Bányászat történelem 8. Annavölgy bányászata, általános ismeretek

2023. április 21. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Mielőtt belemerülnénk az annavölgyi aknák, üzemek és helyszínek történetébe, néhány fontos általános információt érdemes áttekinteni.

A lenti kutatások és írások Kollár Attila munkái. Rá többször fogok hivatkozni, mert a linkeken olyan színvonalú munkát tesz közzé ami párját ritkítja.

http://www.annavolgy.hu/banyaszat/banyaterkepek/banyaterkepek.html

http://www.annavolgy.hu/banyaszat/annavolgy_banyaszata/annavolgy_banyaszata.html

Idézet Kollár Attila írásából:

"Az első időkben a magasabban fekvő, oligocén telepeket bányászták, azok közül is a könnyen művelhetőeket. Mivel szén volt bőven, ha valamilyen nehézségbe ütköztek, felhagytak a kitermeléssel, és új helyen próbálkoztak. Ez magyarázza a korabeli térképeken szereplő aknák, de főleg tárnák nagy számát. Reménytelen vállalkozás lenne megpróbálni felsorolásukat."

Ami kiemelendő, hogy a forrásokban említett Miklósberek területe nem határolható le pontosan. Tokod, Annavölgy és Csolnok és még Ebszőny közigazgatási határai alá is benyúlt. Ezért van az a különös helyzet, hogy a régi szerzők hol Csolnokról, hol a tokodi határról, hol Annavölgyről beszélnek. Elég nehéz volt kibogozni melyik akna és táró hova is tartozott.

Az "annavölgyi bányászkodás" területe átnyúlt majdnem egészen Csolnok lakott területe alá. 1868 előtt azért volt egyértelmű a helyzet, mert Annavölgy és Sárisáp más földbirtokosé volt, nem fordulhatott elő, hogy a bányászati tevékenység a föld alatt átlépjen egy másik tulajdonos földterülete alá.

Ezt úgy kell érteni, hiába voltak benne egy szénmező fejtésében, ha elérték a kimért közigazgatási határt abbahagyták a munkát:

Székely Lajos könyvéből:

"Az 1852. évben készült térképen Paula-akna is szerepel Gép-akna elnevezéssel, s... harántolással volt összekötve a Leontina- és Móricz-tárói műveletekkel...
A Leontina-telepben mélyitett ereszkével és a fejtésekkel elérték a csolnoki határt, amely a szénbírtok határát is képezte, úgyhogy abban az irányban a műveleteket beszüntették."

1868 után pedig azért volt egyértelmű mert változott a helyzet, hiszen a csolnoki szénterület tulajdonosa Drasche Henrik megvette az annavölgyi terület szénjogát is. Innentől nem volt akadálya a "határátlépésnek".

Schmidt Sándor könyvéből:

"Dräsche felismervén azok fontosságát, valamint látva, hogy a szomszéd annavölgyi bánya holtpontra jutott, Annavölgy megszerzésével a csolnoki terület kiaknázását már onnan folytatta, mert Annavölgy mélyebb fekvése a
szállítás és vízemelés szempontjából is kedvezőbbnek ígérkezett.1868-ban tehát a Leontina-táró és Paula-aknából a csolnoki határba átlépve az eocén telepeket feltárja és ott szellőztetés valamint tömedékelés céljából a Miklósberki-aknát mélyíti le"

BKL,1905 Pauer Gyula: Az annavölgyi barnaszénbánya, térkép:

4_a_1905_pauer_gyula_az_annavolgyi_barnaszenbanya_terkep.png

Annavölgy közigazgatási határán belüli azonosítható bányák. A dátumoknál szereplő kérdőjel azt jelent, hogy egyértelmű évszámot nem találtam, így csak a térképekből és régi szerzők álltal sem pontosított adatokból dolgozhattam.

Anna-tárók: 1815?-1869

Ferenc József-akna: 1857-?

Leontína-táró: 1840?-1884?

Móricz-légakna: 1815?-1869

Móricz-táró: 1840?-1884?

Névtelen-aknák és tárók: Ha egy akna vagy táró tönkrement akkor a közelében mélyítettek egy másikat, így pontosan ezek helyét azonosítani sem a szövegből sem térképekről nem lehet.

Paula-akna: 1851-1909

Pálinkás-táró: 1924-1987

Samu-táró: 1875-1906

Vilmos-akna: 1875-1906

Vincze-tárók: 1815?-1869

X-es-akna: 1940-1975

Az elmúlt századok során a szakirodalomban számtalan cikk született Annavölgyről illetve ahogy régen nevezték a Sárisápi bányászkodásról.Az első írásos beszámoló a területről, ahogy Schmidt Sándor könyvében olvasható:"Régi írásaink szerint a Sárisáp községhez tartozó Annavölgy volt az esztergom-megyei bányászat bölcsője, hol az oligocén szén (Anna-telep) kibúvásain indult meg az első bányászkodás gróf Sándor Móric birtokán 1800 körül.

E bányászatot először Beudant Ferenc francia geológus „Voyage mineralogique et geoíogique en Hongrie“ négykötetes művében említi meg 1818 - 1819-ben. Beudant geológust a francia kormány küldte ki hozzánk ásványtani és földtani kutatásokra, s említett művének XVI. fejezetében írja le Pest és Buda, Eszter-
gom, valamint a Bakony környékének geológiáját s ugyanitt írja le a sárisápi bányászatot is."

A fenti geológus lefordított tanulmányát a BKL dokumentumai között találjuk mint:

"1933 Faller Jenő: Beudant francia geológus 1818 évi tanulmányútja a sárisápi, vasasi és brennerbányai szénbányavidéken"

1933_faller_jeno_beudant_francia_geologus_1818_evi_tanulmanyutja_a_sarisapi_401a.png

1933_faller_jeno_beudant_francia_geologus_1818_evi_tanulmanyutja_a_sarisapi_402a.png

Majd a következő cikk szintén a BKL-ből:

"1897 Singer Bálint Az Esztergom -vidéki barnaszén bányászat":

1897_singer_balint_az_esztergom_-videki_barnaszen_banyaszat_80.png

Székely Lajos könyvéből:

"Zsigmondy Vilmos annavölgyi bányagondnok a kezdete időpontjául 1859. évi bányatelek adományozási felkérésében 1805. évet jelöli meg, s ezt az időpontot a Metternich hercegi levéltár adatai megerősítik."

Ha valaki még kíváncsi egy alapos munkára, akkor a lenti linken kívánok jó olvasgatást:

1905 Pauer Gyula Az annavölgyi barnaszénbánya 657-682 oldal

http://bkl.uni-miskolc.hu/1905_1/index.php

Egy idézet csak kedvcsinálónak:

"1904-ben a bányában 27 194 méter vasút volt beépítve. A külpályák hossza 6 434 méter volt.

Innetől kevéssé érdekes ilyen részletezésen idézni, hiszen minden szerző hivatkozik elődeire, így talán Tóth Tibor könyvéből származó szöveget érdemes, mint alapos áttekintés elolvasni, bár ez kissé csalóka, hiszen egy fejezetben tárgyalja és egyben keveri össze a Miklósberki bányászatot. A vastagbetűs megjegyzésekkel próbálom helyretenni, melyik művelet melyik település közigazgatási területén volt:

"1795. Metternich herceg (Csolnok területe) és Sándor gróf birtokán (Annavölgy területe), az oligocén szénkibúvásokon megkezdődik rendszeres bányászkodás.

1801-1835. A Péter-Pál-tárói műveletek feltételezhető ideje (Csolnok).

1813. Franciska akna telepítése (Csolnok).

1815. A sárisápi határ mellett kutatóakna indul. E területre mélyítik az Anna- és Vilmos-tárót is (Annavölgy).
A széntermelés többsége csolnoki területről származik. (Tehát két helyen, csolnoki és annavölgyi területen is folyik bányászkodás, de a nagyobb kitermelt mennyiség csolnoki területről kerül a felszínre.)

1820—1839 között mélyítik az Antónia lejtaknát, a Terézia-tárót és ebből egy vakaknát. Két légakna és az Alajos vízakna is ekkor készült. (Csolnok)

1838- ban szerzi meg Miesbach Miklós-berek bérletét (Miklósberek területének csolnoki részét).

1839-40-re tehető az eocén széntelep feltárása, ekkor mélyítik a Leontina- és Móric-tárókat (Annavölgy).

1846. Befejezik az Antónia-Terézia-mező művelését (Csolnok).

1848—52 között a Mária-Dorottya mezőben négy aknát mélyítenek, (Csolnok)

1849-ben Gusztáv aknát,1852-ben két légaknát és egy szállítóaknát (Csolnok).

1857-ben befejezik a Mária-Dorottya mező művelését (Csolnok).

1867. Dräsche Henrik megvásárolja a Sándor-féle birtok szénjogát (Annavölgy), de annavölgyi területen nem
nyit bányát.

1867-1884 között nem folyt bányászat annavölgyi területen. A nyilvántartott termelés csolnoki területről származott, amelyet Annavölgy felé szállítottak.

1868- ban az annavölgyi területet is átveszi a „Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten” elneve-
zésű részvénytársaság.

1868-ban mélyítették a Miklósbereki aknát, mely 1884-ig üzemelt (Csolnok).

1875-ben mélyítik le Vilmos aknát, amely a 60-as szinten 20 m3/p vízzel elfulladt, ezért alapvága-
tát a víznívó felett képezték ki, amely, 1884-ben érte el a paleocén telepet és azt feltárta (Annavölgy).

1890-ben kezdték meg a Samu-táró kihajtását a 185-ös szinten. A mező szellőztetését az I-es, Il-es aknákkal, a Krempf és a csolnoki gurítókkal oldották meg, itt szállították a tömedékanyagot is (Annavölgy).

1893. Megépül a tokod—annavölgyi vasút.

1894. Egyenáramú erőművet építenek (Annavölgy).

1895. Paula akna mélyítése a +125 m-es szintig (Annavölgy).

1898. Az Esztergom-Szászvári KB. RT. megvásárolja a bányákat és Vilmos-aknán új villamos centrálét épít (2 db 150 LE-s generátorral). A centrálé 1912-ig üzemelt, akkor az áramellátást Dorog vette át.

1902-ben a mélyszinti alapvágat hossza már 2,5 km, Csolnok irányában. Megfelelő tömedékanyag
hiányában rablóbányászatot folytattak.

1903. Steinriegel mező megnyitása (1916-ban felhagyják) (Csolnok).

1906-ban (Auguszta akna elkészülte után) a bányarészt felhagyták, a területet részben Auguszta,majd Il-es aknáról, később Annavölgyről fejtették le.

1910. Feltárták a Gete mezőt (Csolnok).

1913. Lemélyítik a Sándor-lejtösaknát (140 m) és modernizálják a szállítást (6 db benzines mozdonyt állítanak üzembe) (Annavölgy).

1924. augusztus 18. Lyukasztanak a dorogi altáróval és november 17-én megindul a szállítás.

1927. Az Auguszta aknai vízbetörés elönti az annavölgyi bányákat is, az annavölgyi bányászat szünetel 1940-ig."

Ha már Annavölgy, egy érdekesség a Bányászati és Kohászati Lapok 1894-es évfolyamából (már maga a fogalmazás miatt is érdekes elolvasni):