Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 23. Csolnok, Frischmann-lejtakna 1912-1913

Bánya a pincékben.

2023. augusztus 04. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Rengeteg emberrel beszélek és kérek-kapok információkat az adott település bányászatáról. Így már nem is tudom ki említette elöszőr Csolnokon, hogy " voltak olyan pincék amikből szenet bányásztak". Próbáltam megtudni milyen utcában lehettek ezek a pincék, de ezt persze nem nagyon tudta senki. Kicsit tamáskodva hallgattam, de aztán olvasva több helyen, hogy a környéken hogyan találtak szenet szénkibúvásokon már nem is tűnt olyan lehetetlennek.

Aztán szöveges forrásként Schmidt Sándor könyve került elém, így igazolást nyert a fenti történet:

 "A Szedres- és Polhus-dűlőben azonban az oligocén szén kibúvására a 1870-es években külön bányászat alakult, mely egy Brunner nevű budai polgár vállalkozása volt, majd ettől Sichermann és Rosenzweig Dávid nevű kereskedők vették át. Bányászatuk két ponton indult meg ott, ahol a községben épült házak pincéi az oligocén telep kibúvására bukkantak. Az egyik táró a község közepén, (erről nincs térképes információ), a másik annak déli kijáratánál volt telepítve, és egy 36 m-es akna szolgált légvezetés gyanánt (erről sincs térképes információ). A vállalkozók a szén dőlése után annak mélyebb pontjára akna mélyítését határozták el és azzal 30 m-re el is jutottak, vállalkozásuk azonban 1876. körül megszűnt.

Miután sem térkép, sem más termelési adat rendelkezésünkre nem áll, az elszállított mennyiségeket nem tudjuk. A külszíni horpadásokból számítva azonban ca. 1500 waggon szén lehetett az, amit kibányászhattak.
E régi bányászat nyomán elindulva, 1912-ben a község egyik házának udvaráról ereszkét mélyítettünk az oligocén szén kibúvására (ez lehetett a Jókai utcában ), majd mikor a széntelepet fejtésre érdemes kifejlődésben találtuk, a község északi bejáratánál Frischmann-akna néven lejtős aknát mélyítettünk, azonban azzal a telepet feltárnunk nem sikerült, mert egy hatalmas vető azt a mélybe zökkenti, s így e lejtaknából csak 756.000 q volt az a mennyiség, amelyet 1912-13-ban kitermelnünk sikerült és amely után az itteni próbálkozással felhagytunk."

"Az ESZTERGOMVIDÉKI SZÉNTERÜLET BÁNYA-FÖLDTANI VISZONYAI" című könyvben szereplő térkép egy részletén rajta van az akna helye:

kepernyokep_2023-08-02_131636.png

Szerencsére a könyvben szereplő térképen volt elég azonosítási pont így,  nemcsak az utcát hanem a házszámokat is be lehetett azonosítani. 

Íme az eredmények. A felső jel a lejtakna, az alsó pedig a fenti térképről a 21.3 jelölésnél látható ereszke. Ha elég bátor lennék becsengethetnék a Jókai utca  elején pár házba körülnézni :).
screenshot_20230804_123645_locus_map_classic.jpg

Jó szerencsét!

2023.08.04.

Csolnok bányászata:

Bányászat történelem 18. Csolnok bányászata, általános ismeretek

Bányászat történelem 19. Csolnok, Miklósberek csolnoki területről 1795-1881

Bányászat történelem 20. Csolnok, csolnoki területről 1905-1975

Bányászat történelem 21. Csolnok, Auguszta-akna 1905-1923

Bányászat történelem 22. Csolnok, Borókási-táró és a Reimann-altáró csolnoki szakasza. 1940-1988

Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr9718155376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása