Bányászat történelem 22. Csolnok, Borókási-táró és a Reimann-altáró csolnoki szakasza. 1940-1988

2023. július 28. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Az altárórendszer csolnoki kijárata a Borókási-táró nevet kapta. Az altárórendszer egészéről Molnár Márk írását olvashatjátok a banyaszkor.hu oldalon. Idézet tőle:

"A háború előtt a szénmedencét két nagy vállalat osztotta fel: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a kétharmadát, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. a maradékot művelte. Az államosítás után a szénmedence egy kézbe került, így koncentrációt lehetett végrehajtani. A volt MÁK terület elavult tokodi osztályozóját kiváltották és Ebszőny kivételével az osztályozást Dorogon végezték. Ezért 1947-ben a tokodi altárót összekötötték a Reimann-(új neve: Dorogi-) altáróval, a vasutat átépítették 580 mm nyomtávra. Ezzel egy körülbelül 24 km-es föld alatti, a hozzá kapcsolódó felszíni vasutakkal együtt több mint 30 km-es bányavasúti rendszer jött létre"

Remélem érthető, tehát volt egy időszak, amikor a környék településeit (Annavölgy, Csolnok, Dorog, Tokod) mint egy " metróhálózat" kötötte össze az altárórendszer. Azt mesélték, hogy volt amikor még a Dorog meccsekre is, szép ruhában ezzel mentek a kiváltságosok. :)

Fotó Hosszú Lajos: kisvasut.hu

A Reimann-(Dorogi) altáró csolnoki szakasza számtalan ereszkével és siklóval tárta fel a közelében lévő szénmezőket.

Ami fontos, hogy a működése alatt két nyomvonalon is üzemelt a az altáró. Kiépítésénél törekedtek arra, hogy ahol csak lehet mészkőben haladjon, hiszen így a fentartási költségek jóval kedvezőbbek voltak. A Mókus (Magos)-hegy alatt nyitották felszínre az altárót és ide építették ki a felszíni bányavasutat a XII-es és a XIV-es aknákról.

Az első nyomvonal felfűzte az Auguszta, Reimann-, II-, és a Teréz-aknát Ennek volt a célja az érintett szénmezők termelésének az összegyűjtése és eljuttatása Dorogra majd késöbb Annavölgyre.

A második nyomvonal az Annavölgyi vonalból ágazott ki és a Koncentrációs-alagút nevet kapta. Ez főleg szállítás célját szolgálta.

Térkép Tóth Tibor könyvéből:

Tóth Tibor könyvéből:

"1924. február 4. Auguszta lejtaknát bekapcsolják
az alagútba, a kötélpályát leállítják.

1927. Június 11-én Teréz-aknát (Ill-as akna) bekötik a dorogi alagútba.

1935. május 27-én kezdik IX-es akna mélyítését a középső eocén telepek művelésére. Megkezdik (Teréz aknától) az alagút kihajtását is.

1936-ban az alagútból 463 m-es lejtősaknát hajtottak és azt december 19-én összelyukasztották az aknával.

1940. április 22-én az alagutat a külszínig meghoszszabbítják, az aknaudvart (XII-es akna) bekapcsolják az alagútrendszerbe.

Térkép Tóth Tibor könyvéből:

1953. Elkezdik az oligocén „falupillér” lefejtését (1956-ig tartott). Az alagúti szállítás egyszerűsítése és a Il-es aknai alagútpillér felszabadítására megkezdik az „Új alagút” kihajtását. (Koncentrációs-alagút.)

1955. július —1957. március, az új alagút kihajtása (984 m)"

Innentől a régi alagút védőpillérei felszabadulnak, ezzel az emiatt nem bányászható területek kitermelése is megvalósítható lett.

1961. IX-es és X-es harántok közötti alagútszakaszt-szállítás közben -három vágány beépítésére alkalmas méretre bővítették (triász mészkőben). A munka időtartama 56 munkanap (VIII. 23- X . 27-ig).

1976. január 15-én a sárisápi XIX-es aknát víz árasztotta el. Az üzem Il-es akna bányahatárán belül, az alagútról kutató vágathajtást kezd a többszörösen „átfésült” lefejtett területeken.

1977. Az alagút Il-es lejtakna és az új alagút közötti szakaszán a +118 és a +147 szintek között a régi műveletek során benthagyott Leontina és a fekütelepi pillérek felkutatását és fejtését végezték.

1978. A Il-es lejtaknában a megkezdett kutatásokat folytatva fejtik az öreg műveletek között talált, nagyobb részben fekütelepi pilléreket omlasztásos kamrafejtésekkel. Az (régi) alagút egyéb területein végzett kutatásaikat felhagyják.

1979-re az (régi) alagút II-es aknai területének művelését XIX-es akna is befejezi.

Ladányi András könyvéből:

"Az 1980-as évek első felében lehetővé vált vállalati beruházásként a korábban elfulladt borókási bányamező felvetett partijának feltárása, a dorogi a alagútból. Ezért az üzem ismét újnevet kapott és 1987 június 2-től Alagúti Bányaüzem néven megkezdte mezőkapcsolásķént a feltárásokat. Előbb a dorogi alagútnak a borókási szakaszát kellett rendbe hozni (biztosító szerkezetek cseréje, vasúthálózat kiépítése stb.), majd

1987. augusztus 3-tól megkezdődött egy kutató lejtősakna mélyítése mészkőben 14 fokos dőlésben.
Sajnos, a sikerrel kecsegtető feltárási munkát a vállalat anyagi, pénzügyi helyzetének romlása, a közeledő csődbejelentés miatt be kellett szüntetni. A lejtaknában felengedték a vizet a nyugalmi vizszintig."

Előtte még kirabolták az értékes anyagokat, majd a tárót lefalazták, késöbb a bejáratot is elbontották ma már a helye is alig látható.

2024.03.23. Frissítés:

Azt az információt kaptam, hogy a portál nem lett elbontva, hanem csak eltemették. Az önkormányzattal és a helyi egyesülettel együttműködve célunk ennek a kiásása és rendbehozatala.

Fotó Hosszú Lajos: kisvasut.hu