Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 37. Dorog, Henrik-akna 1850-1902

2023. november 10. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Ha időrendben haladnánk a dorogi bányászat történetével, akkor itt kellett volna kezdeni. A "Doroghi Bányatelep" területe és nagysága jól  látható a XIX.századi (1886) kataszteri térképen:

A térképrészletek az https://maps.arcanum.com/ oldaláról származnak:

kepernyokep_2023-09-17_08030.png

kepernyokep_2023-09-17_080211.png

Nyugodtan vonhatunk párhuzamot Miklós-berek és a Henrik-hegy-Gete közötti völgy bányászatával. Nyilván felhasználták az ott szerzett tudást, emiatt a mai elképzeléseinknek megfelelő üzemszerű bányaművelés folytattak. De még jelenvolt a régi termelési mód, ami azt jelentette, hogy ha valamely műveletnél bármi akadályba ütköztek, akkor egy új akna vagy táró megépítésével biztostották a széntermelést.

Tóth Tibor könyvéből:

"1870. 9 segédakna és több táró működik a területen."

A szállítási nehézségek itt is fenn állnak, hiszen a Drasche-vágány és az osztályozó megépítéséig csak a szekérszállítás jöhetett szóba.

Itt volt az első jól dokumentált karsztvíz betörés is:

Háromszerzős földtani könyvől:

"Amennyire az irodalmi adatokból kivehető, a karsztvízzel először e helyen találkoztak, mikor az 1878. évben 97 m-el az aknagárd alatt keresztvágatot hajtottak. Már az első méterekben, amint a fekvő-mészkőbe jutottak, erős vízforrásra bukkantak, melyből 0,7 m3 15-17 C hőmérsékletű víz ömlött. A vizet elgátolták. A víz betörési helyének rnagassága, a Henrik-akna új magassági méretét (223,8 m M. Á. K.) véve tekintetbe, 126,8 m. S minthogy Tschebull szerint a víznyomásból a víztükör magasságát 7 m-nek számították ki tulajdonképen 133,8 m-nek adódik."

Hantken Miksa könyvéből:

"A doroghi Bányavölgy, mely Dorogh falu keleti végétől kezdve a csolnoki Kőszikla (Henrik-hegy)felé húzódik. Annak egy ágazata a doroghi Kőszikla mellett a tokodi határ felé terjeszkedik. (Ez lesz majd az Ó-tokod bányatelep, melyet a tokodi bejegyzéseknél tárgyalunk). A doroghi Bánya ­völgyben létezik a doroghi bánya... A doroghi szénbánya a csolnoki Kőszikla északi oldalán fekszik. Az itteni széntelepek felfedezője egy doroghi erdőkerülő volt, ki 1850-ben azoknak kibúvásaira véletlenül akadt. Ezen bányánál az eocén rétegek teljesen fedvék részint lösz,részint oligocen rétegek által. A széntelep körülbelül 200 ölnyi hosszúságban van feltárva s mindkét végén vetődések által megszakítva. Csak egy széntelep míveltetik, melynek vastagsága 3-4 öl.  A doroghi tárnában, mely 1851-1852-ben előállíttatott, a következő rétegsorozat van kiképződve...."

Hogy a fejtés milyen módon és nehéz munkával járt, arra SzékelyLajos könyvéből hozott idézet magyarázatot ad:

"Az 1930-as években foIytatott bányászat folyamán a 11.szinten 250 m hosszú nyitva álló foIyosóba lyukasztottunk, amelyben alkalmunk volt tanulmányozni az elődök pontos és nehéz munkáját. A kihajtást robbantás mellőzésével, csákány és véső munkával végezték, ami 70 év után is biztosította állékonyságát."

Időrend Tóth Tibor könyvéből:

1850. A Henrik hegy É-i oldalán Kórosy János felfedezi az 5,6 m vastag széntelepet.

1851. Két aknával (szállító és járóakna) megkezdik a feltárást (Miesbach).

1856. Már négy akna működik a területen. Henrik aknát 25 LE-s gőzgéppel szerelik fel. Az akna mélysége 96,2 m.

1870. 9 segédakna és több táró működik a területen.

1878. Vízbetörés zavarja a művelést, fagáttal elzárják.

1895. A megépült dorogi vasútállomásig lófogattal szállítják a szenet.

1889. A szénjogot a „Kőszénbánya és Téglagyár Társulat R T ” szerzi meg.

1902 decemberében Henrik akna művelését felhagyják.

A történet némíképp részletesebben Székely Lajos könyvéből:

"1850-ben a Henrik-hegy északi Kórosy János uradalmi erdész egy farkasveremben felfedezte a széntelepet. A telep vastagsága 5,6 m volt, csapásiránya ÉNy-DK, dőlése 28 fok északkeleti irányú. Miesbach, a főkáptalan szénjogának az időbeni bérlője, 1851-ben a feltárást a fedőben létesített szállító és beszálló Járgány-aknával kezdte meg. A telepet az 56,7 m-ben ütötte meg a völgyben telepített 130 m hosszú  szállító vágattal lyukasztott a későbbi harmadik szint magasságában a műveletekbe és megkerülő vágattal az aknába.

Rövidesen 220 m csapás és  60 m dőlésrányban tárta fel a széntelepet, mint azt a 17. ábrán Iátható egykori térkép feltünteti. (Sajnos én is csak elhinni tudom a térkép tartalmát, értelmezni a térképet ilyen felbontásban nem lehet.)

dorogh.png

Míg 1856. évben négy akna volt lemélyítve, 1870-ben már 9 segédakna és több táró szolgált légvezetésre, fa- és tömedék szállításra. (Ez hasonló, mint a Miklós-berki bányászat esetében, ha valamely feltárással gond volt, vagy csak egyszerűbbnek tűnt, nyitottak egy új aknát, vagy tárót.) A főtelepi szén kitűnő minősége folytán a bányászat gyorsan fejlődött. Ez időben kiterjedt bányászat folyt.... 

Mivel csapásirányban mindkét irányban vetők korlátozták a bányászat kifejlesztését,s a vetőn túli területen folytatott kutatások eredménytelenek voltak, az előkészítést dőlésfelé, lefelé folytatták. A tárószint alatti mezőből kifejtett szenet Járgány-akna szállította fel a szintig, ahonnan a külszíni tároló helyre jutott átrakás nélkül csillékben. A vetők közti produktív terület szélessége a mélyebb szintek felé nőtt, a 8. szinten a csapáshossz  megközelítette az 500 métert. A mélyebb szintekre való lehatolás és a növekvő szénigény szükségessé tette a a Henrik-aknapár leméllyítését. A 25 Le gőzgéppel felszerelt szállító akna mélysége 96,2 m volt. Mikor itt felállították az első gőz szállítógépet, gondot okozott a kazánház táplálásához szükséges víz előteremtése. A szállítógép dobétmérője 1,5 méter, fékkel és mélységmutatóval volt felszerelve. Fogaskerekes hengere elmozgatható, hol a szállltógéphez, hol az aknaarudazathoz volt kapcsolva, amely a 14. aknaszinten felszerelt 2 db 0,8 m3/perc teljesítményű dugattyús szivattyú üzemét biztosította.

dorog2.png

A vizhozzáfolyás nem volt jelentős, mert a triászmészkő érintésétől tartózkodtak. A csillékben szállított szén súllya 7 mázsát tett ki. A szállítókorong átmérője 1,9 méter és 8,3 méter magasságban került felszerelésre a toronyban.

Az akna 12-es szinti rakodója (136,7 a) a széntelepben volt kiképezve.  A légakna alja a 11-es szintig hatolt le és a főlégvágat feküteľepben volt kihajtva. Az aknában fakasztott vizet 70 m hosszú vizitáró vezette a völgybe.

Az aknát időközben tovább mélyítették, igy az 1893. évi szakértői vizsgálat idején mélysége 119,5 m volt , amelyhez 3,5 m még zsompmélység számitandó. A zsomp triászmészkőben nyert kiképzést  űrtartalma  26,4 m3 volt. Azt akkor beszállásra nem használták, a személyközlekedés a falépcsőkkel felszerelt Sándor-lejtaknán át történt. (Ennek még térképes nyomát sem találtam meg) A kitermelt szenet továbbra is lófogattal szállították a vasút kiépítése után is, de csak az 1895-ben létesített dorogi vasútállomásig. Az akna szénvagyonát 1897-ben 700 000 t-ra becsűlték, amelyből 14. szint  alatt víz miatt le nem fejthető szénmennyiség 475 000 t-ra tehető.

A számítások fekütelep és a lakótelep (védőpillérek) lekötött szénvagyonát fegyelmen kívül hagyták."

A bennmaradó, valamint a vízveszély miatt ki nem termelhető részeket évtizedek alatt a környék többi aknájából, majd az altáróból indított ereszkékkel termelték le.

Jó szerencsét:

2023.11.11.

Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek

Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)

Bányászat történelem 34. Dorog, Ágnes-akna 1908-1950

Bányászat történelem 35. Dorog, Árpád-, Ferenc-, és Jenő-akna 1905-1966

Bányászat történelem 36. Dorog, B-akna 1893-1897

 Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr7918183107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.11.10. 21:08:47

Tehát több 2/3-a ottmaradt a víz miatt.

Durva!

Nem tudom írtál-e róla, de ez a közel 6 méteres szénréteg egybefüggően volt, vagy volt benne vékony, meddős réteg?

Fődíszpinty 2023.11.14. 13:25:32

Igen ott maradt, bár ez úgy értendő, hogy nem a Henrik-aknából, hanem majd annak megszűnése után a Tömedék illetve Samu-aknából termelték le. Ekkor már a víz elleni küzdelemnek megvolt volt a megfelelő eszköztára. Sőt ezeket a mezőket még az altáróból hajtott ereszkékkel is megpróbálták kitermelni több kevesebb sikerrel...
A széntelepben a meddős réteg jelenlétéről nem írtak sehol, mondjuk arról sem, hogy lett volna benne. De ismerve a medence telepeit és a keletkezés kori földtörténet mozgalmas időszakát, szerintem volt benne. Erről olvashatsz a földtani bejegyzésekben, de szerintem te már ezt olvastad:
banyaszkor.blog.hu/2023/03/17/banyaszat_tortenelem_0_bejegyzes_foldtan
banyaszkor.blog.hu/2023/03/24/banyaszat_tortenelem_4_alapozo_bejegyzes_foldtan_ii

gigabursch 2023.11.14. 21:05:37

@Fődíszpinty:
Köszönöm, így már tiszta.
Van ott meddő.
Jó a belinkelt cikkek!
süti beállítások módosítása