vagyunk jobb helyzetben, hiszen Hantken Miksa 1871-ben már említi a " Gyertyános" területen létező bányákat, de Schmidt Sándor csak 1875 utánra teszi a bányatelkek adományozási évét. A háromszerzős földtani könyvben egy mondat utal a kezdetekre:
" A mogyorósi széntelepeket 1828-ban kezdték mívelni...."
Térkép Schmidt Sándor könyvéből:
A térképen a 3. terület a "Falusi bányák", 1.-2. a "Gyertyános".
Rövid időrend Tóth Tibor könyvéből:
1812. Weissenberger és társai bérbe veszik a Vallásalapítvány területének szénjogát.
1838. Miesbach Alajos veszi át a bérletet.
1840-ben a község D-i részén eocén telepet is feltártak, de nem művelték (palás volt).
1851-1854. Lelő- és Vízakna építése. Henrik-akna telepítése. Henrik II. akna mélyítése. III-as és IV-es szállítóaknák mélyítése. Működtek még: Magdaléna, Carolin, Alois, Jozefin, Laurenz aknák, a Il-es légakna és a Kutató akna.
1858. Alajos, József és új Magdolna aknák mélyítése.
1862. A Ferenc-József táró építése.
1883-ra tehető a mogyorósi bányászat ideiglenes felhagyása.
Az első szöveges forrás 1871-ből Hantken Miksa könyve.
"Az Öreghegy északi oldalán (ez a Duna felöli oldal) a mogyorósi és bajothi patak között egy, több árok által átszelt, fensík emelkedik , melynek magasabb emelkedései nyugatnak a Buzás-, keletnek a Fehér Kereszt- és közöttök a Szarkáshegy. E fensíkon léteznek a jelenleg mívelés alatt álló szénbányák."
Ha a fennsíkról beszélünk akkor a "Falusi bányaterület"-ről lehet szó, hiszen ezek vannak inkább fennsíkon. A Szarkási bányák inkább a völgyben voltak.
"Az Öregkő és a Köleshegy közott egy hosszúkás dombhát huzódik , melynek déli oldalán a régibb, jelenleg abba hagyott szénbányák léteztek."
"Hogy pedig a Köleshegy alkotásában az Eocén képződménynek a fentebbi csoportoknál régibb rétegek is résztvesznek, kétséget nem szenved, minthogy a Köleshegy nyugati oldalán mélyesztett aknában az Eocén barnaszén telepekre akadtak; de ottlétemkor a bánya nem volt járható. A közlöttek szerint az ottani széntelep
igen palás, tisztátlan, ennélfogva mívelésre nem érdemes."
Ez a földrajzi nevek és az égtájmegjelölés egyértelműen azonosítható módon a "Gyertyános" területére vonatkozik. A könyv megjelenési évéből (1871) arra lehet következtetni, hogy jóval régebben volt termelő bánya ezen a területen.
Schmidt Sándor könyvéből:
"A mogyorósi széntelepeket (ez az általam Falusi és Gyertyános néven jelölt terület) 1828-ban kezdték művelni. 1840-ben Miesbach Alajos vette bérbe, kitől 1860-ban Drasche Henrich vette át. A Drasche által 1869-ben alapított Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten Részvénytársasag 1874-ben a bányászkodást itt beszüntette. Mogyorós község területe alatt a szén tulajdonjoga a Magyar Katholikus Vallásalapé...Bányatelkek közül a József, Ferenc es Rezső adományozási éve 1802, ami arra enged következtelni, hogy a bányászat elöször ezen a lerületen folyt, (Falusi bányák) 1875-ben adomanyozták a Gyula és Géza, míg 1891-ben a Kálmán-nevü bányatelkeket. (Gyertyános).
Falusi bányák
1. IV-es szállítóakna, 2. II-es szállítóakna, 3. Heinrich I-es akna, 4. Heinrich-táró, 5. Heinrich II-es akna
"Gyertyános"
A beszámozott bányák:
1. Magdaléna-akna, 2. Carolina-akna, 3. II-es légakna, 4. Alois-akna, 5. Michael-akna 6. Josefin-akna,
7. Vinczenz-akna, 8. Wilhelmina-akna, 9. Laurencz-akna, 10. Kutató-akna
Schmidt Sándor könyvéből származó képen az aknák mélységei:
A termelés mennyisége:
A másik forrás Székely Lajos könyve, bár jóval Schmidt Sándor után íródott, sokkal több információt tartalmaz. Lássuk:
"A mogyorósi oligocén széntelepeket 1828-ban kezdték művelni. Minőségi okból és a nehéz szállitási viszonyok miatt 1874-ben a bányászatot beszüntették (csak a "Falusi bányákra", vagy az itt nem tárgyalt szarkási bányászatra vonatkozik azt nem tudom). Folytatásra csaknem 70 év múlva, a második világháború idején került sor. A bányászat a község közvetlen közelében, attól nem sokkal északra (Falusi bányák) és dél-nyugatra (Gyertyános) folyt. Az északi terület a szarkási szénterület folytatását képezi, a település is azonos. Néhol a telepek egyike-másika elvékonyodik.
Az 1840-es években a nagysápi és a szentkereszti utak találkozása közelében a község déli szélén az eocén telepet feltárták kutató aknával. (A mai kerékpárút "teteje", vagyis a kereszt környéke)1905. évben e nyomon elindulva 2,5 öl vastag eocén telepet tártak fel, de mivel palás volt, nem művelték. Schmidt Sándor kb. 340 m elvetési magasságú vető által öszszegyűrt rögnek tartotta. A medence más helyén észlelt fúrási bizonytalanságok miatt azonban e terület eocen széntelep szempontjából való produktivitását valószínűnek vélte, s 1918-ban a paleocén szénvagyont itt 1,7 millió t-ra becsülte. Újabb megítélése szerint azonban fejtésre érdemes paleocén szénvagyont e területen nem tartanak nyilván. Emlitésre érdemesnek tartom, hogy egy 1867-ből származó hivatalos feljegyzés szerint Mogyorós falutól délre az erdőben 18 öl mély aknaban 15 láb vastag földgyantás palában hüvelyk vastagságú széntelep volt. 22 öl távolságig haladva nem javult a minőség, amely az ebszőnyi előforduláshoz hasonló minőségű volt.
A különböző időpontokban végzett fúrások, kutatások még tetemes oligocén szénvagyont mutattak ki. A produktiv terület természetesen a községi határnál nem ér véget és egykor virágzó bányászat alapjául szolgálhat.
A terület déli részének és a szarkási területtel szomszédos régi József-bányának (József-bányatelekre gondolhat) lefejtése 1860. év előtt történt. A Henrik-aknai mező Szarkással határos területén nyitott aknák évszámát, már a századunk elején régi térképek alapján Henrich József által készitett térképből ismerjük."
Sajnos a térkép nem olvasható:
"A mező (Falusi bányák) dél-nyugati részén mélyitett Lelő- és vízakna 1851-ben épült. Henrik-aknát 1853-ban, a II. szállitóaknát 1854-ben a III. és IV. szállitóakát 1856-ban mélyitették. Az aknaterületek határát rendszerint vetők képezték. Az aránylag sűrű aknatelepítés oka legtöbb esetben az aknapillér elhagyása következtében fellépő nyomás volt, Ebben az esetben a kis mélység miatt az akna karbantartása helyett új akna mélyitését vállalták.
*A mező nyugati határa levető volt, a levetett telep kutatása víz miatt elmaradt. Az északnyugati mező
aknaterületeit elválasztó vetők iránya kb. É-D és keletről nyugati irányban süllyedt lépcsőket képeztek. A keleti fej-
tési határ közelében látjuk a szállitás megkönnyitésére készült Ferenc-József tárót,mely a bányatelek adományozása idején1862-ben létezett. A késöbbi térképen azonban már nem szerepel, de kissé eltolva a
Henrik-táró (térképen jelölve) látható. A térkép szerint (ugyancsak H.J. készítette) a Michaeli-akna (Gyertyános) már le volt fejtve, Magdolna-, Károly-, Vilma-akna kifejlődtek, Alajos-, József-aknák előkészítés alatt, az új Magdolna-aknát pedig éppen lemélyítették. (Ezek viszont a szarkási területen voltak.) A hasonló település következtében a fejtési módszer a szarkásihoz hasonló volt. Mint említettem az üzem beszüntetése után folytatásra a második világháború után került sor. "
* a jelölt szövegrész az aknák és területek tekintetében eléggé zavaros, felsorol több olyan aknát amit máshol nem említenek, hiányzik több olyan amit más említ. Ráadásul a két terület aknáit össze vissza említi.
Frissítés: 2024.03.02.
Kedves túrázóbarátaimtól kaptam néhány képet: " Állítólag ezek régi bányák beszakadásai a mezőn" Kis munkával valószínűsíthető hogy ez tényleg így lehet:
Valóban a Google térképen is láthatóak:
A saját térképemen georeferálás után egy régi térképpel kiderült hogy valóban bányaterület volt a mező alatt:
Jó szerencsét!
2024.02.09.
Alapozó bejegyzések:
