Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 67. Tokodaltáró, Tokodi-altáró II. Vízbánya 1972-2001, 2007-

2024. június 07. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Mikor a Dorogi szénmedence bányászatáról beszélünk, mindig felmerül az a hatamas kár, amit a karsztvíz okozott. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bányászat révén hozzáférünk a csodálatos természeti kincshez.  A Tokodaltárón termelt víz adja több mint a felét a felhasznált csapvizünknek.

A vízkitermelő bázist az Aquaeuropa Kft. üzemelteti. 

Leszállás népessel.

img_0623.JPG

Lássuk Mráz László leírásából az ivóvízbázis történetét. A mai napig a vízbányában dolgozik, pedig már nagyon régen fiatal.

Ladányi András könyvéből:

"A Tokodi altárót, a bánya fő feltáró vágatát az 1920-as években hajtották ki. Ebben a bányában eocénkori széntelepet műveltek. Ezek a telepek a triászkori (dachsteini típusú) mészkőre települtek. A triászkori mészkő alapkőzetnek tekinthető, amelyben összefüggő karsztrendszerek alakultak ki. A táró kihajtása közben kisebb-nagyobb karsztüregeket harántoltak, ilyen a vágat 3000. méterében a IV/C ereszke mellett található nagy kaverna is. Ez a kaverna egy ÉK-DNY irányú tektonikai törésvonal mentén keletkezett, ezért hozadék barlangnak tekinthető. Kiterjedését és mélységét, az évtizedek során többször próbálták felmérni, legutóbb 1996-ban történt részletes dokumentációkészítés a kavernáról.

A barlang egy része, részletest leírást az egyesületünk honlapján olvashattok.

img_0657.JPG

A bányászkodás alatt bizonyosságot nyert az a tény, ha bárhol nagyobb mennyiségű vízbetörés keletkezett, az itt lévő vízszint minden esetben csökkenést mutatott. A kavernára fő veszélyforrásként tekintettek az évtizedek során. A rendelkezésre álló irodalom alapján Tokod III. Bányatelep területén említésre méltó tervszerű és rendszeres bányaművelés az 1830-as évektől kezdődött. Ezt a tényt egy 1840-es évekből származó térképvázlat is bizonyítja. Az 1945 előtti termelést főként a gazdaságosság, a vízemeléssel kapcsolatban kevésbé fejlett technika irányította. Ennek megfelelően a jól értékesíthető és olcsón termelő széntelepek lényegében „leművelésre" kerültek.

A Tokodi Bányaüzem kéréssel fordult a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséghez 1967. március 8-án, a bánya hat hónapon túli szüneteltetésére, azaz bezárására vonatkozó határozatot kezdeményezve. 1969-ben a tokodi táróban gyakorlatilag befejeződött a bányászkodás, s az ismert elhelyezkedésű és vízhozamú kavernát a lakosság vízellátásának szolgálatába állították.

Végállomás:

img_0631.JPG

A vízbázis teljes kiépítettségét három fő építési szakaszban éri el.

- IV/C ereszkei vízmű,

- Ágnes-ereszkei vízmű,

- Ágnes pótereszke kihajtása beüzemelése.

A IV/C ereszkei vízművet 1972-ben alakították ki. A beruházás célja Dorog lakossága és a területén működő ipari üzemek ivóvíz szükségletének kielégítése. Ennek megfelelően 2 db 5 m³/p névleges teljesítményű Dorogi típusú szivattyú lett telepítve, 7200 m³/ nap kapacitás betervezésével. A vizet a csapoló vágatban telepített fúrásokkal biztosították a szivattyúk üzemelésére a + 90-es szinten. 15 m-rel az akkori nyugalmi karsztvíz-szint alatt.

Fotó az ereszkéből felfelé

img_0645.JPG

 

A bányabeli vezeték a fúrólyukkal együtt 580 fm volt, míg a külszíni vezeték a Vízmű 2x1000 m³-es tartályáig 880 fm hosszú. 1976-ban a megnövekedett vízigény miatt terv készült a IV/C ereszke tovább mélyítésére ill. egy új ereszke kihajtására, ahová egy szivattyúkamrát is terveztek a + 96-os szinten. Erre azért volt szükség, mert Dorogon nagyfogyasztóként megjelent a Kőbányai Gyógyszerárugyár, valamint új lakótelepek épültek. A tokodaltárói laposi vízmű eliszaposodott, Csolnokon az I-es aknai szivattyútelep kapacitása kevésnek bizonyult és a a vezetékhálózat is rossz állapotban volt. Csolnokon a nyári időszakban ez idő tájt állandó vízhiánnyal küszködött Rákóczi-telep.  Az alagút (táró) szintjéről induló Ágnes-ereszke adta meg az összeköttetést a víz szállítási, valamint a légvezetés és a nyomóvezetékek elhelyezését biztosító lehetőségnek.

Dorog biztonságos vízellátása 1 db Dorogi típusú, 5 m³/p-es szivattyú, Csolnok község ellátására 2 db 2 m³/p 210 m emelőmagasságú szivattyú, míg Tokodaltáró felé 2 db 2 m³/p névleges teljesítményű szivattyúegység működése által került megvalósításra, NA 200-as vezetéken keresztül. Ez a vízmennyiség egy 2x 250 m³-es medencébe lett először átszállítva. A 80-as évek elejétől főként a tatabányai térség vízvédelme és az új eocénbányák vízemelése következtében drasztikusan csökkent a karsztvíz szintje, és mind a IV/C, mind az Ágnes-ereszkei csapoló vágatból eltűnt" a karsztvíz. Sürgős megoldásként vált szükségessé a csapoló vágatok további mélyítése, melynek talpszintjét a +70-es szinten (a karsztvíz szint alatt) határozták meg.

A munkálatok kapcsán hat db NA 150-es fúrólyukat hoztak létre legyezőszerűen, melynek célja a kaverna megcsapolása volt.1989-90-ben Csolnok és Tokodaltáró vízellátásának biztosítására Vágel gyártmányú búvárszivattyú került beszerelésre, beüzemelésre.

1993-ban ismét új programot fejeztek be, aminek alapja Tát-Tokod-Mogyorósbánya karsztvízzel történő ellátását biztosította, ugyancsak 2 db Vágel típusú szivattyúegységgel. A tatabányai eocénbányák bezárása és az aktív vízvédelem megszűnése következtében a karsztvíznívó gyors emelkedésnek indult, mind a IV/C, mind az Ágnes-ereszkében és ennek következtében új vízvédelmi gátakat kellett építeni. A pótereszkei szivattyúk az Ágnes-i szivattyúkamrába kerültek, ezután a pótereszkét vízzel árasztották el.

A karsztnívó a IV/C ereszke kihajtásakor a +111-es szinten állt. A 80-as évek elején a +92-es, míg a 1999-es mérés alapján a karsztnívó már a 109,6-es szinten kerülhetett meghatározásra.

1998. 02. 16-tól üzemszerűen, a lecsökkent vízigény miatt automata vezérlésre kellett átállni Tát és Tokodaltáró irányában. A lecsökkent vízigény, valamint a Dorogi Infrastruktúra Kft. és az Észak-dunántúli Regionális Vízmű szolgáltató közötti szerződés megszűnése miatt a vízbázis 2001-ben megszűnt és teljes kiszerelésre került.

2001 és 2007 között a tárnában mindennemű munka szünetelt.

2007-ben az új tulajdonosok AQVA Európa Kft. néven a vízbázis ismételt beüzemelését határozták el, szerződést kötve a vizet szolgáltató ÉDRV-vel.

A táró a 2001-es kiszerelés óta használaton kívül állt.

A kiszerelt trafók következtében a nagy ventilátor nem üzemelt, a bent hagyott zsompi Bibo szivattyúk tönkremen- tek és a vágatban, mintegy 300 m hosszban állt a víz. Omlás, ellopott felső vezetékek és különböző bontási kísérletek maradványai fogadták az érkezőket.

Ilyen előzmények után indították újra a tevékenységet.

A megállapodásban rögzítetteknek megfelelően 2007. július 1-jén már ivóvizet kellett szolgáltatni. A beszerelési idő rendkívül rövidre szabott volt, ami nagyon komoly anyagi befektetést és munkaszervezést igényelt. Az elvégzett munka következményeként az eredményes próbaüzemet és laborvizsgálatokat követően, 2007. július 1-jén mindkét ereszkében újraindult a vízbányászat. A IV/C ereszkében 2 db 5 m³/p Plenger előtét és 2 db Plenger főszivattyú Dorog irányába, míg az Ágnes-ereszkében 1 db 5 m³/p előtét szivattyú, illetve 1 db főszivattyú Esztergom irányában biztosította az ivóvízellátást. Az új egységek teljesen automatizáltak, de lehet helyi üzemben és akár másik irányba is biztosítani működésüket. Az egységek működését a telephelyen lévő diszpécser koordinálja. 

A vízbázis kapacitása még rejt bővülésre szolgáló lehetőségeket, hiszen a víz palackozására is van az engedély. A víznívó folyamatosan emelkedik, ami bíztatóan hat a jövő vízellátására. Megnyugtató az is, hogy oly sok nélkülözés után ez a kincs minket - a régió lakosait - szolgálja ki."

Jó szerencsét!

2024.06.05.

Előzmények:

Bányászat történelem 57. Tokod és Tokodaltáró bányászata 1812-1990

Bányászat Történelem 58. Tokod, Erzsébet-aknák 1891-1971

Bányászat Történelem 59. Tokod és Tokodaltáró, Községi bányák 1861-1895

Bányászat Történelem 60. Tokod, Sashegyi-akna 1920-1938

Bányászat történelem 61. Tokod, Tokod-ebszőnybánya I. Régi ebszőnyi bányák 1854-1925, 1940-1976

Bányászat Történelem 62. Tokod, Tokod-ebszőnybánya II. Új-ebszőnyi bánya 1971-1990

Bányászat történelem 63. Tokod, Tokod-ebszőnybánya XVII-XVIII-as akna 1924-1971

Bányászat történelem 64. Tokodaltáró,Ó-tokod Kerék-hegyi bányák I.rész 1812-1871

Bányászat történelem 65. Tokodaltáró, Ó-tokod Kerékhegyi bányák II. rész, Gusztáv (1866-1886) és Vilmos akna 1872-1908?

Bányászat történelem 66. Tokodaltáró, Tokodi-altáró I.1896-1968

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr5318295933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.06.07. 20:38:33

Nagyon jó kiegészítője a víz jelenlegi felhasználása az eddigieknek.

Kérdés, hogy évtizedek alatt a különböző mérési pontokon meddig fog emelkedni a vízszint és hol keletkeznek természetes eltömedékelődések.

A kaverna számomra új szó.
süti beállítások módosítása