Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat Történelem 62. Tokod, Tokod-ebszőnybánya II. Új-ebszőnyi bánya 1971-1990

2024. május 03. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

A bányaüzem a Bajnai-út és a Tokodról ide becsatlakozó út kereszteződésében volt, illetve  az üzem épületeinek egy része a mai napig áll, a terület új gazdáját keresi. Némi karbantartási munkálatok nyomai is felelhetőek.

 Fotó: Ladányi András könyvéből:

kep1_1.jpg

kepernyokep_2024-03-03_100335.png

 

1969 Megkezdik az Új-ebszőnyi bányanyitás előkészületeit és 1971 februárjában kezdik a lejtakna mélyítését,
amelynek 180. méterében elérik a széntelep peremi részét. Felépítik a külszíni szénbunkert és a meddősiklót. A z Új-ebszőnyi munka kutató jellegű volt, beruházási hitelkeret nem állt rendelkezésre.

1972. Lemélyítik a főszállító lejtősaknát (415 m), kiépítik a +30 szinti 20 m3-es főszivattyúkamrát, kihajtják a főszellőztető gurítót és felszerelik az 500 m3-es ventillátort, összesen 7677 EFt értékű beruházási munka készül el. Októberben kezdik az ÉNy-on megkutatott terület lefejtését kamra- és decembertől pedig acéltámos frontfejtések telepítésével. Az üzemiroda és a műhelyek a XVII-es aknai épületekbe költöznek (Április 1.)

1973. A külszínen új meddősiklót építenek. A lejtaknát végnélküli szállításra szerelik fel. 1000 m3/p teljesítményű ventillátort szerelnek fel (március 26-án). Maróhengeres kísérletet végeznek, de a széngyalu eredményesebben dolgozott.

1974. A bányamező év végére elérte a tervezett 40 vagon/nap termelési kapacitást. Elkészült az energiarendszer, a külszíni végleges vágányhálózat, a tűzbiztonsági vízvezeték (2890 EFt beruházással).

1975. A telep rendkívül zavart, a széngyalut ki kell szerelni. November 28-án 0,2 m3/p vizet fakasztottak, amely 6 nap alatt 5 m3/p-re növekedve, az ereszkemezőt elárasztotta. A víz később 200 1/p-ben állandósult. A vízbetörés és a nagymérvű fenntartási gondok miatt tervcsökkentést kértek.  A személyszállítás megvalósításához átbővítik a kutató ereszkét, 4644 EFt-ot ruháznak be a bányamező fejlesztésére. A körbuktató környékén porelszívót szerelnek fel.

1976. Elkészült az új-ebszőnyi légereszke végleges vágányának lefektetése, a személyszállító pálya le- és felszálló helyeinek kialakítása, a szükséges légzsilipek, megvalósul a gépesített személyszállítás.  A vágathajtások gyorsítására 2 db F-6-os vágathajtógépet üzemeltettek, nyitott íves TH -biztosítási technológiával.

1977. CAVO 310 típusú önjáró rakodógépet szereztek be, sikeresen alkalmazták a szkréperes rakodás technológiáját, általánosan alkalmazzák a nyitott íves (Z-típusú) biztosítási módot. Az oldalívet ragasztásos horgonyokkal erősítették. Az önjáró rakodógépes kamrafejtések biztosításához KS-120 típusú alumínium süvegeket használtak. ZD-80 típusú függősínpályákat építettek be

1978. július 1-én XIX-akna és Ebszőnybánya összevonásával létrejött a Sárisápi bányaüzem. Az ebszőnybányai üzemvezetőség a XIX-es aknai épületekbe költözik.

1979.  Az új-ebszőnyi bányamezőben két frontfejtést üzemeltettek, Az üzem rekonstrukciós munkái közül az energiaellátás bővítését és a vízemelő kapacitás növelését, a bányaudvar végleges kialakításának és a végleges szállítási útvonal építésének munkáit végezték, mintegy 8 MFt-os beruházási munkával. A vízfüggönyös légtisztítás kielégítő eredménynyel járt, áttértek az üzemszerű használatára."

Innen a történet elég hiányos

Bár Ladányi Anrás könyvében több riportcikk is foglalkozik a bányával, hasonló időrendet 1979-1990 között nem tudok összeállítani. 

"Az ÁTB 5030/1986. sz. határozata Ebszőnybányát a gyorsított ütemben visszafejlesztendő üzemek közé sorolta. Az energetikai szenek gazdaságosságát érintő és kedvezőtlen irányú változások a hosszú távra kidolgozott termelési program módosítását kényszerítették ki. Ez azzal járt, hogy az ún. keleti mezőben még könnyen hozzáférhető és viszonylag jó minőségű I. és II. telepeket gyorsított ütemben kellett kifejteni, a többi szénvagyont pedig vissza kellett hagyni. A bányában a széntermelést 1990-ben beszüntették és megindult a külszíni létesítmények felszámolása."

Jó szerencsét!

2024.04.05.

Előzmények:

Bányászat történelem 57. Tokod és Tokodaltáró bányászata 1812-1990

Bányászat Történelem 58. Tokod, Erzsébet-aknák 1891-1971

Bányászat Történelem 59. Tokod és Tokodaltáró, Községi bányák 1861-1895

Bányászat Történelem 60. Tokod, Sashegyi-akna 1920-1938

Bányászat történelem 61. Tokod, Tokod-ebszőnybánya I. Régi ebszőnyi bányák 1854-1925, 1940-1976

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr3118295925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.05.04. 07:15:27

Megdöbbentő számomra, hogy a térségben a sokadik fejreállás után sem tanultak abból hogy mit ne, ill mit hogyan ne csináljanak.

Ahogy halad a blog előre egyre erősebb bennem a kérdés, hogy a hatalmas szénvagyon ide-oda, volt-e az egésznek valaha gazdaságilag haszna vagy minden ráfizetéses volt.
Sokkoló...

Fődíszpinty 2024.05.05. 17:24:48

@gigabursch: Volt. Mindaddig amíg a szén volt az a fosszilis energiaforrás amit az emberek használtak...jött az olaj majd a gáz. Mindkettő könnyen szállítható. De a szén fénykorában komplett települések és infrastruktúra épült ki a nyereségből.
süti beállítások módosítása