Jó szerencsét!
Sajnos erről az aknáról sincs semmilyen kép, csak térképek alapján azonosítható a helyszín. Az akna rövid története során szenet gyakorlatilag nem termelt, ellenben lehetőséget biztosított arra, hogy a Kőszikla déli mezejét jobban megismerjék, így később az Ágnes-akna telepitésekor az itt szerzett tapasztalatokat felhasználhatták. Az akna helye a mai Baumit telephelyén belül volt.
A lenti két térképből a felső megmutatja a Baumit és a Henrik-hegy közötti rész bányászatát, kék nyíllal jelőlve a Miklós-aknát. A lenti nagyított kép pedig a B-akna és a Miklós-akna helyét.
Az időrend Tóth Tibor könyvéből:
1893. Henrik-aknától É-ra megkezdik a „B” akna mélyítését.
1895. ,,B”-akna eléri a tervezett 159 m-es mélységet, de 220 l/p-es vízbetöréssel elfulladt. Víztelenítik és a művelést folytatják.
1896. aug. 8. A „B” akna ismét elfulladt. (3 vízbetörésből.)
1897 májusában megkísérlik az akna víztelenítését, de a mintegy 5 m3/p nagyságú vízhozammal
nem tudnak megbirkózni, az aknát feladják,területét később a tokodi altáróból fejtik le."
A lenti szöveg Székely Lajos könyvének szerkesztett részlete, a szó szerinti idézetek dőlt betűvel:
A Henrik-akna lefejtésének előrehaladott állapota és magas fekvése következtében a fokozott szállítási követelményeknek nem felelt meg. A szénfuvarozás kikapcsolása volt egyik indító oka a Henrik-aknával északon határos mezőben telepített B-akna lenélyltéeének (38. ábra), mert az 1896-ban kiépített Dorog, Drasche-telepi vasúti vágányhoz könnyen voltak kapcsolhatók a Henrik-aknal mélyszínt és fekütelepek, valamint a még át nem
kutatott Kőszikla és a Henrik-akna közti terület szénszállítása.
Az 1893. év közepén kezdték meg az akna mélyítését. Mivel az akna és Henrik-aknai műveletek közti mezőben előzetesen kutatás nem történt, egyéb támpont hiányában a Henrik-akna 14. szinti főszállitó szintjének megfelelő magasságban képezték ki az akna első szintjét, azonban csakhamar úszóhomok és vízbetörést kaptak. Ez a közlét 50 cm magasan beiszapolta. Az akna tengelyébe utólag telepített fúrás 155 mélységben 2.2 m vastag széntelepet fúrt át, úgyhogy a továbbmélyítését folytatták. A tervezett 159 méter mélységet 1895. év elején
érték el, s a kutatást ezen a szinten meg is kezdhették. A felső szinten bekövetkezett 220 l/perces vízbetörés következtében, amelynek emelésére csekély mennyisége ellenére nem voltak berendezkedve; a munkálatokat be kellett szüntetni. A második mélyszlntre lefolyt víz az akna aljától 88 méter magasságig emelkedett.
Miután az aknát víztelenítették a 2. mélyszint kihajtását folytatták. Ezután 1896 .július 2-án egymás után 3 vízbetörést kaptak, amit egy ideig tudtak szivattyúzni, de aztán a vízhozzáfolyás az akna keresztszelvényének és a vízemelkedésének figyelembevételével történt számítás alapján 2,8 m3/perc volt, amely 3,8 m3/percre emelkedett. Két nap után 93 m magasságban,a 131 méter szinten állt a víz. Itt egyensúlyi állapot állott be és a víztükör állandó maradt.Képzeljünk el egy 159 méter mély kutat amiben majd 100 méter a vízoszlop magassága.
A megváltozott viszonyok között a vállalat szándéka az volt, hogy víztelenítés után, mivel a mélyszinti közlében nem volt lehetséges, az akna talpa felett 5 m-rel gátat építenek. Az akna kifalazása után magasabb szinten óhajtottak termelésre berendezkedni, minthogy időközben az A-akna és B-akna közti mezőben telepített fúrások adatai rendelkezésre álltak. A víztelenítés azonban nen sikerült. A kialakult vélemény szerint a dorogi Kőszikla peremén és attól délre eső mező bekapcsolását más irányból kedvezőbben lehet elvégezni, mintha ragaszkodnának a Bakna víztelenítéséhez.
Jó szerencsét!
2023.11.04.
Dorogi bejegyzések
Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)
Bányászat történelem 34. Dorog, Ágnes-akna 1908-1950
Bányászat történelem 35. Dorog, Árpád-, Ferenc-, és Jenő-akna 1905-1966
Alapozó bejegyzések:
