Jó szerencsét!
Bárcsak törekedhetnék a teljességre! Nem vagyok szakember, ezért igyekszem tanulni. Aki olyan mint én voltam pár éve, annak kigyűjtöttem azokat a szakszavakat, melyeket a szövegértés szempontjából fontosnak tartok. Ha találtok ismeretlen kifejezést akkor forduljatok a legjobb barátotokhoz :) Mr. Google.
Aki viszont még annál is többet szeretne tudni, ajánlom a lenti könyvet:
Szeiler János: Beszéljünk bányászul című könyvéből származik, a linkről letölthető a könyv.
https://adoc.pub/beszeljnk-banyaszul.html
A szómagyarázat Tóth Tibor könyvéből származik:
Akna : Külszínre nyíló függőleges vagy lejtős bányatérség, amely a bánya megnyitására, a bányatermékeinek felszínre hozására, személyeknek,anyagoknak szállítására, a vezetékek elhelyezésére, szellőztetésére stb. szolgál.
A lenti képen az akna építésének ünnepélyes kezdete látható. (Bár a képet mint a a "Tokodi XV-ös akna" címmel kaptam de szerintem ez nem biztos.) Pick József gyűjteménye:
Alagút: Mindkét végével a külszínre nyíló szállítási vagy egyéb célokat szolgáló, szintes föld alatti bányatérség.
Alapvágat: Általában a bányamező határáig kihajtott közel szintes vágat. Rendeltetése egy bá-
nyamező főszállításának lebonyolítása.
Altáró: Több bánya fakasztott vizének levezetése vagy főszállításuk lebonyolítása végett, rend-
szerint a külszín legmélyebb pontja közelében telepített táró.
Barnaszén : Barna karcú kőszén. Kréta korúnál általában nem idősebb, teljesen még el nem szenesedett, általában 15% körüli nedvességtartalmúkőszenek minősítése.
Beágyazás: Vastag telepek (rétegek) között vagy azok belsejében települt és azoktól eltérő össze-
tételű, viszonylag vékony üledékes kőzettest
Bödön: Aknamélyítéshez használt, kötélre függesztett szállítóedény, amelyben az aknatalpról a belerakott terméket a külszínre szállítják.
Brikettálás: Szénpor darabosítás, kötőanyag hozzáadásával vagy anélkül.
Bunker: A bányatermékek vagy egyéb szilárd anyagok ömlesztett állapotban való tárolására hasz-
nált, alulról üríthető, többnyire vasbeton vagy acél szerkezetű tartály.
Búvárszivattyú: Olyan szivattyú, amely víz alá süllyesztve működik.
Csapás (csapásvonal): a kőzetrétegeknek vízszintes síkkal való metszésvonala.
Csapásvágat: A hasznosítható ásványtelepben vagy annak közelében hajtott, közel szintes vágat, amelynek iránya a telep csapásirányát követi.
Csapat: Dolgozóknak azonos célra, bizonyos munka elvégzésére szervezett csoportja.
Csigafúró: Kis szilárdságú kőzetek fúrásához használt kézi fúró.
Csorga: Bányaterek talpszintje alatt kiképzett (talpába mélyített), a víz elvezetésére szolgáló csatorna.
Csúszda: Lejtősen felszerelt vályúszerű csatorna, amelyben a darabos anyag saját súlyánál fogva jut alacsonyabb helyre.
Derítő zsomp: A szivattyútelep zsompja elé telepített nagyobb kiterjedésű zsomp, a bánya-vízben lebegő szilárd anyagok leülepítésére (a szivattyúk kímélése végett).
Dőlés: A telep esése a vízszintes síkhoz képest.
A telep dőlésszöge: a vízszintes sík és a telep síkjában húzott, a csapásvonalra merőleges vonal által bezárt szög.
Elvetési magasság: A vető által megszakított két teleprész közötti függőleges távolság.
Ereszke: Szinteket egymással összekötő, a bányatermék felfelé szállítására használt lejtős bányavágat.
Fedő: A telep fölött levő kőzet.
Fékakna: Kasos vagy szkipes szállításra berendezett olyan akna, amely szállítógép helyett csak fékművel van ellátva terhek, főleg a bányatermék kizárólag lefelé való szállítására.
Fekü: A telep alatt levő kőzet.
Feltörés: Rendszerint alulról felfelé (emelkedés irányában) kihajtott vágat. Rendeltetése: légvezetés (szellőztetés), közlekedés, anyagszállítás.
Főte: A bányatérség felső felületét határoló kőzet.
Főteomlás (főteleszakadás): A bányatérség fedőkőzetének viszonylag nagy felületen való megszakadása és a kivájt térségbe hullása.
Frontfejtés: 1. A hasznosítható ásvány kitermelésére létesített nagy (20-tól több száz méter) szélességű bányatérség. 2. Fejtésmód.
Fronthomlok: Frontfejtés esetében a fejtési homlok, front szállító- és légvágata között mért távolság.
Gurító: Az alsóbb és felsőbb szinti vágatokat egy-
mással, esetleg a külszínnel is összekötő, nagy dőlésű (30° felett), általában alulról felfelé hajtott bányatérség. Rendeltetése: különféle szállítmányok lebocsátása gravitációs úton, továbbá szellőztetés és közlekedés.
Gyalulás (legyalulás, lehántolás): A szénhomlok, a szén megbontása és jövesztése sajátos fejtőgép, ún. széngyalu segítségével.
Iker akna: Egymáshoz közel (50—100 m) telepített aknapár a központos aknaszállítással és szellőztetéssel kapcsolatos bányaművelési feladatok szolgálatára.
Iszap: 1. Hidraulikus úton elhelyezett homoktömedék; 2. Mély fúrólyukból hidraulikusan kiszállított finom kőzettörmelék.
Iszapolás (iszaptömedékelés): Felhagyott bányatérségeknek hidraulikusan szállított homokkal való kitöltése.
Jövesztés: A kőzetek összefüggésének megbontása, darabolása települési helyükön, kitermelésük vagy bányatérség kiképzése céljából.
Jövesztögép: Olyan munkagép, amellyel a jövesztendő anyagba való behatolás (fúrás, réselés) vagy annak szétdarabolása végezhető.
Kamrafejtés: Keskenyhomlokú fejtés. E fejtésekben a művelési tevékenység az előrehaladás folyamán jellegében rokon a vágathajtással. Az előrehaladás irányában mérhető kamrák hosszához viszonyítva a homlok szélessége viszonylag rövid.
Műrevalósági mutató: A termelési költséghatár és a reálköltségek hányadosa. Az ásványi nyersanyag termelése akkor nem ráfizetéses, illetve gazdaságos, ha az így kapott érték 1,0 vagy annál nagyobb.
Műszak: A munkanap előre meghatározott időpontjaiban kezdődő és végződő, általában 8 órai munkaidő
Műszakharmad: Napi háromműszakos (3X8 órás) munkaszervezés esetén egyik műszak a három közül.
Nyugalmi vízszint: Vízemelő berendezések közvetlen hatásától mentes eredeti vízszint.
Omlasztás: A föld alatti bányaművelés során létesített, rendszerint a telep (telér) kifejtése következtében képződött üreg feletti fedőkőzet szándékolt beszakítása, biztosításának kirablása, esetleg a fedőkőzet robbantása (provokálása) útján.
Omlasztásosfejtés: Az a fejtésmód, amelyben a munkatérség céljára már nem szükséges fejtési üregből a biztosítószerkezetek kirablásával — a fedőkőzetek leomlását céltudatosan megkönynyítik, vagy azt — ritkábban — robbantásokkal ki is váltják (provokálják).
Osztályozó: A kitermelt hasznosítható ásvány szemnagyság szerinti elválasztására, osztályozására, a külszínen létesített berendezés, ill. üzem.
Sikló: Szinteket egymással összekötő lejtős vágat a bányatermék vagy egyéb terhek lefelé történő szállítására.
Sújtóléges bánya: Olyan bánya, ahol a művelt telepből vagy mellékkőzetekből metángáz állandó szivárgásával, vagy hirtelen és váratlan kitörésével kell számolni.
Sújtlólégrobbanás: A bányatérségekben a kőzetekből áramló és a levegővel robbanóképes arányban keveredő metángáz (a sújtólég) meggyulladásakor keletkező pusztító erejű robbanás.
Táró: Közvetlen a külszínre nyíló közel szintes bányatérség.
Természetes szellőztetés: Természetes úton, vagyis szellőztető berendezés használata nélkül létesített (pl. a légnyomáskülönbség felhasználásával történő) szellőztetés.
Tömedékelés: A szükségtelenné vált bányatérség— főként a kifejtett üreg — meddőanyaggal való megtöltése.
Tömedékes fejtés: Olyan fejtés, amelynek felhagyott fejtési üregét a kőzetmozgás megakadályozása vagy csökkentése végett teljesen vagy részlegesen szilárd anyagokkal töltik ki.
Triászvíz (karsztvíz): A triász kori mészkő- és dolomitképződményekben levő, egymással öszszefüggő üregekben (kavernákban) és repedésekben vagy a dolomit szivacsos szerkezetében tárolt mélységi víz, amelynek nyugalmi vízszintje a tengerszint feletti 130 m magasságban van.
Uszóhomok: Vízzel telített és meghatározott hidrodinamikai viszonyok között nagy mozgékonyságot tanúsító laza törmelékes kőzet.
Vájár: Bányaipari szakiskolát (vájáriskolát) vagy vájárképző tanfolyamot végzett és a bányahatóság képviselője előtt a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekből vizsgát tett bányaipari szakmunkás.
Vakakna : Olyan függőleges bányatérség — akna —,
amelynek nincs közvetlen kijárata a külszínre.
Védőpillér: A bányaterület kijelölt része, amelyben a kiaknázás az élet- és vagyonbiztonság, a létesítményvédelem vagy a természetvédelem érdekében korlátozott, ill. tiltott.
Védőréteg: A víztárolót a tervezett vagy meglevő
bányatérségtől elválasztó vízzáró kőzetösszlet.
Végnélküli kötélszállítás (végtelen kötelű szállítás): A többnyire sínpályán történő szállításnak az a módja, amikor a szállítóedényeket (csilléket stb.) egyenként vagy szerelvényekbe összekapcsoltan, végtelenített kötéllel vontatják.
Vető: A kőzetrétegek olyan törése, amely mentén a rétegrészek függőleges értelemben elmozdulnak egymástól.
Vitla (csörlő): Tehernek szintes, lejtős vagy függőleges irányú szállítására használt egy vagykét kötéldobos szállító-, ill. emelőgép.
Vízakna: Kizárólag vízmentesítési célokat szolgáló függőleges akna.
Zsomp: A bányában fakasztott vagy oda került vizek összegyűjtésére szolgáló bányatérség.
Jó szerencsét!
2023.03.10.
