Jó szerencsét!
Ez a bejegyzés megkisérli a lehetetlent, rendbetenni-rendszerezni a csolnoki bányászat történetének legnagyobb részét. Az 1905-ös évtől a rekultivációig zajlott bányászat Csolnok közigazgatási határa alatt.
Fotó: Dorogi Könyvtár Helytörténeti gyűjteménye, előterben az aknatelep, háttérben az Auguszta-akna.
A csolnoki bányászat ebben az időszakban sokféle szervezeti megnevezés alatt működött:
Auguszta-aknai (II-s aknai) üzem:1905-1963 1931-ben a II-es akna telephelyére helyezik át az üzemvezetőséget, de az üzem változatlanul Auguszta-akna néven működik.
I-es (Reimann-akna) üzem: 1915-1963.július.1.
IX-es-akna üzem: 1936.január 1.-1960.árilis.1.
Csolnoki bányaüzem: 1963-1966, 1963. július 1. I-es és Il-es akna Csolnoki bányaüzem néven, I-es aknai telephellyel egyesül. 1966.II félévben a Csolnoki bányaüzem megszűnt, területét a Borókási bányaüzemhez csatolták.
Borókási bányaüzem:1960-?. 1960.április 1-én IX -, X II-, XIV-es aknák összevonásával megalakul a Borókási bányaüzem. 1966.II félévben a Csolnoki bányaüzem megszűnt, területét a Borókási bányaüzemhez csatolták.
Dorogi Bányaüzem: 1963-? 1963. július 1. VI-os, Tömedék és XXI-es aknákat
összevonják; megalakult a Dorogi bányaüzem.
Sárisápi-bányaüzem: 1978. júl. 1. Ebszőny és a XIX-XX-as aknák összevonásával megalakul a Sárisápi bányaüzem
Alagúti bányaüzem: 1987.július.2.-1991 Az 1990-as évek elején a Borokási-táróból elérhető szénvagyon újbóli elérését biztosító előzetes munkálatok kezdődtek, de a széntelep elérése előtt a vállalat csődbe ment.
Lentebb felsorolom mindazokat a működött aknákat, amelyek az üzemszerű működést biztosították.
A nehézséget az okozza, hogy az aknákhoz tartozó művelés alá vont területek, a több egymás alatti település, a betörő vizek, bányatüzek valamint a vetők miatt folyamatosan változó, ereszkékkel, siklókkal lejtaknákkal összekötött gyakorlatilag egyben feltérképezhetetlen bányaterület volt. Újra és újra visszatértek egy már tömedékelt vagy víztelenített területhez.
A felsorolt aknák és egyéb felszínre nyíló bányaműveletek egy részének működésési idejéről néha csak az emlékművön elhelyezett évszám árulkodik. Alapadatnak ezt tekintem, de ahol a szövegekből kiderül más évszám, ott megpróbálom megmagyarázni az eltérés okát.
A terület szállítását 1924 után az altárórendszer biztosította, de ahol szükséges volt, felszíni bányavasutat építettek. A fő törekvés az volt, hogy lehetőleg a föld alatt történjen az emberek, anyagok szállítása.
A térkép a fő légvezetési és egyben szállítási útvonalakat ábrázolja.
A térképet Mráz László bocsájtotta rendelkezésemre:
Térkép Tóth Tibor könyvéből:
Ahol a források nem egyértelműek, ott kérdőjellel jelzem dátum bizonytalanságát.
I-es légakna: 1912-? (forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
II-es akna: 1923-1966 (készül bejegyzés)
IV-es légakna: 1927-? (forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
V-ös akna: 1930-1941 Eredetileg az I. aknai oligocén bányamező szellőztetése érdekében mélyítették.
Az aknapillérben végzett fúrások kimutatták,hogy az akna a vetők talákozási zónájában lett kiépítve. 1935-ben az akna aljába betondugót építettek a vízbetörések elleni védelemre. Az aknában fakasztott vizet ezen át folyatták az I. akna csorgájába, az aknát pedig betömték. (nem készül bejegyzés)
Fotó: Solymár Judith gyűjteménye
VI-os akna: 1930-1968 (készül bejegyzés)
VII-es akna: 1935. június 10. Elkészült a VII-es légakna (220 m) Az üzemrész szervezetileg Reimann-aknához
tartozott. (forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
Fotó: Pick József gyűjteménye
IX-es akna:1935-1970 (készül bejegyzés)
XI-es lejtakna: 1936 Novemberben megkezdik a Miklós-bereki terület feltárását (Xl-es lejtakna, 373 m).(forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
XII-es akna:1937-1974 (készül bejegyzés)
XII/a akna: 1961-1974? (készül bejegyzés)
XIII-as lejtakna: 1938-1971?( készül bejegyzés)
XIV-es akna.1945-1969(készül bejegyzés)
Auguszta-akna: 1905-1923 (készül bejegyzés)
Csolnoki-ereszke: 1936. Külszínről kihajtják a „Csolnoki ereszkét”(forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
Frischmann-akna: 1870-1913 (készül bejegyzés)
Krempf-gurító: 1935-ben felszínre lyukasztják a Krempf-gurítót (forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
Reimann-(I-es)akna:1915-1941(készül bejegyzés)
Schallerhoffi-akna: 1937-ben fejtik le az aknapillért. (forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
Fotó: Tóth Tibor könyvéből
Steinriegel-vágat: 1963. Augusztus 7-én a Steinriegeli vágattal a külszínre lyukasztanak.(forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
Szalontai-bánya: 1959. Megnyitják a „Szalontai bányát” a Homokvasút Il-es aknai ürítőhídjánál megfúrt oligo-
cén lencse lefejtésére, majd még ebben az évben be is zárják.(forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
Teréz-(III-as )akna: 1910-1941 1927.Június 11-én Teréz-aknát (Ill-as akna) bekötik a dorogi alagútba. 1928. A termelést Teréz-aknára koncentrálták. 1941. Lefejtik Teréz-akna és a Teréz lejtakna pillérét. Teréz-aknát betömik.(forrás hiányában nem készül külön bejegyzés)
E fentieken kívül még volt több iszapoló akna és táró, amikről csak említést tesznek a források.
Jó szerencsét!
2023.07.14.
Csolnok bányászata:
Bányászat történelem 18. Csolnok bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 19. Csolnok, Miklósberek csolnoki területről 1795-1881
Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861
Alapozó bejegyzések:
