Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 36. Dorog, B-akna 1893-1897

2023. november 03. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Sajnos erről az aknáról sincs semmilyen kép, csak térképek alapján azonosítható a helyszín. Az akna rövid története során szenet gyakorlatilag nem termelt, ellenben lehetőséget biztosított arra, hogy a Kőszikla déli mezejét jobban megismerjék, így később az Ágnes-akna telepitésekor az itt szerzett tapasztalatokat felhasználhatták. Az akna helye a mai Baumit telephelyén belül volt.

A lenti két térképből a felső megmutatja a Baumit és a Henrik-hegy közötti rész bányászatát, kék nyíllal jelőlve a Miklós-aknát.  A lenti nagyított kép pedig a B-akna és a Miklós-akna helyét.

screenshot_20230914_095355_locus_map_classic.jpg

screenshot_20230914_095419_locus_map_classic.jpg

 

Az időrend Tóth Tibor könyvéből:

1893. Henrik-aknától É-ra megkezdik a „B” akna mélyítését.

1895. ,,B”-akna eléri a tervezett 159 m-es mélységet, de 220 l/p-es vízbetöréssel elfulladt. Víztelenítik és a művelést folytatják.

1896. aug. 8. A „B” akna ismét elfulladt. (3 vízbetörésből.)

1897 májusában megkísérlik az akna víztelenítését, de a mintegy 5 m3/p nagyságú vízhozammal
nem tudnak megbirkózni, az aknát feladják,területét később a tokodi altáróból fejtik le."

A lenti szöveg Székely Lajos könyvének szerkesztett részlete, a szó szerinti idézetek dőlt betűvel:

A Henrik-akna lefejtésének előrehaladott állapota és magas fekvése következtében a fokozott szállítási követelményeknek nem felelt meg. A szénfuvarozás kikapcsolása volt egyik indító oka a Henrik-aknával északon határos mezőben telepített B-akna lenélyltéeének (38. ábra), mert az 1896-ban kiépített Dorog, Drasche-telepi vasúti vágányhoz könnyen voltak kapcsolhatók a Henrik-aknal mélyszínt és fekütelepek, valamint a még át nem
kutatott Kőszikla és a Henrik-akna közti terület szénszállítása.

b_akna.png

Az 1893. év közepén kezdték meg az akna mélyítését. Mivel az akna és Henrik-aknai műveletek közti mezőben előzetesen kutatás nem történt, egyéb támpont hiányában a Henrik-akna 14. szinti főszállitó szintjének megfelelő magasságban képezték ki az akna első szintjét, azonban csakhamar úszóhomok és vízbetörést kaptak. Ez a közlét 50 cm magasan beiszapolta. Az akna tengelyébe utólag telepített fúrás 155 mélységben 2.2 m vastag széntelepet fúrt át, úgyhogy a továbbmélyítését folytatták. A tervezett 159 méter mélységet 1895. év elején
érték el, s a kutatást ezen a szinten meg is kezdhették.  A felső szinten bekövetkezett 220 l/perces vízbetörés következtében, amelynek emelésére csekély mennyisége ellenére nem voltak berendezkedve; a munkálatokat be kellett szüntetni. A második mélyszlntre lefolyt víz az akna aljától 88 méter magasságig emelkedett.

Miután az aknát  víztelenítették a 2. mélyszint kihajtását folytatták. Ezután 1896 .július 2-án egymás után 3 vízbetörést kaptak, amit egy ideig tudtak szivattyúzni, de aztán a vízhozzáfolyás az akna keresztszelvényének és a vízemelkedésének figyelembevételével történt számítás alapján 2,8 m3/perc volt, amely 3,8 m3/percre emelkedett. Két nap  után 93 m magasságban,a 131 méter szinten állt a víz. Itt egyensúlyi állapot állott be és a víztükör állandó maradt.Képzeljünk el egy 159 méter mély kutat amiben majd 100 méter a vízoszlop magassága. 

A megváltozott viszonyok között a vállalat szándéka az volt, hogy víztelenítés után, mivel a mélyszinti közlében nem volt lehetséges, az akna talpa felett 5 m-rel gátat építenek. Az akna kifalazása után magasabb szinten óhajtottak termelésre berendezkedni, minthogy időközben az A-akna és B-akna közti mezőben telepített fúrások adatai rendelkezésre álltak. A víztelenítés azonban nen sikerült. A kialakult vélemény szerint a dorogi Kőszikla peremén és attól délre eső mező bekapcsolását más irányból  kedvezőbben lehet elvégezni, mintha ragaszkodnának a Bakna víztelenítéséhez.

Jó szerencsét!

2023.11.04.

Dorogi bejegyzések

Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek

Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)

Bányászat történelem 34. Dorog, Ágnes-akna 1908-1950

Bányászat történelem 35. Dorog, Árpád-, Ferenc-, és Jenő-akna 1905-1966

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr9618183091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.11.04. 14:05:02

Ez az írás tökéletesen rámutat arra, hogy a víz messze nagyobb és állandó gond volt a sokkal ritkábban előforduló súlytólég-robbanásnál.
süti beállítások módosítása