Jó szerencsét!
Tekintettel arra, hogy ebből az időszakból rendelkezésre álló források alapján nem lehet minden egyes akna és táró nevét, helyét és üzemeltetési idejét meghatározni, ezért egy bejegyzésben gyűjtöttem össze ezeket az adatokat. Tóth Tibor könyvében megjelent térképeken szerepelnek a lenti helyszínek. Feltételezhetően olyan levéltári forrásokból dolgozott, melyekhez nekem nincs hozzáférésem.
A szöveges előfordulásuk, még múlt századforduló (1900) környékén keletkezett írásokban is szegényes.
Csak az adatok feldolgozása közben derült ki, hogy egymás mellé téve a szövegeket és azokat szétbontva kirajzolódik a fontosabb aknák és tárók időrendi története. Így szépen látható, hogy a Miklósberki bányászat már ezekben az években is komoly ipari tevékenység lehetett. Egészen érdekes ennek tudatában végigsétálni a nem túl nagy területen és elképzelni az akkor itt zajló életet.
1858-1861 között csolnoki területen a bányászkodás szünetel, mert meghalt az addigi bérlő: Miesbach Alajos. Az örökösödés tisztázása után 1861-ben folytatódik a munka.
1881-ben ( kérdés mit tekintünk bányászatnak, mert mondhatjuk hogy 1868-ban, de erre majd válasz kaptok) átmenetileg befejeződik az itteni bányászat.
1802-ben készült térkép Székely Lajos könyvéből:
Itt már Miklósberek környékén 3 akna is fel van tüntetve: Josephus, Nut és Miroir-akna néven. Ezek sehol máshol nem kerülnek említésre.
A két sárga térkép Tóth Tibor könyvéből származik.
1802-ben készült térkép Székely Lajos könyvéből:
A felsorolásban szereplő helyszínek nagy része a Bányászkör Instant Túrák bányászattörténeti térképén megtalálható.
Az aláhúzott megjegyzéseket Schmidt Sándortól idézem. A ferde szövegek Tóth Tibor könyvéből származnak.
Haladjunk a jól bevált ABC rendben:
Alajos-akna:
"1839-ből kelt térképen... vízemelésre az Alajos-akna szolgált, ugyancsak a Teréz-táróból lemélyítve."
"1847-ben készült a következő térkép, s itt már az Alajos- és Heinrich-aknák mezeje lefejtettnek van berajzolva, látjuk egyúttal a feljegyzést, hogy 1847-ben vízbetörés zavarta meg munkájukat"
"1815-1840 között épült ...az Alajos akna."
Antónia lejtakna:
"1839-ből kelt térképen a 13° dőléssel települt oligocén telepre egy lejtős akna van kiépítve „Antonia
Zubau“ név alatt."
"1815-1840 között épült az Antónia lejtakna."
Beszálló-akna:
Térképen szerepel, a szöveges említések alapján pontosan nem azonosítható.
Franciska-akna:
"1815-ben....egy új Franciska-aknát (légvezetés és szállítás céljából) akkor mélyítenek."
Gép-akna I-II:
"1853-ban a telep mélyebb részére a Mária-Dorottya-táróból Maschin-Schacht néven gőzgéppel felszerelt aknát mélyítettek, mellyel 85 m után eléri a telepet."
"Drasche 1861-ben kezdi a már Tokod község határába eső új gépaknáját (Maschinen-schat a térképen) s az általa feltárt szenet 1862—1866 években lefejti."
(A térképen mely Schmidt sándor könyvéből származik, látható a már megszokott "határsértés, hiszen Tokodról művelték a csolnoki terület allatti szénmezőt.)
"1838-1857 Miesbach Alajos szerzi meg a Vallásalap bérletét és lemélyít... egy gőzgéppel felszerelt gépaknát."
Gusztáv-akna:
Időközben légvezetés céljából 1849-ben a Gusztáv-aknát...mélyítik le
"1838-1857 Miesbach Alajos szerzi meg a Vallásalap bérletét és lemélyíti a Gusztáv-aknát"
Heinrich-akna:
"1839-ből kelt térképen... a Teréz-táró a Heinrich-szállítóaknához vezet, mely vakaknának van kiképezve."
"1847-ben készült a következő térkép, s itt már az Alajos- és Heinrich-aknák mezeje lefejtettnek van berajzolva, látjuk egyúttal a feljegyzést, hogy 1847-ben vízbetörés zavarta meg munkájukat"
"1815-1840 között épül a.... Henrik-szállítóakna"
Iszapoló-aknák és tárók:
Térképen szerepelnek, a szöveges említések alapján pontosan nem azonosíthatóak.
Légakna I-II-II,
"1815-ben Csolnok községnek Miklós-berek (Niklasberg) dűlőjében... a feltárt oligocén telep műveléseire légakna áll készen"
"1839-ből kelt térképen a (érts: a miklósberki) művelések felett még két légaknát is látunk.
"1851-ben egy újabb légaknát is mélyítettek."
"1815-1840 között épült... két légakna"
Mária Dorottya-táró:
"1839-ben már két fúrás van lemélyítve, s az ezekkel konstatált településre már munkában van az 58 m hosszú Mária-Dorottya-táró."
"1841-ből származó térképen a Mária-Dorottya-táró már el van készítve a Palatinus-aknába lyu-
kasztva, melynek mélyítését 1842-ben beszüntették."
"így a termelés az új Palatinus-aknából a Mária-Dorottya-tárón át... 1848-ban indult meg"
"1849 Palatinus-akna és a Mária-Dorottya-táró összekötése."
Miklósberki-akna:
"1868-ban tehát a Leontina-táró és Paula-aknából (értsd: az Annavölgyről feltárt csolnoki területre) a csolnoki határba átlépve az eocén telepeket feltárja és ott szellőztetés valamint tömedékelés céljából a Miklósberki-aknát mélyíti le, s már 1870-től látjuk a műveléseket, melyeket 1881-ig az aknapillér kivételével be is fejezett."
Tehát bár széntermelés nem (hiszen az már Annavölgyről történt), de szellőztetés és tömedékelés zajlott csolnoki területről.
Palatinus-akna:
"1839-ben már két fúrás van lemélyítve, s az ezekkel konstatált településre már munkában van a 23 m mély Palatinus-akna"
"1841-ből származó térképen a Mária-Dorottya-táró már el van készítve a Palatinus-aknába lyu-
kasztva, melynek mélyítését 1842-ben beszüntették."
"1847-ben vízbetörés zavarta meg munkájukat, így tehát gyorsan nekiláttak a Palatinus-akna továbbmélyítésének."
"így a termelés az új Palatinus-aknából a Mária-Dorottya-tárón át... 1848-ban indult meg"
"1849 Palatinus-akna és a Mária-Dorottya táró összekötése."
Péter Pál-tárók:
"1815-ben Csolnok községnek Miklós-berek (Niklasberg) dűlőjében a Péter-Pál-táró ca. 150 m hosszban már elkészült."
"1839-ből kelt térképen a Péter-Pál-táróval feltárt szenet lefejtve látjuk"
Treibschacht“ és „Luft- und Förderschacht (nincs magyar nevük)
"1851-ben két új aknát mélyítettek éspedig a Palatinus-aknától keletre„Treibschacht“ és „Luft- und Förderschacht“ elnevezéssel. 1852-ben a széntelepet 62 m mélység után el is érték, s 1857-ig folytatták annak lefejtését."
Névtelen-tárók/lejtaknák:
"1838-1857 Miesbach Alajos szerzi meg a Vallásalap bérletét és lemélyíti a Gusztáv aknát, 3 újabb lejtaknát és egy gőzgéppel felszerelt gépaknát."
Steinriegel-akna: Térképen szerepel, a szöveges említések alapján pontosan nem azonosítható.
Teréz(Terézia)-táró:
"1815-1840 között épül a ....a Teréz-táró."
"1839-ből kelt térképen... a Teréz-táró a Heinrich-szállítóaknához vezet, mely vakaknának van kiképezve."
"1841-ből származó térképen a Teréz-táró és Antónia-lejtős-akna által feltárt műveleteket már előrehaladott stádiumban találjuk."
"1815-1840 között épül a ....a Teréz-táró."
Ventillátor-akna I-II: Térképen szerepel, a szöveges említések alapján pontosan nem azonosítható.
A bányászat majd 1905-ben az Auguszta-akna megépítésével tér vissza Csolnokra.
Jó szerencsét!
2023.07.07.
Csolnok bányászata:
Bányászat történelem 18. Csolnok bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861
Alapozó bejegyzések:
