Bányászat történelem 40. Dorog, Samu-akna 1891-1960

2023. december 01. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Az akna szénmezeje, bár vetődések álltal szétszabdalva, de a Henrik-hegyi vagy másképp az Ódorogi bányamező folytatása.

Schmidt Sándor könyvéből:

"A Samu-akna 161,4 m mély, gőz szállítógéppel, Regnier-rendszerű szivattyúval volt 2 m3 vízemelésre az akkori fogalmak szerint modernül felszerelve. Az aknatelepen (49. sz. ábra) épültek a bánya irodája, műhelyei, majd pedig mai munkástelepünk legrégibb része épült ki a tisztviselők, altisztek és munkások elhelyezésére. Felépült 44 darab négyes munkáslakás 176 család részére, 14 altiszti és 9 tiszti lakás, azonkívül korcsmaépület."

Fotó Schmidt Sándor könyvéből.

Az akna helyszíne nem látogatható, a mai Méh telep helyén volt, a körülötte lévő házak pedig a volt aknatelep házai. A lenti térképen látható szaggatot vonallal az a 80 méteres vető ami elválasztja a VIII-as akna szénmezejétől a Samu-aknai mezőt.

A művelt szénterület a mai térképen:

1889. Samu bányatelek adományozása. A telek később 3 akna területével egyesül.

1891. A Kőszénbánya és Téglagyár RT (Henrik-aknától K-re) megkezdi Samu akna mélyítését. (Ezzel egy időben felépül az aknatelep, lakóházakkal, irodával, vendéglővel, élelemtárral.

1892. dec. 10. Elkészült Samu-aknapár. 175 LE-s gőzgéppel és 2 m3/p teljesítményű Regnier szivattyúval szerelik fel.

Schmidt Sándor könyvéből:

"Az akna termelése 1892 december 10.-én indult meg, szene kiváló minőségű, a széntelep vastagsága 6-8 m. A telep feltárása után annak fejtése kézi tömedékeléssel történt felülről lefelé és miután feltárása a székes-főkáptalani terület alá is nyúlt, a régi ódorogi bányászat által érintetlen részek az 1901. évben történt
egyezség következtében ez akna területéhez csatoltattak külön terragium fizetési kötelezettséggel."

1896. okt. 1. Elkészül a „Dräsche” telepi iparvágány. (A mai Baumit vágány) A Samu-aknai osztályozóról ezen szállítják a szenet.

Fotó: Pick József gyűjteményéből:

1898. Légkompresszort helyeznek üzembe.

1904. Az öreg műveleteken átfolyó Tömedék-aknai víz miatt a bányát feladják.

Schmidt Sándor könyvéből:

"A bányászat felhagyásának oka az 1901-ben bekövetkezett Tömedék-aknai vízbetörés, ahol 5 m3 percenkénti vízmennyiséggel az akna kifúlt és bár a Tömedék-aknától Samu-aknához vezető keresztvágatot elgátolták, majd az egész Tömedék-aknát betömték, a víz egy része mégis átfolyt — valószinűleg a művelések által okozott fedürepedéseken keresztül — Samu-aknába, amelynek vizmennyisége így fokozatosan emelkedett, miglen 1904-ben 15 m3 vízmennyiség mellett Samu-akna felhagyását is elhatározták és ezzel a dorogi bányászatot egyelőre
beszüntették."

1925. Megkezdik Samu-akna víztelenítését, de 1926-ban (szivattyútörés miatt) az akna ismét feltelik.

1926. november. Újabb víztelenítés kezdődik. Az újranyitás 1927. szept. 19-ig tart.

1929. május 17. Az aknarakodó (cementálás közben) egy napra elfullad. Június 15-én a vízfolyás 3 m3/p-re növekedett, a zsompok beiszapolódtak, a bányát feladták, de a cementálást folytatták, a vizet elzárták, az aknát víztelenítették. Nov. 11-én Samu aknát 8,5 m-rel tovább mélyítik és megnyitják a fekütelepeket.

1935. május 8-án Samu aknától É-ra fekvő terület megnyitására telepítették VIII-as aknát, amelynek területét Samu aknától indított IV-es lejtősaknával érték el és innen kezdték meg a fejtést. (Így a VIII-as aknai szállítás egy rövid ideig ezen a vágaton keresztül zajlott úgy, hogy Samu-aknán kiemelték a szenet, itt siklóra rakták majd a Miklós-aknán lefékezték az altárószintre és így jutott ki Dorogon.)

1960. május 25-ig Samu akna VIII. akna légvezetését szolgálja, azzal együtt árasztják el.