Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 34. Dorog, Ágnes-akna 1908-1950

2023. október 20. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Sajnos az aknáról és környékéről fénykép nem áll rendelkezésre. A szövegben felsorolt helyszínek már nem találhatóak meg. Az egyetlen kivétel egy légakna, mely a mai napig biztosítja a IV/c vagyis Ágnes-ereszkei karsztvíz kitermelő vízmű szellőzését. Az akna felszíni létesítményei a Baumit lezárt hátsó bejáratánál voltak.

A lenti  fotón bár nem azonosítható de a kőbánya területén belül volt az akna. A házak pedig Ágnes-telep házai. A két aknatorony pedig a XXI-XXII-es aknák.

Pick Jószef gyűjteményéből:

fb_img_1653837706293.jpg

A térképen a piros kereszt alatti három bányászjel jelöli a légaknákat és a lejtakna bejáratát.

agi1.jpg

A szokásos Annavölgyi éjszakai túra résztvevői, az év egy kitüntetett napján átkellhetnek a lezáráson, így gyakorlatilag keresztezik az Ágnes-akna területét. Schmidt Sándor a könyvében érdekes módon nem említi ezeket a műveleteket, valószínűleg azért, mert a vetélytárs cég bányája volt.

Térkép Székely Lajos könyvéből:

agnes.png

 Időrend Tóth Tibor könyvéből:

"1908. jún. A Kőszikla D-i lejtőjén a MÁK mélyíti le az Ágnes lejtaknát és a függőleges légaknát.

1909-ben Az aknaüzem termelésbe lép és viszonylag nagy területet művel.

1924- ben a mélyszinti mező feltárására vakaknát telepítenek, de az

1925. febr. 25-én elfulladt (22 m3/p). Mammut szivattyúval víztelenítik, de ismét felhagyják és helyette új vakaknát és új szállítóereszkét mélyítenek le. Áprilisban az aknát bekapcsolják a tokodi altáróba.

1925-34 között, a szénkrízis idején, a víznívó feletti bányászkodást szorgalmazták. Megnyitják a Kősziklai mezőt, lefejtik az akna, lejtakna és fékakna pillérét.

1950-es években külszíni ereszkékből fejtették le a mező Kősiklóról el nem érhető peremi részeit, majd a dorogi alagútból támadják a mező még bentmaradt szénvagyonának maradványait."

Székely Lajos könyvéből saját megjegyzésekkel kiegészítve:

"Mivel a Henrik-aknai mező pótlására telepitett A és B-aknát vízbetörés miatt feladni kényszerültek, a dorogi terület feltárására új utakat kényszerültek keresni. E célból a Kőszikla (Baumit) mezejében folytattak kiterjedt fúrási programot. A Kőszikla déli lejtőjén (Gete felöli oldal) ismert szénvagyon feltárását határozták el. A mezőt eredetileg az A-aknához tervezték kapcsolni. Mivel elfulladása miatt a tokodi altáróba való bekapcsolása elmaradt, és az időközben telepített fúrások szerint a terület keleti Irányban bővült, a Tömedék-aknai Drasche-vágány (mai iparvágány a Baumit felé) közelében új aknapárt telepítettek.

A tervezésnél a Tatabányán bevált szállító lejtősakna, függőleges légakna megoldást választották. Az akna mintegy fele az állandó vízszint alatt feküdt. A 255 m hosszú lejtősakna mélyítését 1908. júniusban kezdték el, az alapközle szintjét az ismert állandó vízszint telett, a 132,5 méter szinten választották. (A zöld térképen látszik a mai magasságjelölés, tehát kb. 100 méterrel vagyunk a felszín alatt) Késöbb ugyan, itt megjelent a viz, azonban zavart nem okozott. A lejtakna mélyítése közben 34-62 méter közt futóhomokot kellett harántolni 100 l/perc állandó vízhozzáfolyással. A szakaszt kifalazták, amíg a lejtakna egyéb szakasza fűrészelt tölgyfa biztosítással volt ellátva. Az ácsolt légaknát 1920-ban beton falazattal láttuk el.

Az akna területe négy mezőre oszlott:

1 . A Kőszikla déli lejtőjére települt szénterület bekapcsolását, amelyet vető választ el a lejtős aknamezőtől, 160 m
hosszúságú kősiklóval oldották neg. Ennek 179 m szintjéről indultak a hullámos településű lencsék előkészítését célzó ereszkék és siklók. A mező szellőztetésére 36 m mély légakna szolgált. Beszállás, iszapolás elősegítésére, külfejtési szén szállítására több nyílást létesítettek a felszínre.

2. A lejtősakna a Kőszikla keleti nyúlványára esett,amelyet köpenyszerüen vett körül a széntelep. Itt az előkészítést 900 m hosszú és többször telepszűkületben haladó 132 szinti alapközle biztosította. A széntelep lefejtésével csatlakoztak a Ferenc-akna  lefejtett területéhez. (Ez a Kőszikla dorogi oldala).

A képen jól látszik, hogy az Ágnes és Ferenc-akna mezeje hol ért össze. A barna  vonalak a felszín alatti létesítmények, a fekete a felszíni bányavasút a zöld pedig a volt Auguszta-aknai kötélpálya nyomvonala.

screenshot_20230915_164756_locus_map_classic.jpg

Míg a kősiklói mezőben 8-10 m volt a telepvastagság, a lejtaknai mezőben az átlag 5 métert nem haladta meg. A szén kitűnő minőségű , helyenként azonbanban elbagósodott. (vagyis sok volt benne az oxidálódott málló rész)  Az első világháború alatt és az azt követő években csaknem teljesen lefejtették a gyengébb minőségű teleprészek kivételével.

4. A Kőszikla öbölszerű bemélyedésében levő különálló lencsét a későbbiekben tárgyalt fékaknával fejtettük le. A délnyugati nyúlvány közelében külszínre került mészkőrögöt övező széntelep kősiklói mezőből el nem érhető részét pedig nagyrészt az 1950-es években külszínről mélyített rövid ereszkékkel és külfejtéssel műveltük."

Jó szerencsét!

2023.10.21.

Dorogi bejegyzések:

Bányászat történelem 32. Dorog bányászata, általános ismeretek

Bányászat történelem 33. Dorog, A-akna 1895-1905 (1925)

 

 

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr9318183089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása