Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861

2023. május 12. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Nem csak én, hanem az élet is szerkesztheti a blogot. Számomra eléggé varázslatos dolog történt, amit muszáj megosztanom.

fischer_agfalvi_csal_dfa_2.jpg

fischer_agfalvi_csal_dfa.jpg

A lenti két térképet Alois Fisher jegyzi. De miért is lett ez most érdekes? Az egyik annavölgyi poszt alá érkezett hozzászólásban egy kép:

344702493_759064412542507_6049533401008962447_n.jpg

 

 

Az egyik térkép már megjelent a blogsorozatban, Annavölgy bányáit ábrazolja 1820-ban:

kepernyokep_2023-05-01_182332.png

 

A másik még megjelenésre vár. Ez pedig Csolnok bányászatának első térképe:

kepernyokep_2023-05-01_183308.png

A bejegyzés írójával Ágfalvi Dórával felvettem a kapcsolatot. Kiderült, hogy a térkép készítője, Aloysius Fischer az ő 5. generációs felmenője. (A szövegek az Ő engedélyével kerülhetnek megosztásra.)

Dóra:

"Kedves Csaba, nagyon örülök az érdeklődésnek

Nálunk a családban az őskutatás mindig is hagyomány volt.
Én édesapám : Dr. Ágfalvi Imre (erdőmérnök) - töl örököltem az irásokat és képeket.
Mellékelek belőle jópárat, hogy lásd, a bányászat nagyon régi hagyomány volt a családban.
A Fischer-ek Bleistadt-ból kerültek Magyarországra. Bármi kérdésre szívesen válaszolok, ha tudok. Sok Fischer gyerek született Sárisápon...egyet megtalàltam, ök Halászra magyarositották a nevüket.
(én 45 éve Franciaországban élek).
Jó olvasást, böngészést."
Én:
"Kedves Dóra. Csodálatos ezeket a dokumentumokat olvasni. Készítenék egy blogbejegyzést. Ha megengedi akkor megemlíteném Önt és idéznék a dokumentumokból. Természetesen forrásmegjelöléssel :). 
Köszönöm."
Dóra:
"Örömmel elfogadom!
Talán még leszármazottak is akadnak a környéken? 
Ki tudja ...."
Ezután nincs más hátra, nézzük Dóra édesapjának, Dr. Ágfalvi Imre úrnak a kutatásai alapján, hogy a Fischer (Ágalvi) család hogyan is kapcsolódik a Dorogi szénmedence bányászatához:

A térképész bányamester: Aloysius Fischer 1790-1861

""Született 1790-ben /ez az adat az első házasságleveléből való/, valószínüleg Eile in Boheni-ban, /ez az adat a halotti leveléből való/. Mai neve: Sneznik, Jilove Csehország  Decin járás. A keresztlevelét még nem sikerült megtalálni.
1810-es évek elején Verőcén, az akkor újra megnyitott szénbányánál dolgozott, miként ez a Tudomá-
nyos Gyűjtemény 1827. évi IX. kötetének 35. oldalán olvasható: „Ekkor a' bánya már 234 ölnyire nyúlt
el...mint ezt ezeknek Írója...az igazgatótól, Fischer Aloyztól megértette". A bánya működését a veröcei
plébánia is megerősítette 1984. május 9-i levelében. Mivel a szén minősége "még nem volt megérve" a bányászást abbahagyták.
Így kerülhetett Fischer Aloys legkésőbb 1814-ben Csolnokra. 
Fischer Aloys tevékenységét megerősíti dr. Kövess Gyula BÁNYÁSZATTÔRTÉNETI TANULMÁNYOK című, 1986. évi kiadványa. E szerint „a Helytartótanács egyházi javak gazdálkodási osztályának
 igazgatása alatt álló csolnoki uradalom miklóshegyi (Miklósberekre gondol a szerző) bányájának — Aloys Fischer által 1816-ban készített térképén a Péter-Pál táró tőszomszédságában négy mészégető kemence látható". Az említett térképén jól látható Fischer Aloys aláírása, az időpont: 1816. január 21. Az aláírás alatti, valószínűleg a beosztásra vagy címre utaló, igen apró betűs pár szó sajnos már nem olvasható.

1819. február 21-én Fischer Aloys Csolnokon házasságot kötött Schlemmer Annával. Csolnoki működését
azonban ezután befejezhette, mert a következő okirat már mást igazol.
1819. december 29-én ugyanis mar a szomszédos Sárisápon ajándékozta meg a felesége az
Anna és Zsuzsanna nevű ikerlányokkal. A keresztlevél szerinti foglalkozása: Frossarum Lythantracum (Lytabracum?) Magister. (Ez vajon mi lehet?)
1820-ban újabb bányatérképet készített Sárisáp község határában, amely községrész később az Annavölgy
nevet vette fel. A térkép felirata: „Karte Von dem Hochgraflich Vincens v. Sandorschen Sarisaper Stein-
kohlen Berg Werke." Az 1820-as dátumon kívül jól olvasható Aloys Fischer aláírása és alatta „Bergbeamter",
ami szerintem bányatisztnek fordítható az akkori időknek megfelelően.""
Eddig az idézet innentől már csak egy rövid összefoglaló a családról, mert igen bőséges gyermekáldásban volt részük:

1821. július 16-án  születik első fia: Alajos Jakab,Apa  Lakhely a keresztlevélen: Sárisáp Bánya. Apa Foglalkozása: bányamester.
Sorban születnek gyerekei 1823, 1825,
1827 február 1-én született fia pár napos korában meghal, így decemberben újabb gyermekáldás érkezhet.
1829, 1831, 1833
1833-ban meghal a felesége. 1836-ban újranősül, majd sorban jönnek a gyermekek a második feleségtől is.
1837, 1839, 1840, 1841, 1842, 1844
(Tehát a fenti időszakban végig Sárisápon élt ezt az itt született gyerekei keresztlevelei igazolják.)
"1844. október 2-án még Sárisápon született Josef nevű fia. Csath Béla okl. bányamérnök közléséből tudom, hogy az 1851. március 29-én kötött szerződés szerint Zsigmondy Vilmos lépett gróf Sándor Móric
szolgálatába mint bányagondnok. Zsigmondy 1851. április 12-től vette át elődjétől, Seidel Károly bányagondnoktól az Annavölgyi bányát. Így még az 1840-es években távozhatott Fischer Aloys Annavölgyről.
1854. szeptember 7-én,egy keresztlevélen: »Rationista in Mogyorós" a foglalkozása. 1858.szeptember 28-i adat: bányatisztviselő Mogyoróson, illetve egy 1860 március 22-érőI keltezett adat szerint:
'*Bergbeamter in Mogyorós".

A következő dátum már szomorú, mert 1861. április-9-én meghalt Nyergesújfalun a 255. számú házban. A
halotti levél szerint: "70 éves a munkában megfáradt férfiúnak a  foglalkozása: metallurgus". Temetése 1861.április 11-én volt.

1943-ban dédunokája —az én apám — még megtalálta a sírt és a rajta lévő kőkeresztet a nyergesújfalut temeiő-
ben. A név és az időadatok mellett „Zur letzten Gruben fahrt Glück auf!" felirattal és alatta a bányászkalapácsos
jelvényt. Sajnos a síremlék ma már nincsen rneg, mint arról a plébánia 1984-ben tájékoztatott.
Dr. Ágfalvi Imre 1985. szeptember 28."
Tehát látható, hogy nem egyszerű térképészről beszélhetünk személyében, hanem bányászként is aki több településen is dolgozott vezetőként.
A gyermekei közül Fischer Alajos Jakab aki 1821-ben született Sárisápon, szintén bányász volt, nagyon részletes életrajzi adatokat gyűjtött össze Dr. Ágfalvi Imre. Ebből emeltem ki azokat a részeket, melyek számunkra érdekesek:

Az utazó bányász: Fischer Alajos Jakab 1821-1867

Sárisápon járt elemi iskolába, majd 1832-1836-ig az esztergomi bencés gimnáziumban tanult a "grammatikai" osztályban, de az utolsó két évet már nem végezte el. Ezután édesapja mellett gyakornokoskodott a bányában. 1838 után érkezett tulajdonosként és bérlőként a környékünkre Miesbach Alajos vállalkozó. Ez azért fontos a család története szempontjából, mert úgy tűnik, hogy apa és fia is ott dolgozott ahova  Miesbach vezényelte őket. Így került az apa Mogyorósra Jakab fia pedig Ausztriába. Az ezutáni adatok osztrák nyílvántartásokból származnak. Az osztrák Brennbergbánya bányáit 1835-1857 között Miesbach bérelte. Így az ő alkalmazottjaként élt Zillingdorfban dolgozott több beosztásban
1841 Zillingdorf, aknász és bányaírnok
1842 Türnitz, számadásvezető aknász
1843-44 Zillingdorf, bányaírnok és számadásvezető
1845 Seegraben, számadásvezető
1846-1847 Neudorf bei Lundendorf, számadásvezető
1848 Brennbergbánya, számadásvezető
 
majd újra itthon még ebben az évben:
1848 Dömös, üzemvezető. Ez a besosztás és helyszín sok mindent igazol, de sok kérdést is felvet. A dömösi bányászat 1793-1920 időszakosan működött, de a gyenge szénminőség miatt sosem volt folyamatos. Miesbach 1846-ban kért, de nem kapott üzemeltetési engedélyt, ettől persze lehetséges hogy várva a lehetőségre ide vezényelte Jakabot.
1851-1852 Selmecbánya, itt 30 évesen három szemeszteren keresztül tanul. Jó eredménnyel. 
1852 Selmecbányán házasságot köt Szilnicky Annával. 
1854 Brennbergbánya, itt született első gyermekük
1856 Grünbach am Schneeberg itt született második gyermekük
1958-1865 Moravská Nová Ves (Csehország), innetől ezen a környéken éltek, mert a további gyerekeik itt születtek.
1865-1867 Zillingdorf, itt hal meg egy bányaszerencsétlenséget követő egészségromlásban.
Nem akármilyen  kalandos életút volt az övé.
A bejegyzést elküldtem Ágfalvi Dórának, ő a következő kiegészítést tette:
"
Talán meg kellene említeni, hogy az Ágfalvi a Fischer-ről lett magyarosítva. Dédapám, Fischer Alajos, (1854-1912) döntött így egy szép napon 1900 áprilisában.
Azért Ágfalvi, mert ő Brennbergbányán született, Ágfalván keresztelték..."
Így teljes  történet.

kepernyokep_2023-05-13_093742.png

fischer_szilniczky_anna_parte_1.JPG

Jó szerencsét!
2023.06.12.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr8918114782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása