Bányászat történelem 42. Dorog, VIII-as akna 1935-1960

2023. december 16. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A dorogi VIII-as aknáról sokan gondolják azt, hogy a Kálvária tetején lévő aknatorony az. Pedig nem! Az akna a mobiltorony alatti kis sík területen volt, ahol az emlékmű is megtalálható. Az akna történetéről Molnár Márk írása olvasható a banyaszkor.hu honlapunkon.

Fotó Dorogi könyvtár Helytörténeti gyűjteménye.

Gyermekori emlékem, amikor felrobbantották az épületeket utána jártunk oda "slusszdrótót" gyűjteni. No meg rosszalkodni, hiszen az akna lezáró rácsa nem sokáig tudott ellenállni a kíváncsi kamaszoknak. Így le is jutottunk néhány létrafordulót....

Időrend Tóth tibor könyvéből:

1935. május 8-án telepítik VIII-as aknát. Augusztusban indult az alagúti szárnyvágat építése is,amely 1936. március 1-re készült el.

Térkép Székely Lajos könyvéből:

1937 októberig tartott a 438,6 m-es akna mélyítése és a vízvédelmi művek megépítése, de már áprilisban megkezdik a fejtést az akna védőpillére mentén. A -224-es szinti alapközle összetörése miatt Samu akna felé szállítottak és feküben hajtották ki az új alapköziét (-228 m-es szinten), amelyet TH gyűrűvel biztosítottak.

Térkép Székely Lajos könyvéből:

A fenti térkép georeferálva a mai térképre:

1944. A IV-es lejtősakna 120 m hosszban kiég.

1945. A hadműveletek következtében a bánya elfulladt. Augusztusban 90 napi víztelenítés után lejutnak a -224-es szintre és újranyitják.

1951. dec. 18. Újabb tűz a Samu-aknai légvágatban, amely egy bányamentő halálát okozta.

1955. dec. 18. Vízbetörés a -300-as szinten, amely fokozatosan növekedve a -224 m szint alatti területet elárasztotta.

1956. ápr. 18-án a fakadó víz mennyisége már 18 m3/p.

1959. dec. 13-án megkezdték az akna pilléreinek visszafejtését. (A keleti irányú további kutatást leállítják.)

1960. IV.6-án a termelést beszüntették, IV. 8-án leállítják a vízemelést és az aknát feladják (V. 25.).

1969-ben az aknát bányameddővel betömik. (Ez érdekes, hiszen gyermekoromban a 70-es évek végén még jó pár fordulót le tudtunk mászni az aknában, és köveket is dobáltunk bele.)

Néhány érdekes esemény leírása Székely Lajos könyvéből:

"A telep mély fekvését (a tengerszint alatt 100-300 m) ellensúlyozta a triászmészkőtől elválasztó tetemes védőréteg. Ennek vastagsága 70 m körül mozog. A feltáró vágatokat mégis a legnagyobb óvatossággal, előfúrások védelme alatt hajtották ki. A fekü felé irányított fúrásokból csaknem minden esetben kaptak néhány liter vizet, amely azonban leapadt vagy teljesen megszűnt."

"A széntermelés folytonosságának biztositására nem várták meg a dorogi altáró 680 m-ből indított szárnyvágathoz csatlakozó akna lemélyítését és üzembehelyezését. Az eredeti 1938. január 1. helyett már az előző év áprilisában kellett Chorin Ferenc vezérigazgató rendeletére az akna védpillére mellett a fejtést megkezdeni. Ennek káros következményét az aknamező teljes lefejtésének befejeztéig kellett az üzemnek viselnie. A termelést a Samu-aknai (A fenti térképen látszik a lejtakna!) segédműveletekből megindították,vállalva a többszörösen megtört szállítás tetemes többletköltségét és a víz elleni felkészülés elmaradásából eredő minden kockázatot A VIII. akna mezejében termelt szén tehét a Samu-akna IV. lejtaknájából mélyitett V. lejtős aknán (késöbb a VI. lejtős-aknán) át jutott a Samu-akna földalatti rakodójára, ott a Miklós-akna aljára,majd mozdonyszállitással a dorogi osztályozóhoz."

Ez azt jelentette, hogy a földalatt eljuttaták a szenet a Samu-akna földalatti rakodójához, ott felszínre emelték, siklóval felvitték a Miklós-aknához. Ennek a siklónak az alagútja látogatható, átjárható. Majd Miklós-aknán leengedték az altárószintre a csilléket és így jutott el a dorogi osztályozóhoz.