Jó szerencsét!
A Csolnok környéki bányászat általános ismereteit nagyon nehéz egy bejegyzésben összefoglalni. Bár Dorogi Szénmedencének hívjuk a területet, de ha valaki ránéz a térképre rögtön látja, hogy akár nevezhetnénk csolnokinak is, hiszen földrajzilag Csolnok található a terület közepén, s itt kezdődött a bányászkodás.
Ami az előnye, az egyben a hátránya is Csolnoknak: az, hogy a terület közepén és a legmagasabban fekszik megoldhatatlanná tette a gazdaságos szállítást, hiszen a vasútépítés szóba sem jöhetett.
A Miklósberki részről szekéren szállítottak Tokodra, volt amikor az alagútrendszeren hol Annavölgyre, hol Dorogra. Volt amikor a csolnoki területet Sárisápról művelték és onnan vasúton tovább Dorogra.
A csolnoki bányaterület, illetve a közigazgatási határ pont úgy nem esik egybe, mint Annavölgy esetében:
Tehát idézet magamtól:
""Ami kiemelendő, hogy a forrásokban említett Miklósberek területe nem határolható le pontosan. Tokod, Annavölgy és Csolnok és még Ebszőny közigazgatási határai alá is benyúlt. Ezért van az a különös helyzet, hogy a régi szerzők hol Csolnokról, hol a tokodi határról, hol Annavölgyről beszélnek. Elég nehéz volt kibogozni melyik akna és táró hova is tartozott.
Az "annavölgyi bányászkodás" területe átnyúlt majdnem egészen Csolnok lakott területe alá. 1868 előtt azért volt egyértelmű a helyzet, mert Annavölgy és Sárisáp más földbirtokosé volt, nem fordulhatott elő, hogy a bányászati tevékenység a föld alatt átlépjen egy másik tulajdonos földterülete alá.""
Ezt úgy kell érteni, hiába voltak benne egy szénmező fejtésében, ha elérték a kimért közigazgatási határt abbahagyták a munkát:
Székely Lajos könyvéből:
"Az 1852. évben készült térképen Paula-akna is szerepel Gép-akna elnevezéssel, s... harántolással volt összekötve a Leontina- és Móricz-tárói műveletekkel...
A Leontina-telepben mélyitett ereszkével és a fejtésekkel elérték a csolnoki határt, amely a szénbírtok határát is képezte, úgyhogy abban az irányban a műveleteket beszüntették.""
A fentiek figyelembevételével készülnek a csolnoki bányákról szóló bejegyzések. Egy kis zavart okoz az, hogy a Miklósberek alatti területen még dolgoztak a csolnoki oldalról ( nem bányásztak, hanem tömedékeltek és szellőztettek, de mégis működött a Miklósberki-akna) 1881-ig, miközben a széntermelés már Annavölgyről zajlott.
Önkényesen több részre bontottam a szénterület művelésének történetét:
1. Miklósberek területe 1795-1881 (1868):
A kezdeti dátum a lenti szerződés alapján jól meghatározható a befejezés értelmezés kérdése. Széntermelés csak 1868-ig zajlott csolnoki területről, viszont egyébb munkákat és szellőztetést végeztek innen:
Schmidt Sándor könyvéből:
"1868-ban tehát a Leontina-táró és Paula-aknából (értsd: az Annavölgyről feltárt csolnoki területre) a csolnoki határba átlépve az eocén telepeket feltárja és ott szellőztetés valamint tömedékelés céljából a Miklósberki-aknát mélyíti le, s már 1870-től látjuk a műveléseket, melyeket 1881-ig az aknapillér kivételével be is fejezett."
"Csolnok község területe alatt a szén tulajdonjoga a Magyar Kath. Vallás-alapé, s a bányászat kezdetét Hantken, majd Tschebull bányafelügyelő is az 1808 körüli időre teszik, mellyel egy budai polgárokból alakult társulat foglalkozott rendszertelenül, s állítólag csak 1840 körül hoznak tervszerűséget a bányaművelésekbe, mikor a szén bérletét Miesbach Alajos szerzi meg."
Ez érdekes, hiszen jól tudható a Csolnoki Bányászmúzeumban kiállított szerződésből, hogy már 1781-ben létezett bányászkodás a területen:
Tóth Tibor könyvéből:
"1781-1795 Rückschuss fivérek négy bányát nyitnak a csolnoki határban.
1795-1870 Különböző társaságok művelik Csolnok területét.
1795-1812 A Vallásalap területét a Helytartó tanács saját jobbágyaival művelteti."
Schmidt Sándor könyvéből:
"Ha a régi térképeket vizsgáljuk, a 21. ábra alatti 1815-ből (valószínűleg még régebbről) reánkmaradt térképet, melyet ugyanaz az Alois Fischer készített, aki az annavölgyi bányászat térképét rajzolta:"
"1815-ben Csolnok községnek Miklós-berek (Niklasberg) dűlőjében a Péter-Pál-táró ca. 150 m hosszban már elkészült, a feltárt oligocén telep műveléseire légakna áll készen, egy új Franciska-aknát (légvezetés és szállítás céljából) akkor mélyítenek s a telep egy részét már lefejtették, egész bizonyossággal állíthatjuk tehát, hogy e bányászat az annavölgyivel legalább is egykorú, vagyis 1800 év körül, de inkább előbb, mint utóbb kezdődött."
A feketével keretezett területen voltak a fenti műveletek a kék vonal pedig az Annavölgy (Sárisáp) Csolnok határ.
"A szénszállítás, mint ugyanitt látjuk Tokod felé történt a „Steinkohlen Fuhr Weg“, tehát szekérúton, s miután épített útnak nyomát sem találjuk, szinte elképzelhetetlen, hogy e földutakon még e mennyiségeket is hogyan voltak képesek lehozni, mikor, mint olvassuk sokszor 100.000q-nál is nagyobb mennyiséget tároltak a szabadban, s hónapszám vártak a fuvarosok megérkezésére."
"1858-ban a bányászat megakadt, szünetel, úgy látszik, Miesbach Alajos ekkor meghalhatott s az örökség nem lehetett tisztázva."
Tóth Tibor könyvéből:
"1812-1838 Weissenberger Gáspár és Társai bérlik a Vallásalap szénjogát.
1812-1853 között épített miklósbereki bányák többsége Annavölgy vagy Tokod felé szállít. Az annavölgyi—csolnoki bányászat ebben az időszakban egy egységnek tekintendő.
1815 Működik a Péter Pál táró, a Franciska akna és egy légakna.
1815-1840 között épült az Antónia lejtakna, a Teréz táró, Alajos akna, a Henrik szállítóakna és két légakna.
1838-1857 Miesbach Alajos szerzi meg a Vallásalap bérletét és lemélyíti a Gusztáv aknát, 3 újabb lejtaknát és egy gőzgéppel felszerelt gépaknát.
1849 Pálatinus-akna és a Mária-Dorottya táró összekötése.
1857 Miesbach bányáit Dräsche Henrik veszi át."
2. Csolnok belterület 1870-1913
Csolnok településen belül háztelkekről is folyt bányászat. Erről külön bejegyzés készült.
3. Annavölgyről művelt csolnoki terület 1868-1907:
A területen lévő üzemek történetét Annavölgyi bányáknál olvashatjátok.
és a többi...
Schmidt Sándor könyvéből:
"Dräsche...látva, hogy a szomszéd annavölgyi bánya holtpontra jutott, Annavölgy megszerzésével a csolnoki terület kiaknázását már onnan folytatta, mert Annavölgy mélyebb fekvése a szállítás és vízemelés szempontjából is kedvezőbbnek Ígérkezett.1868-ban tehát a Leontina-táró és Paula-aknából a csolnoki határba átlépve az eocén telepeket feltárja."
A fenti térképen jól azonosíthatóak a műveletek. A fekete vonaltól jobba volt a csolnoki terület, ezt a részt művelték Annavölgyről.
Schmidt Sándor könyvéből:
1898-ban az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya R.-T. tulajdonába mennek át a bányák,
1900-tól 1905-ig nagyobb változás a csolnoki bányászat életében nem fordul elő. A Samu-táró (Vilmos-akna) szintje feletti és alatti szénterület lefejtve, a műveletek a +151 m szint és +58 m szint közöttlevő alsó bányamezőben omlasztással, a csolnoki bányarészben (kék) kézi tömedékeléssel folynak, megkezdték Paula-akna északi mezejének (piros), a Miklósberki-résznek fejtését a +89 és +119 m szintek között, s fejtéseket látunk az idő- közben feltárt Steinriegel-bányarészben (barna) is. A Vilmos-aknai (sárga) alapközle szintjén a Magos-hegy északi és nyugati oldalához köpenyszerűen simult teleprész feltárása után, az alapköziéről lemélyített „villamos ereszke“ szolgál e bányarész szenének kiszállítására. A 3—4 m vastagságban kifejlődött Leontina- és Móric-telep lefejtése itt rendkívül kedvező viszonyok mellett gyorsan haladt a +100 és + 200 m közötti magasságban.
A csolnoki bányarész feltárásával egy nagyobb keleti vető mellett megállották és mint említettem, megkezdték annak lefejtését kézi tömedékeléssel. Látva azonban a mélység felé is terjedő hatalmas szénvagyont, belátta a
vezetőség, hogy e munka a végtelenségig nem folytatható, a minden újabb feltárással szaporodó bányatüzek, a folyton növekvő távolság és mélység miatt külön kezdett e területtel foglalkozni, s ezért négy fúrólyukat mélyítettek le e csolnoki mező kelet felé remélt mélyebb részére.
E 4 fúrólyuk eredményes volt, a kiváló minőségű és hatalmas kifejlődésű csolnoki széntelepet konstatálta a + 40 m tengerszínt feletti magasságban, s így a vezetőség az előbb említett nehézségek nyomása alatt arra határozta magát, hogy egy új aknatelepet létesítsen, melynek termelése már nem Annavölgyre, hanem drótkötélpálya útján Dorogra irányittatnék.
Az aknatelep építése 1905 év április hó 1.-én megkezdődött, s az ácsolatban készült 240 m mély Auguszta-akna 1907 év január 24.-én már a kötélpályával rendszeresen szállítani kezdett."
Tóth Tibor könyvéből:
"1868-1898. A Drache-bérlet területén a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat folytatja a bányászatot. Annavölgyről fejtik a csolnoki szénvagyont:
1868-tól a Miklós-bereki aknából és 1878-tól a Vilmos aknából, illetve 1890-től a Samu táróból, míg
1898. július 2-án a szénjog az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya RT. birtokába kerül. Ez kezdi 1905. április 1-én az Auguszta-akna mélyítését.
1898—1915. A „szőlősgazdák területén” az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. bányászkodott. Ennek bérletét is az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya RT. vette át."
4. Csolnokról művelt csolnoki terület 1907-1987:
1907 után hihetetlen fejlődésen ment keresztűl a csolnoki bányászat, számos akna, táró biztosította a termelést, kiépűlt az altárórendszer. Megépült a Homokvasút a dorogi tömedékanyag szállítására. Eljött az "aranykor" aminek a csúcsa az 1960 években volt. Onnantól sorban szűntek meg a bányák, hol a gazdaságtalan működés hol a vízbetörések miatt. Mint fentebb írtam részletes és gazdag forrásanyag áll rendelkezésre.
5. Sárisápról és Annavölgyről művelt csolnoki terület 1940-1978
Ezekről a műveletekről ahogy már megszokhattátok, a közigazgatási határok figyelembevételével olvashattok.
Jó szerencsét!
2023.06.30.
Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861
Alapozó bejegyzések:
