Bányászat történelem 10. Annavölgy, Ferenc József és Paula (Gép)-akna 1857, 1851-1909

2023. május 05. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A https://banyaszkor.hu/leaflet/2 térképünkön megtalálható a két akna hozzávetőleges helyszíne. A vízszintes nyíl jelöli a Ferenc József-aknát, a függőleges pedig a Paula-aknát.

A Ferenc József-akna egy 1857-es térképen szerepel. Szöveges említése:

Székely Lajos könyvéből:

"Lemélyitették a...Ferenc József-aknát, ennek mélyítését azonban tekintettel a paleocén telep nagyobb mélységére abbahagyták."

Schmidt Sándor könyvéből:

"... A további feltárás biztositására még egy új, Ferenc József nevü aknát is lemélyitettek, azonban látva azt, hogy a Maschinen-Schacht igazolása szerint az eocén-telepek mélyen le vannak vetve, azt 42 m után abbahagyták."

A Paula-akna működése a források szerint 1851-ben indult és 1909-ben számolták fel.

Az akna történetének fontosabb (igazából a forrásokban szereplő összes) eseményei, nagyon érdekes, hogy bár mindenki hivatkozik elődei munkájára mégis igen zavaros név és évszámadatok kerültek elő:

1851-ben 63 méterig mélyítve, még Maschinen-Schacht ( Gép-akna) néven:

Pauer Gyula cikke alapján ami a BKL lapok 1905-ös évfolyamában jelent meg:

"1851.ben a Paula-akna lett 63 méterre méllyítve"

Schmidt Sándor könyvéből:

"Az eocén széntelepeknek a dőlés mentén mélyebb ponton való feltárása céljából Maschinen Schacht néven már a későbbi Paula-aknát is lemélyítették, azonban a remélt 65 m-ig a széntelepet nem kapták meg s így egy keresztvágattal kutatták azt fel. "

1852-es térképen már szerepel az akna:

Székely Lajos könyvéből:

"Az 1852. évben készült térképen Paula-akna is szerepel Gép-akna elnevezéssel", s... harántolással volt összekötve a Leontina- és Móricz-tárói műveletekkel...
A Leontina-telepben mélyitett ereszkével és a fejtésekkel elérték a csolnoki határt, amely a szénbírtok határát is képezte, úgyhogy abban az irányban a műveleteket beszüntették. A Paula-aknából feltárt Leontina-telep vastagsága 5,7 méter volt."

1867-1884 szünetelt az annavölgyi bányászat:

Tóth Tibor könyvéből:

"1867-1884 között nem folyt bányászat annavölgyi területen. A nyilvántartott termelés csolnoki területről származott, amelyet Annavölgy felé szállítottak."

1895-ben tovább mélyítették145 méterre:

Székely Lajos könyvéből:

" A Paula-akna újbóli felhasználására 1895-ben került sor, amikor 145 mélységig mélyítették tovább, s a 125. m-ben elérték a Paula-telepet (59. ábra)."

1896 november 22-én vízbetörés a keresztvágat hajtása közben 350 l/perc:

Székely Lajos könyvéből:

"1896. november 22-én az aknától 305 m távolságban a vágat jobb oldala repedést ütött meg, ebből a
350 l/perc vizet fakasztottak..."

1903-ban halálos baleset:

Schmidt Sándor könyvéből:

"...felemlítésre méltó esemény az 1903 november 18.-án Paula-aknában három áldozattal járó szerencsétlenség, melynek oka az volt, hogy feltöréssel belyukasztottak az 1868 év körül felhagyott egyik bányaüregbe, s annak vize gázokkal telítve oly hirtelen csapolódott le, hogy a felszabadult gázok az ott dolgozó három ember halálát okozták."

1904-ből származó termelési adatok:

Pauer Gyula cikke alapján ami a BKL lapok 1905-ös évfolyamában jelent meg:

"24 óra alatt átlagosan 477 csille szén és 73 meddő jött ki."

Székely Lajos könyvéből:

A szenet 1906-ban három helyen szállították ki a bányából (itt eggyet emelek ki):

3. Paula-akna 34 LE-s gőzvitlával emelte ki 123 m mély aknából a 202 m-es szintre, a külszínre a szenet, ahonnan sikló szállítással jutott a fából készült osztályozóhoz.

Fotó: Annavölgy honlapjáról, a kékkel jelölt csík a felszíni sikló részlete.

1909-ben az aknát felhagyják.

A csolnoki és az annavölgyi műveleteket 1868-ban kötik össze amikor a terültetek egy kézbe kerültek:

"Dräsche felismervén azok fontosságát, valamint látva, hogy a szomszéd annavölgyi bánya holtpontra jutott, Annavölgy megszerzésével a csolnoki terület kiaknázását már onnan folytatta, mert Annavölgy mélyebb fekvése a
szállítás és vízemelés szempontjából is kedvezőbbnek Ígérkezett.1868-ban tehát a Leontina-táró és Paula-aknából a csolnoki határba átlépve az eocén telepeket feltárja és ott szellőztetés valamint tömedékelés céljából a Miklósberki-aknát mélyíti le."

"Tschebull szerint a további fejlődés a Paula és a Miklósberki-aknák mélyítésével lett volna természetes és könnyebben biztosítható. Paula-aknánál az eocén telepek jelenlétét fúrással konstatálták..."

Néhány adat az akna működéséről, Schmidt Sándor könyvéből:

"Paula-akna 34 LE-s gőzvitlája annak termelését a 123 m mély aknából kiemelvén, a + 202,8 m magasságban levő külszínre szállítja, honnan siklóval kerül a szén a Vilmos-akna közelében fából épített szénosztályozóhoz"

"Kétféle csilletípust látunk forgalomban : Vilmos-aknán 600 kg rakománysúlyú csillét, míg Paula-akna, ezeket hosszúságuk miatt befogadni nem tudván, 500 kg raksúlyú csilléket használtak."