Bányászat történelem 12. Annavölgy, Leontína- és Móricz-táró 1840?-1884?

2023. május 19. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A Leontína-táró bejárata az Erdőalja út 1. és a Borbély sor 36. szám közötti területen lehetett. A Móricz-táró pedig a Csengettyű utca 3. alatti telek területén.

A lenti térkép Schmidt Sándor könyvéből a két táró 1845. évi bányatérképe.

A következő térkép szintén Schmidt Sándor könyvéből a két táró 1852. évi bányatérképe. A kékkel jelölt út a mai csolnokra vezető út, a Csengettyű utca.

Fentről lefelé az aláhúzott helyszínek:

Anna-tárók, Móricz-táró, Leontína-táró, Gép(Paula)-akna.

Alul egy újabb térkép 1857-ből.

Fentről lefelé az aláhúzott helyszínek:

Piros jobb alsó: Anna-tárók

Piros a kép közepén Gép(Paula)-akna.

Kék bal: Móricz-táró, kék középső Leontína-táró.

Narancs a mai Csengettyű utca, citromsárga a Borbély sor.

A kép direkt van fordítva, mert így jól látható az eggyezés a mai képen látható utcákkal.

Még egy 1884. évi térképen is megtalálhatóak a tárók. Bár a szöveg nem olvasható, de a térképek összehasonlítása alapján talán nektek is egyértelmű.

Fentről lefelé az aláhúzott helyszínek:

Piros jobb alsó: Anna-tárók, bal felső Gép(Paula)-akna.

Kék jobb felső Móricz-táró, bal alsó Leontína-táró.

Az ezután készült és a számomra elérhető térképeken a Leontína és Móricz-tárók már nem azonosíthatóak.

A két táró helyén és a lenti két könyvből vett idézeten kívül nem sok mindent lehet tudni.

Tóth Tibor könyvéből:

"1839-40-re tehető az eocén széntelep feltárása, ekkor mélyítik a Leontina- és Móric-tárókat."

Schmidt Sándor könyvéből:

"1845-ben úgy a Móric-, mint a fekübb Leontina-telep művelhetése céljából már a 368 m hosszú Leontina- és a 174 m hosszú Móric-táró is ki van hajtva, sőt a terület egy része le is fejtve, az eocén-telep felfedezésének idő-
pontja legalább az 1810 évre teendő.