Bányászat történelem 21. Csolnok, Auguszta-akna 1905-1923

2023. július 21. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Az Auguszta-akna életéről bőséges anyagunk van, a kornak megfelelő dokumentumkezelésnek köszönhetően minden apró részletről tudunk. Ez egyben probléma is, hiszen ki akarna rajtam kívül átolvasni majd 100 oldalnyi adatot. Nincs más lehetőség rámbízzátok magatokat.

Amikor elkezdtem a bányászat történetével foglakozni az első kedves szavakat Dr. Korompay Pétertől kaptam. A beszélgetéseink alatt kiderült, hogy nagyapja Korompay Lajos aranyokleveles bányamérnök volt 1917. augusztus és 1921 szeptembere között az Auguszta akna igazgatója. Szintén tőle tudom, hogy előtte Schmidt Sándor 1905 októbere és 1911 szeptembere között vezette az üzemet.

A fő támpont Tóth Tibor könyve, ezt egészítem ki a többi forrásal, ahol jónak látom. Ami fokozza a nehézséget és félreértésre adhat okot, hogy az "Auguszta-akna" és a "Auguszta-aknai üzem" nem ugyan az. Hiszen az aknát már rég felszámolták, amikor az innen feltárt szénmezőt még több aknából, majd késöbb az altárórendszerből kiágazó ereszkék és siklók segítségével fejtették.

Én maradok szigorúan az akna üzemszerű működésének a leírásánál.

Fotó: Dorogi Könyvtár helytörténeti gyűjtemény

Az ellentmondó információk alapján pontosan nem tudható, hogy mikor szűnt meg az akna működése, fogadjuk el az emlékművön látható 1923-as évet:

1905. április 1-én megkezdik a 240 m-es Auguszta-akna mélyítését.

A lenti képet Sztraka Ferenctől kaptam, a családi gyűjtemény egy becses darabja (ezúton is köszönöm). A fénykép 1913. augusztusban készült Auguszta-aknán. A képen középen elől áll Sztraka Rudolf, Ferenc dédapja. A gép pedig Auguszta-aknának a szállítógépe.

Schmidt Sándor könyvéből:

"Az akna ácsolatban épült, azonban annak legalább a felső 25-30 m szakaszát, mely a lösz s alatta lévő úszóhomok szakaszon vezet át, falazni kellett volna. Az akna egész élete alatt annak fenntartása bizonyára tízszer annyiba került, mint a falazási munka, de e felső szakasz egyenesen katasztrofális nehézségeket is okozott. Az akna közelében épült s az iszapoló víz tárolására szolgáló 150 m3-es betonmedence a bányaművelések okozta talajmozgás folytán megrepedt, a tárolt víz észrevétlenül utat mosott magának a löszben az akna felé s annak környékét kimosta, az aknaácsolatok megdőltek s a mögöttük lévő űr hajmeresztő veszedelmet jelentett, beomlással, elnyeléssel fenyegetve az akna gárdját, annak tornyával, épületével."

Fotó: Pick József gyűjteménye

1906-tól két évig elővájásból termeltek, mert nem volt sem tömedékanyag, sem áthúzó szellőztetés.

Schmidt Sándor könyvéből:

"Az akna egymagában mélyíttetett le, légakna nélkül s 1906-ban a széntelepbe érve, 1907 november 28-ig termelt, terjeszkedett légvezetés nélkül, míg végre a felhagyott csolnoki bányarész elzárt folyosóiba lyukasztott, hogy azokon s a két léggurítón át a bánya fáradt levegője távozhassák. Sajnos, a jó szellőztetés nem sokáig tartott, mert az elgátolt bányamező elnyomott tűzfészkei friss levegőt kapván, újraéledtek és a keservesen elkészített utat újból el kellett zárni 1908 év végéig, mikor a beszerelt iszapolási csöveken át bevezetett vízzel sikerült e tüzeket elfojtani."

1907. január 24-én elkészül az Auguszta-akna-Dorogi Kötélpálya (1924. február 4-ig üzemelt). Lyukasztottak az annavölgyi bányarészre, megteremtették az áthúzó szellőztetést.

A fotó Schmidt Sándor könyvéből van, az egyetlen kép amin látszik a kötélpálya.

1907-1908. Felépül az Auguszta-kolónia. (A házakban a mai napig laknak).

1908. december. Az első iszaptömedékelési kísérlet (lösszel).

1909. május 2. 2,5 m3/p vízbetörés. 2 m-es gyalult gerendákból épített gáttal igyekeztek elzárni, sikertelenül. A mező 3 hétig víz alatt állt.

1910. Auguszta akna szivattyútelepét 8 m3/p kapacitásra bővítik.

Fotó: Tóth Tibor könyvéből

1912. Lemélyítik az I. légaknát.

1914. A csolnoki gurító beiszapolódik, a mező felsőbb szintjét felhagyják.

1915. A régi műveleteket felhagyják, megnyitják a XV-ös és a Reimann ereszkei mezőt (U-mező).

Térkép Schmidt Sándor könyvéből:

A lenti térképet beforgattam a könnyebb azonosítás miatt. A térkép felső teteje mutat Annavölgy felé.

A bal oldali zöld jel a II-es akna ( a mai Petőfi Sándor út nagy kanyarja pl. Imola-car kft. telephelye) a jobb oldali a volt Auguszta-akna helye. A barna vonalak a bányaterületek határvágatai, a fekete pedig a homokvasút nyomvonala.

1916. Steinriegel mező csolnoki területe a tavaszi hóolvadás következtében beiszapolódik.( Az oka az volt, hogy itt volt a legközelebb a felszínhez a szénréteg, így a víz könnyen utat talált a bányába.)

1919. Auguszta lejtakna telepítése. A fenti térképen megtalálható.

1921. március 15. A XV-ös ereszkei mező 3,5 m3/pes vízbetöréssel elfulladt. Augusztusban víztelenítik a XV-ös ereszkét. (A cementálást 1928-ban végzik el.)

1923. Megoldják az Auguszta-aknai homoktömedékelést (Reimann-aknáról), megindul a frontművelés.

1924. február 4. Auguszta lejtaknát bekapcsolják az alagútba, a kötélpályát leállítják.

A termelést már nem itt szállították ki, így innentől maga az akna mint szállítóakna már biztos nem üzemelt.

Az 1927-es vízbetörés megpecsételte az annavölgyi bányászkodás, valamint az Auguszta-akna sorsát:

1927.Szeptember 20-án Auguszta-akna elfullad (43,2 m3/p). (Vajon akkor miért szerepel az emlékművön az 1923-as évszám?) A víz az annavölgyi műveleteket is elárasztja. Október 17-én meg-kezdik a cementálást, majd

1928. március 6-án a víztelenítést, ami június 10-én fejeződik be. Auguszta-aknát tovább mélyítik a 34-es szintre.
(Ha helyes a feltételezésem akkor itt már csak vakakna volt, tehát nem nyílt a felszínre. Ezt sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom.)

A lenti képek a fentrol.hu oldalról származnak. 1962-ben sőt és még 1988-ban is látszotttak az épületek nyomai és kivehető a jól fejlett meddőhányó. A meddőhányó salakját egy ideig kitermelték, a salakbánya ma is látszik.