Jó szerencsét!
Sajnos az aknáról és környékéről fénykép nem áll rendelkezésre. A szövegben felsorolt helyszínek már nem találhatóak meg. Az egyetlen kivétel egy légakna, mely a mai napig biztosítja a IV/c vagyis Ágnes-ereszkei karsztvíz kitermelő vízmű szellőzését. Az akna felszíni létesítményei a Baumit lezárt hátsó bejáratánál voltak.
A lenti fotón bár nem azonosítható de a kőbánya területén belül volt az akna. A házak pedig Ágnes-telep házai. A két aknatorony pedig a XXI-XXII-es aknák.
Pick Jószef gyűjteményéből:
A térképen a piros kereszt alatti három bányászjel jelöli a légaknákat és a lejtakna bejáratát.
A szokásos Annavölgyi éjszakai túra résztvevői, az év egy kitüntetett napján átkellhetnek a lezáráson, így gyakorlatilag keresztezik az Ágnes-akna területét. Schmidt Sándor a könyvében érdekes módon nem említi ezeket a műveleteket, valószínűleg azért, mert a vetélytárs cég bányája volt.
Térkép Székely Lajos könyvéből:
Időrend Tóth Tibor könyvéből:
"1908. jún. A Kőszikla D-i lejtőjén a MÁK mélyíti le az Ágnes lejtaknát és a függőleges légaknát.
1909-ben Az aknaüzem termelésbe lép és viszonylag nagy területet művel.
1924- ben a mélyszinti mező feltárására vakaknát telepítenek, de az
1925. febr. 25-én elfulladt (22 m3/p). Mammut szivattyúval víztelenítik, de ismét felhagyják és helyette új vakaknát és új szállítóereszkét mélyítenek le. Áprilisban az aknát bekapcsolják a tokodi altáróba.
1925-34 között, a szénkrízis idején, a víznívó feletti bányászkodást szorgalmazták. Megnyitják a Kősziklai mezőt, lefejtik az akna, lejtakna és fékakna pillérét.
1950-es években külszíni ereszkékből fejtették le a mező Kősiklóról el nem érhető peremi részeit, majd a dorogi alagútból támadják a mező még bentmaradt szénvagyonának maradványait."
Székely Lajos könyvéből saját megjegyzésekkel kiegészítve:
"Mivel a Henrik-aknai mező pótlására telepitett A és B-aknát vízbetörés miatt feladni kényszerültek, a dorogi terület feltárására új utakat kényszerültek keresni. E célból a Kőszikla (Baumit) mezejében folytattak kiterjedt fúrási programot. A Kőszikla déli lejtőjén (Gete felöli oldal) ismert szénvagyon feltárását határozták el. A mezőt eredetileg az A-aknához tervezték kapcsolni. Mivel elfulladása miatt a tokodi altáróba való bekapcsolása elmaradt, és az időközben telepített fúrások szerint a terület keleti Irányban bővült, a Tömedék-aknai Drasche-vágány (mai iparvágány a Baumit felé) közelében új aknapárt telepítettek.
A tervezésnél a Tatabányán bevált szállító lejtősakna, függőleges légakna megoldást választották. Az akna mintegy fele az állandó vízszint alatt feküdt. A 255 m hosszú lejtősakna mélyítését 1908. júniusban kezdték el, az alapközle szintjét az ismert állandó vízszint telett, a 132,5 méter szinten választották. (A zöld térképen látszik a mai magasságjelölés, tehát kb. 100 méterrel vagyunk a felszín alatt) Késöbb ugyan, itt megjelent a viz, azonban zavart nem okozott. A lejtakna mélyítése közben 34-62 méter közt futóhomokot kellett harántolni 100 l/perc állandó vízhozzáfolyással. A szakaszt kifalazták, amíg a lejtakna egyéb szakasza fűrészelt tölgyfa biztosítással volt ellátva. Az ácsolt légaknát 1920-ban beton falazattal láttuk el.
Az akna területe négy mezőre oszlott:
1 . A Kőszikla déli lejtőjére települt szénterület bekapcsolását, amelyet vető választ el a lejtős aknamezőtől, 160 m
hosszúságú kősiklóval oldották neg. Ennek 179 m szintjéről indultak a hullámos településű lencsék előkészítését célzó ereszkék és siklók. A mező szellőztetésére 36 m mély légakna szolgált. Beszállás, iszapolás elősegítésére, külfejtési szén szállítására több nyílást létesítettek a felszínre.
2. A lejtősakna a Kőszikla keleti nyúlványára esett,amelyet köpenyszerüen vett körül a széntelep. Itt az előkészítést 900 m hosszú és többször telepszűkületben haladó 132 szinti alapközle biztosította. A széntelep lefejtésével csatlakoztak a Ferenc-akna lefejtett területéhez. (Ez a Kőszikla dorogi oldala).
A képen jól látszik, hogy az Ágnes és Ferenc-akna mezeje hol ért össze. A barna vonalak a felszín alatti létesítmények, a fekete a felszíni bányavasút a zöld pedig a volt Auguszta-aknai kötélpálya nyomvonala.
Míg a kősiklói mezőben 8-10 m volt a telepvastagság, a lejtaknai mezőben az átlag 5 métert nem haladta meg. A szén kitűnő minőségű , helyenként azonbanban elbagósodott. (vagyis sok volt benne az oxidálódott málló rész) Az első világháború alatt és az azt követő években csaknem teljesen lefejtették a gyengébb minőségű teleprészek kivételével.
4. A Kőszikla öbölszerű bemélyedésében levő különálló lencsét a későbbiekben tárgyalt fékaknával fejtettük le. A délnyugati nyúlvány közelében külszínre került mészkőrögöt övező széntelep kősiklói mezőből el nem érhető részét pedig nagyrészt az 1950-es években külszínről mélyített rövid ereszkékkel és külfejtéssel műveltük."
Jó szerencsét!
2023.10.21.
Dorogi bejegyzések:
Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)
Alapozó bejegyzések:
