Jó szerencsét!
A már szokásos megjegyzés az bejegyzés elejére: A II-es akna és a szénmezéjének története 1966 után szétválik. A szénmező termelése ezután más aknákból zajlott.
A lenti térkép Székely Lajos könyvéből származik, ezen nagyon szépen látszik, hogy micsoda széttagolt területről beszélhetünk.
Térképek Tóth Tibor könyvéből:
A helyszínek megkereshetőek a fenti térképen. Persze némi bogarászást igényel, de megéri hiszen láthatjuk meddig terjedt ennek az aknának illetve szénmezőnek a területe. Vastag betűvel kiemeltem azokat a műveleteket, melyeket érdemes megkeresni.
1923- ban lemélyítik II. függőaknát és 1924-ben termelésbe léptetik.
1931-ben ide helyezik át az üzemvezetőséget, de az üzem változatlanul Auguszta-akna néven működik. Újranyitják „D ”-mezőt (IV-V-ös harántok telepítése).
1934-ben megkezdik Auguszta-akna pillérének és a IV-es légakna bentmaradt fekütelepeinek lefejtését (frontfejtéssel).
1935-ben külszínre lyukasztják a Krempf-gurítót (VI-VII. harántok között).
1935-re az Alagút feletti paleocén mezőrészek kimerültek.
1936 februárjában a Il-es mező fejtését befejezik. A mezőt dőlésmenti frontfejtéssel művelték,
a Henrik-hegyről iszapolva. Az V-VI-os harántok között iszapoló szivattyúkamrát építenek triász mészkőben. Novemberben megkezdik a Miklós-bereki terület feltárását (Xl-es lejtakna, 373 m). A bányában 4000 t darabos szenet deponálnak.
1938. Megnyitják a VI-VII-es harántot.
1943. Megnyitják a VIII-as harántot.
1944. Az üzem területe 3 hónapig hadszíntér volt.
1945. március 28-án kezdik a munkát. Il-es függőakna robbanóanyagoktól való megtisztítása négy áldozatot követelt. A termelést az alagútszinti pillérekben indították meg.
Székely Lajos könyvéből:
"1944. év végén az üzem közvetlen hadszíntérré vált, az aknaudvar három hónapon át senkiföldje volt. A munka
felvétel 1945. március 28-án indult meg. Következtetésképpen a bányában fakasztott viz felemelkedett a II.akná-
ban a 110 m-es szintig. Ennek viztelenitésével 1945. év folyamán a 77 m-es szintig jutottak.
Az aknaudvaron és környékén 50 db hadiaknát kellett felrobbantani.. Magát az aknát is járhatóvé kellett tenni, mert a járóosztályban egy hadiakna és egy kézigránát volt elhelyezve. Ezt a veszélyes munkát önként vállalkozó munkások végezték, akik közül négyen életuket áldozták azért, hogy a romok felett megindulhasson az ország ujjáépítése."
1946. Kihajtják a IX-es harántot.
1958. Megnyitják a „Szalontai bányát” a Homokvasút Il-es aknai ürítőhídjánál megfúrt oligocén lencse lefejtésére. A harántokban (VI, VII, V III és IX-es harántok) öreg műveletek közötti, „böngésző” művelést folytatnak. Az I-es lejtaknában a fekü- és főtelepi pillérek fejtésébe kezdenek, behatolva a felhagyott Teréz-akna
fekütelepi pillérébe is. A harántokban folytatják a fő- és fekütelepi pillérek kutatását.
1959. IX-es harántban megkezdik a +68 szinti terület feltárását Leontina-telepben. A „Szalontai bánya” oligocén telepének művelését befejezik.
1960. A IX-es harántban a +65 szinti Móricz-telepet kutatják meg és azt a Paula-teleppel együtt készítik elő fejtésre. Mindkét telep 2 m vastag és kiváló minőségű, de tektonikailag igen zavart. (Igen, jól vetted észre ezek az annavölgyi széntelepek nevei, ha megnézed a IX-es haránt helyét látod hogy ez van legközelebb Annavölgyhöz.) II. függőleges akna fölé új, 1000 m3/p teljesítményű, reverzálható (megfordítható forgásirányú) ventillátort szereltek. A IX-es és X-es harántok közötti alagútszakaszt-szállítás közben-három vágány beépítésére alkalmas méretre bővítették (triász mészkőben). A munka időtartama 56 munkanap (VIII. 23- X . 27-ig). November 6-án kezdték meg a Steinriegel haránt kihajtását a VI-os haránttól indulva. Az év végéig 136 fm triász vágat készült el.
1963. július 1-én az üzem szervezetileg egyesül az I-es aknával, létrejön a Csolnoki bányaüzem. Augusztus 7-én a Steinriegeli vágattal a külszínre lyukasztanak.
1966 májusában megtörtént a IX-es haránti IV-es mélyereszke felhagyása. A II. félévben a Csolnoki bányaüzem megszűnt, területét a Borókási bányaüzemhez csatolták. A mezőt május 31-én felhagyták.
Az akna épületeit a Sárisápi Mg. Termelő Szövetkezet vette át és ott ipari segédüzemet létesített.
Jó szerencsét!
2023.08.18.
Csolnok bányászata:
Bányászat történelem 18. Csolnok bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 19. Csolnok, Miklósberek csolnoki területről 1795-1881
Bányászat történelem 20. Csolnok, csolnoki területről 1905-1975
Bányászat történelem 21. Csolnok, Auguszta-akna 1905-1923
Bányászat történelem 22. Csolnok, Borókási-táró és a Reimann-altáró csolnoki szakasza. 1940-1988
Bányászat történelem 23. Csolnok, Frischmann-akna 1870-1913
Bányászat történelem 24. Csolnok, I. (Reimann)-akna 1915-1941
Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861
Alapozó bejegyzések:
