Jó szerencsét!
Ez az akna, illetve ennek az emlékműve volt az első, amit a sok évvel ezelőtti barangolásaim idején "felfedeztem". Ez az esemény volt az, amely felkeltette érdeklődésemet a helytörténet iránt és később a banyaszkor.hu honlap elindításához vezetett.
A honlapon található Molnár Márk írása, mely leírja az akna és a csatlakozó létesítmények közötti kapcsolatot.
A kerületi hányó kötélpálya feladóállomása, a magas épület mögött jobbra látható a Miklós-akna tornya. Kép: Geiszler József gyűjteménye
A Miklós-,Tömedék- valamint a Samu-akna környékenek területe Székely Lajos könyvéből:
Időrend Tóth Tibor könyvéből:
1919. A szállítás egyszerűsítésére lemélyítik Miklós fékaknát. Vagyis itt nem termeltek szenet, hanem közelben kitermeltet itt engedték el az altárószintre.
1959. Miklós-akna, Tömedék-akna bányamezejét újra megnyitják.
1960. Az Ágnes mezei területen folytatják a K-i irányú feltását. Elérik a mező legmagasabb (+227-es) szintjét, ahol (a külszíntől 10—20m-es mélységben) a rátelepült Kerületi hányó égő meddője miatt 28 °C feletti bányahőmér-
séklettel és iszapolási gondokkal küzdenek. A K-i irányú kutatásaik is eredménytelennek bizonyulnak, így X. 13-án megkezdik a mező visszafejtését.
A kerületi hányó. Mi dorogiak Nyúl-dombnak hívjuk.
Óvári Sándor gyűjteménye
1961. A +140 és +230 szintek között folytatják az intenzív visszafejtését a főtelep alsó padjában. A terület a +174-es szinten Ny-i irányban bővítik. A lefejtett fekütelepben művelhető pilléreket nem találnak, előkészülnek a mező felhagyására.
1962. A vágatpillérek visszafejtésével a mezőrész művelését szept. 1-én befejezik.
Fotó: Pick József gyűjteménye
A külszíni sikló. Kép: Geiszler József gyűjteménye
Részletek Molnár Márk írásából:
"Schmidt Sándor nem mondott le a szállítás koncentrációjától, emiatt az altáróból szárnyvágat épült és abba csatlakozva mélyítették le a Miklós-fékaknát. A „fékakna” azt jelenti, hogy itt nem a föld alatt termelt szenet hozták a felszínre vagy az altáró szintjére, hanem Tömedék-aknától Miklós-aknáig felszíni siklót építettek (a sikló történetéről, majd készül külön bejegyzés)
A sikló alagútja felújításra került, így remek látvánnyosággal gazdagodott a környékünk.
és a szénnel rakott csilléket Miklós-aknán eresztették le az altáró szintjére. Tömedék-akna üres csillékkel való ellátását úgy oldották meg hogy Miklós-akna mellet létrehozták a kerületi meddő hányót, a meddő anyagot Miklós-aknán felemelt csillékből kötélpályára adták fel, amely 1926-tól működött. Így a szénmedencében már meglévő aknák melletti meddőhányókat megszüntethették és új aknák mellett ilyet nem kellett létesíteni, valamint az erőmű salakját, és a szénosztályozóból kikerülő palát is ide szállították.
Tömedék-aknát 1925-ben víz alá engedték, mert vízemelése 10 m³/ percre emelkedett. Ezt követően a Samu-akna víztelenítésére került sor, újra termelésbe állt, 1936-ig a külszíni sikló és a Miklós-akna az itt termelt szenet is elszállította.
Ettől kezdve egészen 1959-ig Miklós-akna csak a meddő felszínre szállítására szolgált. Amikor a Tömedék-aknát újra megnyitották, az addigra már felszámolt felszíni siklót nem építették újjá, a szenet föld alatti siklókkal közvetlenül az altáró szárnyvágatába szállították.
1962-ig egy rövid időre, a Miklós-akna az abból kihajtott vágatokkal is termelő bánya lett. A termelést nehezítette, hogy a széntelep fölötti kerületi hányó égő meddője miatt, az alatta lévő művelt területnek magas volt a bányahőmérséklete. Tömedék-akna végleges felhagyásával együtt 1974-ben Miklós-aknát is betömedékelték, külszíni létesítményeit elbontották, az altáró szárnyvágatát le falazták."
Jó szerencsét!
2023.11.18.
Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)
Bányászat történelem 34. Dorog, Ágnes-akna 1908-1950
Bányászat történelem 35. Dorog, Árpád-, Ferenc-, és Jenő-akna 1905-1966
Bányászat történelem 36. Dorog, B-akna 1893-1897
Bányászat történelem 37. Dorog, Henrik-akna 1850-1902
Alapozó bejegyzések:
