Bányászat történelem 29. Csolnok, XII-es akna 1937-1974, XII/a-akna 1961-1974

2023. szeptember 15. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Az aknák a Magos-hegyen túli, a IX-es aknából nem elérhető paleocén telepek művelését szolgálták.

Az időrend szokás szerint Tóth Tibor könyvéből származik.

Fotó: Solymár Judit gyűjteménye

"1937. december 6-án kezdték meg XII-es akna mélyítését a IX-XIV-es aknák alatti alsó eocén (a képen paleocén) telep művelésére.

Fotó: Székely Lajos könyvéből:

1939-ben érte el a -168 m-es szintet, a -163 szinten képezték ki az aknarakodót.

1940. április 22-én az alagutat (az altárót, Dorogi-alagút) a külszínig meghosszabbítják (Borókási-táró), az aknaudvart bekapcsolják az alagútrendszerbe (felszíni bányavasút). Az aknát és az alagútból indított lejtősaknát összelyukasztották,( XII-es lejtősaknával, tehát a föld alatt is mehetett a szállítás) Az eocéntelepet saját homokbányából (Kecske-hegy) iszapolják. (A homokbánya helye ma is látszik, most motorosok használják a területet.)

A térképen a vékony fekete csík a felszíni bányavasút, a kék a banyaszkor.hu útvonala, a barna a földalatti létesítmények, a vastag fekete a homokvasút nyomvonala. A háttérben látható halvány térkép pedig a terület fölalatti térképe ami Székely Lajos könyvéből származik.

Térkép Székely Lajos könyvéből, ez látható a fenti kép hátterében:

Térkép Tóth Tibor könyvéből:

1941-ben kezdik meg XII-es akna mezőbeli feltárását (Ny-i mező I-es ereszke).

1942-ben már a -225 m-es szintre is lehatolnak (I-es, Il-es ereszkék). (Ekkor már a tömedékelő homokot Dorogról a homokvasúton szállították ide.)

1943. december 20. Kisebb vízbetöréseket kapnak,amelyek együttes mennyisége 14 m3/p-re emelkedik. A bánya tervszerű víz alá engedését rendelik el.

Ekkor találkozik egy tragikus esemény miatt a IX-es akna és a XII-es akna története. Idézet a IX-es aknáról szóló bejegyzésből:

"1944. május 3-án a K -i mezőbe is áttört a víz,-57 m-es szinten torlasz képződött, amely elzárta a menekülés útját. A bentrekedt 9 bányász-feltehetően gázmérgezésben meghalt."

Molnár Márk:

"A XII-es akna termelése 1943-ra 170 000 tonna/évre futott fel, de a vízemelés már 14 mᶾ/percre emelkedett. Az év végén a fakadó vizek nyugodt vízben való elzárása céljából a bányát tervszerűen víz alá engedték, a cementálás munkálataival is végeztek, azonban a háború miatt a víztelenítés már csak 1952-ben történt meg. Így a bányába óriási összegeket befektető Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. mindössze 350 860 tonna szenet termelhetett ki." (Ennek oka az államosítás volt, hiszen mire termőre fordulhatott volna a beruházás elvették a tulajdonostól.)

1951-ben kezdik meg a víztelenítést és 1952 decemberében fejezik be.

1955. december 10-én a Ny-i mezőt 3 m3/p vízbetörés miatt feladják. A víz az öreg műveleteken keresztül az alapvágat számtalan helyén jelentkezett.

1960. április 1-én IX -, X II-, XIV-es aknák összevonásával megalakul a Borókási bányaüzem.

1961. Megkezdik az akna vízvédelmi rekonstrukciójának végrehajtását, megindul a XII/a akna mélyítése,

1963- ban fejeződött be XII/a akna mélyítése.

1965-ben már a XII-XII/a aknákat összekötő vágatot hajtják.

1965. December 13-án bányatűz tört ki a -163 szintet és a XII-es lejtősaknát összekötő gurítóban. A bányát ki kellett üríteni. 18-an szenvedtek gázmérgezést, akik közül 9 fő 3 napon túl gyógyult.

1967.Október 1-én megtörtént XII-es és XII/a aknaösszekötése. A -204 szinti összekötő vágatban elkészült a vízvédelmi ajtósgát. A főszivattyúkamra kapacitását 35-ről 46 m3/p-re növelték.

1969.A szállítást XII/a-akna felé irányították, a XII-es lejtaknai szállítást beszüntették. A vízemelés kétfelé oszlott. A XII/a aknai ( -205 szinti) és a XII-es aknai (-163 szinti) szivattyútelep egyaránt 45-45 m3/p vízemelésre készült fel.

1970.Július 7-én a -200-as szinti alapvágaton mintegy 140 m3/p, katasztrofális mennyiségű vízbetörés történt. Az akna 6 óra 45 perc alatt elfulladt. A vízbetörést megelőzően a vízemelés 32 m3/p volt. Elkészítik a rekonstrukciós tervet, megkezdik a cementáló fúrólyukak mélyítését és felkészülnek a cementálásra. XII-es akna területén újranyitják a középső-eocén (fornai) telepet feltáró XIII-as lejtaknát, hogy egy kisebb termelő mező kialakításával biztosítsák a termelés folyamatosságát és a vízelzáráshoz szükséges létszám jelenlétét.

1971. A XII/a aknában búvárszivattyúkkal végzett és a -200-as szintre átszámított próbaszivatás szerint a vízhozam 100 m3/p. 7 db cementálófúrólyuk mélyült le.

1972. A 7 db cementáló lyukon 38 500 m3 tömedékanyagot adtak be. Ezután a vízelzárást megvalósultnak tekinthetjük, költsége 12,5 M Ft volt.

1973. A Janza-patak pillérének lefejtésénél az öszszenövesztéses főtekezelésről iszaptömedékelésre tértek át. Ily módon a külszín süllyedése 0,6-0,8 m-ről 0,3 m-re csökkent. XII-es akna újranyitására hitelfedezet nem állt rendelkezésre, ezért az üzemet

1974. január 1-vel megszüntették, művelt területeit XIX-es aknához csatolták. XIX-es akna irányításával fejtik le a Janza-patak pillérét, a vágatpilléreket és azután a mezőt felhagyták.

Fotók: XII-es akna fentrol.hu