Bányászat történelem 9. Annavölgy, Anna-tárók, Vincze-táró, Móricz-légakna 1815-1866

2023. április 28. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A https://banyaszkor.hu/leaflet/2 térképünkön megtalálható a három helyszín hozzávetőleges helye.

A lentebb idézett szövegekben az "Anna-táró" kifejezés, Anna-táróknak értendő, hiszen a térképeken jól látszik, hogy három helyen is volt nyitva táró Anna-táró néven.

Mint látható a felszíni közigazgatási határ annavölgyi oldalán vagyunk. A térkép a hozzávatőleges helyeket jelöli.

A piros karika a Vincze-táró, (itt megtalálható a "Zsigmondy-lejtakna bejárata ami a Vince-táró körülbelüli helyén van". /Kollár Attila./)a kék pedig a három Anna-táró. A jobb felső sarokban pedig a Móricz-légakna látható.

A három helyszín több okból is egységben kezelendő. A történetük az 1800-as évek elejére nyúlik vissza ezért nagyon kevés forrásanyagot találtam.

1815-ben kiadott térképen már szerepelnek a tárók és a légakna, az oligocén Anna-telepet művelték. Így jogos a feltételezés, hogy már korábban is, tehát 1815 előtt léteztek e fenti tárók.

1866-ban az Anna-telep bányászata megszünt. ( Pauer Gyula 1905 BKL ). Konkrét információ a tárók és a légakna bezárásáról nem található.

Schmidt Sándor könyvéből:

"Sárisáp község területén a Metternich-Sándor-uradalom birtokán, a Gete-hegytől délnyugatra fekszik a szénmedence legrégibb bányászatának helye, vízmosásos, erősen szaggatott völgyben."

Miklósberek területét írja le a szöveg, ezen keresztűl túráznak a Bányászkör teljesítői. Ha a felszíni határokról beszélünk akkor az annavölgyi terület nem a Gete alatti völgyben, hanem a völgy és Annavölgy közötti domb Annavölgy felöli oldalában volt. A Csolnok-Annavölgy közötti felszíni határ ezen domb gerincén húzódott. A határvonal jó közelítéssel a volt homokvasút nyomvonala.

"A bányászkodást a vízmosásokban talált oligocén szénkibúvásokon kezdte gróf Sándor Móric s folytatta 1868-ig, amikor a szén tulajdonjogát Dräsche Henrik vásárolja meg, ki már előbb megszerezte a szomszédos csolnoki szénterület bérletét is, s ez időtől a bányászat egy vezetés alatt fejlődik tovább.
Legrégibb adatunk a 3. számú ábrában bemutatott bányatérkép, mely 1820-ban készült..."

A lenti térkép elemzését az alábbi linken olvashatjátok:

http://www.annavolgy.hu/banyaszat/banyaterkepek/banyaterkepek.html

Kollár Attila megtalálta a térképen az 1815-ös dátumot így itt Schmidt Sándor tévedett 5 évet.

Frissítés: Egyeztetve Kollár Attilával és figyelembe véve az életrajzi bejegyzést minimum zavaros az időrend. Fischer 1820-ban költözött Sárisápra, a térképen viszont nem szerepel csak egy rosszul olvasható 1815 vagy 1818-as dátum.

"...már meglehetősen kiterjedt művelésről tanúskodik, s mutatja azt is, hogy a bányászat céljait akkor már több épület szolgálta.
Az oligocén telep kibúvásán két táró épült, az Anna- és Vince-táró melyek ca 8000 m2 területen tárták fel a széntelepet. E bányaműveletek szellőztetésére Móric nevű légaknát is mélyítettek. Tschebull szerint 1800—1820 évek között 143.700 q szenet termeltek ki Annavölgyön, amit e térkép valószínűvé is tesz, mert a lefejtettnek jelzett 8000 m2 területen 1,50—1,70 m szénvastagságot véve alapul, e mennyiség tényleg kitermelhető volt."

Székely Lajos könyvéből:

"A bányászat fejlődése 1815. évtől nyomon követhető térképdokumentációk alapján. Méllyítés alatt állott a Franciska-akna. ( ez csolnoki terület alatt volt ) A műveletektől délre, közvetlenül a sárisápi határ mellett kutató aknával megütötték a szénteľepet. ( Ez most Annavölgy közigazgatási területe. ) E kutatás lehetett alapja az annavölgyi Anna-mező bányászatának, melyet az 1820. évi térkép szerint térkép szerint az Anna és a Vilmos táróval tártak fel."

Fontos megjegyeznem, hogy a források nagyon sokszor más névvel illetik ugyan azt a helyszínt.

Itt valószínüleg a többi forrás szerinti Vincze-táró neveződik át Vilmos-táróvá.