Bányászat történelem 14. Annavölgy, X-es akna 1940-1975

2023. június 02. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Az annavölgyi bányászkodás 1927 után tetszhalott állapotba került. A kiváltó oka érdekes módon az 1927-es csolnoki Auguszta-aknai vízbetörés volt:

Schmidt Sándor könyvéből:

"1927. szept. 20.-án délelőtt 11 órakor Auguszta-aknánk frontfejtéseinek talpánál, hol már 2 éven át 0,4—0,6 m3/min. vizünk fakadt és folyt állandóan, hatalmas vízbetörést kaptunk. Auguszta-aknából összesen évek óta állandóan 5 m3 vizet emeltünk percenként, mely mennyiségből 3 m3/min. volt a hozzáfolyás egy, 1921. évben történt betörésből, 0,6 m3/min. az 1909. évi vízbetörésből és 0,85 m3/min. 1927. évben egy ereszkés művelésből
fakadt. A fejtésekben az 5. tehát az utolsó szelet szenet termeltük, mikor a 0,6 m3/min. víz hirtelen 5 m3/min.-ra emelkedett, de alig jutott a főbányamester a telefonhoz ezt bejelenteni, már szaladtak utána, hogy a víz az ott foglalkozó 6 embert eldobva, nagy dübörgéssel legalább a kétszeresére nőtt, s miután most már az embereknek csak a menekülésre lehetett gondolni, mindenki a szivattyúkamra felé igyekezett, azonban mire odaértek, már a szivattyúk a sok odahordott forgácstól, szénhulladéktól, homoktól felmondták a szolgálatot, a víz derékig emelkedett és 15 perc alatt a rakodót szivattyúkamrástól minden gépi berendezésével együtt megtöltötte.

A betöréstől számított 3 és 1/2 óra alatt a megtöltött űr 9160 m3 volt, vagyis a percenkénti vízmennyiség 43,2 m3."

Tóth Tibor könyvéből:

"1927. Az Auguszta aknai vízbetörés elönti az annavölgyi bányákat is, az annavölgyi bányászat szünetel 1940-ig."

A X-es akna történetének főbb eseményeit Tóth Tibor könyvéből igen részletesen megismerhetjük. Ez alapján készült a lenti "rövid" összefoglaló.

Annavölgy honlapján Kollár Attila remek elemzése olvasható a területről rendelkezésére álló térképekről.

Fotó: Solymár Judit

Fotó: Annavölgy honlapjáról

Az akna ledöntése Fotó: Flórián László

A történet 1940 februárjában indul és 1975 januárjában fejeződik be.

1940-ben csak a megkutatott mező földalatti munkálatai folynak, magát az aknát 1946-ban telepítik.

"1940 februárjában ismét megalakítják az annavölgyi üzemet (az I-es, Il-es aknától /Csolnok/ távol eső területek művelésére).

1943 végén megkezdik a Zsigmondy lejtősakna (Ez a mai napig megvan. Koordináták: 47.697000, 18.676306) mélyítését az altáró Gete-hegyi szárny vágatából. („Senki vágat.”)

1944 végén a háborús események következtében a mező elfulladt. Az üzem területe hadszíntérré vált, a Pálinkás-tárót berobbantották.

1945 áprilisában kezdik meg az újjáépítést, ami októberig tartott. (A Paula I. lejtakna fejénél 9 hullát találtak: egy család fulladt meg.)

1946. május 1-én az altárói szállításhoz petróleumos mozdonyt kapnak, majd szeptember 24-én áttérnek a villamosmozdony szállításra. 1946-ban telepítik a X-es aknát.

1947. január 20-án 31 halálos áldozatot követelő bányatüz sújtja a bányát. ( A tragédia részletes története Kollár Attila írásából megismerhető)

1958. október 20. A III-as lejtakna — 64-es szintje 12 m3/p vízbetöréssel víz alá kerül („A” mező).

1960. Élüzem avatás

Az oklevél fotója Vereczkei Gábor gyűjteményéből származik.

1962. Február 2-án az V-ös lejtakna +29-es szintjén Paula-telepből végzett előfúrás 500 1/p vizetfakasztott, amely 5,6 m3/p mennyiségre szaporodva állandósult, majd február 22-én 12 m3/ percre növekedve a mezőrészt elárasztotta. A cementáló fúrólyuk mélyítése már február 11-én megkezdődött . Többszöri savazás (A mészkővet oldaja a sósav, ezt juttatják be a fúrólyukon keresztül azzal a céllal, hogy bővítsék a mészköben a járatokat. Így könnyebb a homok-cement keveréket lejutattni.) után 331 m3 anyagot nyelt a lyuk, de zárás nem jött létre. Április 28-án kezdték meg a második lyuk mélyítését, de számottevő nyelőképességet ezzel sem értek el. A harmadik fúrás is sikertelen volt, csak a negyedik, bányaüregre telepített fúrással sikerült a vizet elzárniuk június 11-én. Október 1-én megkezdik a víztelenítést.

1962. 5 db zárt „népeskocsit” kap az üzem.

1966. A Paula- telep 2-4 m, a Leontina 4 -6, m a fekütelep 1,6-2 m vastagságú. Az egész aknaüzemet I. o. sújtóléges bányává nyilvánítják, a lámpakamrát kibővítik és minden dolgozót ellátnak fejlámpával. Üj fatelep létesül és elkészül a tokodi kötélpálya feladó állomása.

1968 Az „A”-mezei vízelzárás: Április 22-ig 10 600 köbméter homok beadásával a vízbetörést vágatokban zárták el úgy, hogy a + 4 szinten 2,5 m3/p víz marad vissza. A függőleges akna az eddigi pillérfejtések következtében 940 mm-rel hajlott el DNy-iirányba. A falazat töredezett szakaszát 15 m hosszban újrafalazták méterenként beépített párnafasorral.

1969. Az üzem termelése a függőleges akna pillérének D-i területére koncentrálódott. A függőakna deformálódása folytatódott, változatlanul DNy-i irányba. A nyomóvezetékeket kiszerelték, az átfalazást folytatták.

1970.január 10. az aknatornyot felrobbantják.

1970. A X-es akna DK-i pillérének intenzív visszafejtését végzik. Az aknát meddőanyaggal tömik be.

Fotó: Novák János

1971-1975. A bányemező termelése a Paula-telepi I-es lejtakna, a Leontina-telepi V-ös és V/a lejtaknák pilléreinek visszafejtésére korlátozódott, bányamezőt Ebszőnybányához csatolják.

1975. januárban az anyagok és felszerelések kimentése után a mezőt lezárták."