Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat Történelem 59. Tokod és Tokodaltáró, Községi bányák 1861-1895

2024. április 12. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Ide gyűjtöttem össze azokról a bányákról a szóló forrásokat illetve térképeket, melyek Tokod egykori területén voltak. Ezek a bányák a legtöbb esetben rövid ideig működtek és e miatt a legtöbb forrásban éppen csak említésre kerülnek.

1. Várberek

screenshot_20240305_125640_locus_map_classic_1.jpg

Ez a római erőd és környékének területe. A várbereki aknák termelése nem volt jelentős, azonban az Erzsébet-aknák építésekor innen látták el szénnel a kazánokat.

Hantken Miksa könyvéből:

"A Magyar Általános Köszénbánya Rt. ezen északi területéhez Ny felöl a várbereki-köraknai, aránylag kisebb mélységben fekvő terület, csatlakozik.  Az oligocénkorú szén itt már számbavehető vastagságban van meg s ezt a szenet bányászták régebben a várbereki bányában... általában három oligocénkorú széntelep van jelen, de közülük rendszerint csak egyik érdemes a fejtésre. A szén összvastagsága 1-2 m"

Három szerzős földtani könyvből:

"A tokodi várbereki akna mezejében 1891 májusában 40 m mélységben (+132 t. sz. f.) az oligocén telep fejtése közben 2 m víz tört be.) A vizet kiszivattyúzva a fejtési munkákat folytatták, mi- közben a vizhozam felényire apadt. A feltárt teleprész lefejtését 1894 őszén bevégezték s a bányát felhagyták."

Schmidt Sándor könyvéből:

"A nagy aknatelep lemélyítéséig a kazánok fűtésére szükséges szenet biztosítandó, Tokod községnek a káptalani területtel határos u. n. várbereki dűlőjében az oligocén telepre 38 m mély aknát telepítettek 1890-ben, abból 9.100 m2 területet készítettek elő fejtésre, mikor is 1892-ben a fejtési műveletek megkezdése előtt kifult. Ez akna elfulása után ugyancsak a várbereki dűlőben lejtős aknát telepítettek. Az itteni bányászat a külszíntől 8—10 m mély-
ségben mozgott, s a nagy aknatelep elhalásáig innen termelték ki az üzemhez szükséges szenet. A kitermelt szénmennyiségről nincsenek feljegyzések birtokunkban, a régi térképek alapján a lefejtett terület 19.570 m2, a telep vastagsága átlag 130 m, így ez a mennyiség 305.300 q volna (83. sz. térkép)."

Székely Lajos könyvéből:

"Az 1890-91. években a várbereki dülőben lemélyitett 10,9 m-es aknában 1,35 m vastag, a közel egyide juleg lemélyitett 36 n mély aknában 1,25 m vastag széntelepet ütöttek meg (oligocén). A lefejtés megindítása előtt a közvetlen feküben talál- ható tachichatscheffi mészkőből 1891. májusban a 99,8 m-es szin- ten betört 2 m³/perc viz következtében a művelet elfulladt. Ki- ezivattyúzva a vizet, mennyisége a művelés folyamán felére apadt. A széntermelés ezután az újabban lemélyitett lejtaknából tör- tént, amelyben 250 1/perc vizet emeltek. A széntelep három pad- ból állott, amelyből 1,2 1,5 a vastagság volt csak fejtésre érdemes (25). Gyakoriak a vetők, de a szénhullás darabosabb volt, a paleocén telepénél és fűtőértéke elérte az 5500 kalóriát. A műveléssel 1895-ben hagytak fel."

 2. Miklósberek

Fotó Schmidt Sándor könyvéből:

kepernyokep_2023-06-01_123537.png

Itt csak egy aknáról olvastunk, melyet Schmidt Sándor említ mint a csolnoki-annavölgyi terület mélyebbben fekvő részeinek művelésére építettek. A fenti kép jobb alsó sarkában láthatóaz említett Gép (Maschin-schaht)-akna.

"Dräsche Henrik, ki örökség útján jutott e bányászat birtokába, csak 1861-ben kezdi az Alajos- és Heinrich-aknák mellett lévő mélyebb területre, már Tokod község határába eső új gépaknáját (26. rajz), s az általa feltárt szenet 1862-1866 években lefejti."

3. Hegyeskő északi (falu felöli) oldala:

screenshot_20240305_125737_locus_map_classic.jpg

Schmidt Sándor könyvéből:

"Tokod község közbirtokosságának területe.

Áttérve most Tokod község szénterületének másik részére, látjuk, hogy Ehrenwald Márk 1882-ben a még eddig érintetlen Tokod községi szénterületet szerezte meg, s a Hegyeskő lábánál, a községtől délnyugati irányban az eocén telep kibúvására tárót telepített. 1889-ben Ehrenwaldtól a szénjogot átveszi az Eszakmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat R. T., mely a hegyeskői bányászatot valószínűleg a szén lefuvarozásának nehézségei miatt 1890-ben felhagyta. A kitermelt szénmennyiségről nincsenek adataink. Régi térképek alapján a lefejtett terület 5.600 m2 volna, a kitermelt szénmennyiség pedig 268.800 q."

Székely Lajos könyvéből:

"1882-ben Ehrenwald Márk megszerezte a tokodi községi te- rület szénjogát és a Hegyeskő déli oldalán a községtől délre, az eocén telep kibúvására bányát nyit. Térkép szerint a művelt me- zőt vetők határolják, nagysága ismeretlen. Egy régi térképen a lefejtett terület déli sarkától 40 m-rel Ny-1 irányban szénnyo- mok voltak. A csapást 140 m hosszban követték, a terület széles- sége 40 m volt. 1890-ben szénfuvarozási nehézségek miatt az új szén jogbérlő vállalat az Északmagyar-Egyesitett-Kőszénbánya Rt. beszüntette a bányát. A kitermelt szénmennyiség 26 880 t" 

Jó szerencsét!

2024.04.12.

Előzmények:

Bányászat történelem 57. Tokod és Tokodaltáró bányászata 1812-1990

Bányászat Történelem 58. Tokod, Erzsébet-aknák 1891-1971

Alapozó bejegyzések:

Adatok, képek rendszerezése.

Földtan 1.rész

Földtan 2.rész

Források

Szakszavak

Vízveszély

Egyéb veszélyek

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr9818295137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása