Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 24. Csolnok, I. (Reimann)-akna 1915-1941

2023. augusztus 11. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A fenti akna története jól dokumentált. Ez persze a bőség zavarát jelenti. Idézem magam:

"Az akna életéről bőséges anyagunk van, hiszen Schmidt Sándor már itt dolgozott, neki és a kornak megfelelő dokumentumoknak köszönhetően minden apró részletről tudunk. Ez egyben probléma is, hiszen ki akarna rajtam kívül átolvasni majd 100 oldalnyi adatot."

Mint a legtöbb aknánál, itt is szét kell választani magának az aknának a történetét a Reimann-aknai szénmező történetétől. A már megszokott módon itt csak az akna történetével foglalkozunk. A térképek Schmidt Sándor könyvéből származnak.

 

Fotó: Solymár Judit

i-es_akna_solymar_judit.jpg

Az időrend Tóth Tibor könyvéből származik, egyéb idézeteket külön jelölök.

*Az akna létesítésének folyamatát Schmidt Sándor könyvéből lehet jól megismerni. A bejegyzés végén idézek egy hosszabb szöveget. Ide csak egy szemelvény (szerintem gyönyörű szöveg), megérthető belőle, hogy már akkor is komoly prezentációkat kellett tartani. Sejthető az is, hogy komoly viták voltak:

"A szénvagyon megállapításánál számolni kellett azzal az előítélettel, mely az Auguszta-akna széntelepének elpalásodását Dorog felé a köztudatba ültette át, s az itt talált egész szénvagyont egy zsebkendőben elszállíthatónak vélte; ezért feltétlenül jó hatással volt a VII. sz. fúrólyuk szenének kézzelfogható megtekintése úgy, hogy a bánya által 100 millió q-ra becsült szénvagyon 70 millióval ismertetett el, az aknatelepítésre tehát elegendő bázisnak mondatott ki."


"1915. októberben megkezdik a Reimann-altáró (dorogi alagút) és Reimann-akna (I-es akna)
mélyítését.

Fotó: Dorogi Könyvtár Helytörténeti gyűjteménye

img0520_resz.jpg

1917. május. Az alagút lyukaszt (2590 m), I-es szállító akna termelésbe lép.

Fotó: Dorogi Könyvtár Helytörténeti gyűjteménye

rei.jpg

1918. április 2. Az alagúti szállítás megindul. Dorogon 500 vagon/nap kapacitású osztályozót építenek. (Azért ezt értelmezzük: napi akár 10-20 darab 20 kocsis szerelvény indult Dorogról szerte az országba.)

1917-1920. Lemélyítik az I-es, III-as lejtaknákat és a Fasiklót, megnyitják a „B”-, az „F ”-és a „H ”-mezőt. 1921-ig a Henrik-hegyen termelt homokkal (zúzott homokkővel) iszapoltak, amely számos gátszakadást okozott. (A fenti kép bal oldalán látszik a homokbánya.)

Schmidt Sándor könyvéből:

"Borzalmas volt a gát kitörésének hatása: az embereket sodorta az ár az útjába eső anyaggal együtt és megtöltötte a 70-es szintet homokkal úgy, hogy az ottlevő ló hasán felül került az anyagba, a fölös homok leszaladt a hosszú úton egészen az aknához, s megtöltötte zsompvágatainkat annyira, hogy a 10 m3-es szivattyúk felmondották a szolgálatot. A Gondviselés különös kegyelme folytán emberéletben nem esett kár, azonban a hajmeresztő lehetőségek mérlegelése éppen elég volt ahhoz, hogya frontfejtéssel ez iszapanyag mellett azonnal felhagyjunk"

1923. március. Megindul a sátorkői homokvasút (580 mm-es nyomtávon) és a Henrik-hegyi homoksikló. (A sikló nyomvonala a mai napig látható és bejárható nyiladék a Henrik hegy oldalában.)  Megnyitják ,,S”-mezőt és később a „K ”-mezőt.

Fotó: Solymár Judit gyűjteménye

siklo_solymar_judit.jpg

Térkép Székely Lajos könyvéből:

1926j.jpg

 

1926. ,,B”-mező kimerül. Augusztus 26. „F ”-mező elfullad.
Schmidt Sándor könyvéből:

"1926 augusztus 26.-án az „F“-mező, a később részletesen ismertetett vízbetöréssel elfúlt, de pótlásául éppen rendelkezésünkre állott a „H“-mező, melyet már e homokkal tömedékelve, zavartalanul fejtettünk le. E mező iskolapéldája a frontfejtések előnyének minden más rendszer felett, mert termelése a III. lejtaknán szállíttatván ki, teljesen elkülönítve kezeltetett, s így pontosan megállapítható, hogy 3,920.000 q feltárt szenéből 3,802.890 q szenet fejtettünk ki, tehát úgyszólván maradék nélkül, ideálisan használtuk azt ki, s ha amellett azt is számításba vesszük, hogy ez aránylag kis mennyiség 584 munkanapalatt, tehát napi 6520 q (tehát napi 652 tonna!!  ami 20 db mostanában gyakran látható nagy teherautó) átlagos mennyiséggel szállíttatott ki, mindenki előtt meggyőződéssé kell válnia a törekvésnek, hogy minden áldozattal keresni kell a lehetőségét annak, hogy új teleprészeink csak frontfejtésekkel legyenek megtámadva."

 

Térkép Székely Lajos könyvéből:

1926j.jpg
1932. július 16. 60 m3/p vízbetörés az „S”-mezőben. Az akna termelő mezői víz alá kerültek.

1934 végére fejeződött be az újranyitás.

1936. Szeptember 30-án az új homokvasút I-es ürítőjét üzembe helyezik.

Dorogi könyvtár helytörténeti gyűjteménye: Az I. ürítő átadása:

i-es_urito_pick_jozsef_konyve_2.jpg

1937-ben megkezdik a Schallerhofi-akna pillérének lefejtését.

1938-ban az aknát (az oligocén mező szellőztetésére) újranyitják, majd a mező lefejtése után

1941-ben felhagyják."

Az akna területének Liget-hegy alatti részét, a VI-os aknából termelték le. Innentől  az I-es aknai üzem a maradék szenet fejtette az alagútból indított vágatokon keresztűl. Ahogy Székely Lajos írja:

"Az ałagútból elérhető mezőkben, csak a maradék pillérek előkészítéséről lehetett szó. Az I-es akna üzemterületének kiterjedése így is terjedelmes, szerteágazó volt. Egy időben az alagút 1600. méterében lévő Miklós-aknától az annavölgyi alagútszárny 4300 méteréig terjedt."

* A fentebb megjelölt idézet Schmidt Sándor könyvéből."Auguszta-akna leírásánál olvastuk, hogy az Auguszta-aknai széntelepnek Dorog felé való folytatását feltárandó, 1905-1908-ig 3 fúrólyukat mélyítettek le... , melyeknek eredménye annyiban volt negatív, hogy a széntelep elpalásodását mutatta. A 3 fúrólyuk megismétlésével, illetve az I. sz. légakna mélyítésével ahhoz a rendkívül örvendetes eredményhez jutottunk, hogy a széntelep északkelet felé is változatlanul szép kifejlődésben van meg, s a további fúrásokkal 100 millió q szénvagyont reprezentáló terület birtokába jutottunk. Hogy minden kételyt eloszlassunk a fúrási eredmények iránt, az V. és VII. fúrólyukkal konstatált szénterületet Reimann-ereszkei bányamező elnevezéssel Auguszta-aknához csatoltuk, s mielőtt a talált nagy szénvagyon kiaknázásának tervezéséhez fogtunk, a VII. fúrás által konstatált széntelepet feltártuk, kézzel foghatóvá tevén a 12,3 m vastagságú gyönyörű tiszta szenet.

Természetes törekvésünk volt ez új aknatelepet az addigi tapasztalatok felhasználásával a lehető legmodernebb felszereléssel megépíteni, s hogy ez investitio megadásához szükséges hangulatot is előkészítsük, vagyis a vízveszély súlyát is leszállítsuk, a terület dorogi oldalán elfúlt Tömedék-aknánkat is víztelenítettük. így megteremtve a vállalkozás sikerének előfeltételeit, fogtunk az aknatelep tervezéséhez, azt boldogult Reimann Lázár udvari tanácsos, vállalatunk akkori alelnöke nevére keresztelvén.

Az aknatervet 1915. év február havában kinyomattuk s úgy kértünk szakértő bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy minden elgondolásunk meg legyen vitatva s nyugodtan vállalhassuk a nagy tőkebefektetés felelősségét.
1915. év május havában ült össze Dorogon a szakértő bizottság Dr. Chorin Ferenc társulatunk mai elnökének elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak: Roth Flóris közp. bányaigazgató, n. Winklehner János petrozsényi, n. Hoffmann Richárd handlovai, n. Gerő Nándor salgótarjáni és Pauer Gyula sagori bányaigazgatók. A bizottságnak tagja volt a gépészeti berendezések felülvizsgálata céljából Lengyel Mór akkor központi gépészeti főfelügyelő is.

Az investitio sorsát eldönteni hivatott kérdések a következők voltak:
1. szénvagyon megállapítása;
2. altáró vagy kötélpálya megoldás választása;
3. vízemelésre való felkészültség;
h. feltárás;
5. fejtés;
6. munkástelep építésének kérdése."

Jó szerencsét!

2023.08.11.

Csolnok bányászata:

Bányászat történelem 18. Csolnok bányászata, általános ismeretek

Bányászat történelem 19. Csolnok, Miklósberek csolnoki területről 1795-1881

Bányászat történelem 20. Csolnok, csolnoki területről 1905-1975

Bányászat történelem 21. Csolnok, Auguszta-akna 1905-1923

Bányászat történelem 22. Csolnok, Borókási-táró és a Reimann-altáró csolnoki szakasza. 1940-1988

Bányászat történelem 23. Csolnok, Frischmann-akna 1870-1913

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr718141204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.08.13. 08:37:16

Schmidt család egy elég régi, sokgenerációs bányamérnök család.
Innen származik Sík (Schmidt) Lajos is, aki az egyik legszebb gyűjtést írta a Selmeczi diákéletről.

Fődíszpinty 2023.08.17. 09:12:12

Köszönöm, jó megtudni új információkat...
süti beállítások módosítása