Jó szerencsét!

Elindul a Dorogi szénmedence területén zajló bányászat történetét bemutató sorozatunk. A sorozatban megjelenő cikkek, adatok természetesen megtalálhatóak a banyaszkor.hu bányászattörténelem térképoldalán, ahol kedvetekre nézelődhettek. A termelő és külüzemek történetében a blogon illetve a Facebookon majd abc sorrendben haladunk. Ennek oka az, hogy az 1800-as években kezdődő ipari széntermelés pontos adatai már nem lelhetőek fel, így időrendben haladni lehetetlen. A legrébbi aknáknál nagyon kevés a rendelkezésre álló forrás, így egy-egy terület aknáinak történetét egybegyűjtöttem. 

A jobb oldali ablakban válogathattok melyik pontcsoportra vagytok kíváncsiak, mit szeretnétek látni a térképen.

A pontokra bökve megjelenik egy rövid információ a pontról, de amelyik ponthoz több kép és szöveg áll rendelkezésünkre, ott a lenti ablak Weboldal és Ismertető gombjára kattintva ezeket elérhetővé tettük.

Bár a publikálást és a szerkesztést én végzem, de a helyi gyűjtők, helytörténészek, múzeumok és a hozzám hasonló lelkes amatőrök nélkül ezt lehetetlen lenne megvalósítani. Igyekszem minden bejegyzésnél a kép és szöveg forrásokat pontosan megjelölni, A szövegeknél egyszerűbb a dolgom, hiszen egyrészt van hat olyan alapmű, amit az elmúlt  években szinte napi rendszerességel forgattam és forgat mindenki, akit érdekel a történelem ezen szeglete, másrészt rendelkezésre állnak a Bányászati és Kohászati Lapok 1868-tól digitálisan feldolgozva és mindenki számára elérhetően. Lássuk sorban a könyveket:

Hantken Miksa: Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai (1871)

Továbbiakban: Hantken Miksa könyve.

Rozslik Pál, Schréter Zoltán Dr., Telegdi Roth  Károly Dr.

Az esztergomvidéki szénterület bánya-főldtani viszonyai (1922)

Továbbiakban: háromszerzős földtani könyv.

Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

Továbbiakban: Schmidt Sándor könyve.

Székely Lajos: Az Esztergomvidéki szénmedence bányászatának fejlődése 1959

Továbbiakban: Székely Lajos könyve.

Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi szénmedencében (1980) 1781-1981

Továbbiakban: Tóth Tibor könyve.

Ladányi András: A Dorogi Szénbányák Vállalat Története

Továbbiakban: Ladányi András könyve.

 Dr. Korompay Péter: Dorogi (Esztergomi)-Pilisi szénmedence bányászatának termelési adatai aknánkként

Továbbiakban: Korompay Péter könyve.

Tehát nem vagyok okos csak szorgalmas :). Az okosak a könyveket írták :).

A cikkekben csak a szerző nevével fogok hivatkozni a könyvekre. A fenti művek írói mindig hivatkoznak az elődeik munkájára, de mindig beépítik az azóta összegyűlt tapasztalatokat is.

A fényképekkel kicsit más a helyzet. Megdöbbentő látni, hogy a mai digitális világhoz képest milyen kevés fénykép készült az engem érdeklő épületekről, üzemekről. Persze azért pár órácskát eltőltölttem a válogatásukkal :). A nehézség az, hogy van olyan kép ami szinte minden gyűjtőnek megvan, ha máshogy nem szkennelve, ilyenkor csak hibázni lehet, hiszen nem tudom az eredeti tulajdonos azonosítani. Ilyen esetekben azt választottam, hogy a legidősebb ismert tulajdonos nevét tüntetem fel.

Persze igyekszem az internet bugyrait is feltúrni. Ha onnan tudok információt beszerezni, akkor természetesen linkelem az eredeti oldalt.

Talán a források feldolgozásáról ennyi.

A következőben megismerkedünk némi szakkifejezés gyűjteménnyel :)

Jó szerencsét!

2023.03.03.

Lassan közeledik a megnyitó napja.

Előző bejegyzésem:

https://banyaszkor.blog.hu/2020/08/18/hattermunka_151

részleteztem egy teendő elvégzésének "végrehajtási utasítását". Azóta sem csinálok mást, mint hogy a sok másik párhuzamosan futó feladat között lavírozok. Izgatott vagyok mert alig várom a QR-kódok kihelyezését. Az legalább valami fizikai tevékenység. :).

Megmutatok egy-két részletet hol tartunk.

QR-kódok gyártás alatt.

Honlap készül, már a béta verzió tesztjei zajlanak.

Molnár Márk, egy a bányászat helyi történetében igen tájékozott új ismerősöm, igen komoly háttérmunkát végez. Ebből egy kis izelítő:

"A dorogi szénmedence fejlődő bányászatát az 1800-as évek második felében több tényező hátrányosan befolyásolta. 1867-ben megnyílt a Pest-Losonc vasútvonal, az olcsó szállítóeszközzel a salgótarjáni szén árversenyben legyőzte a dorogit, mert a főváros szomszédságában termelt szenet lovas szekereken drágán lehetett átjuttatni a Pilis hegyein. Ugyanakkor a bányászat egyre mélyebbre hatolt, elérve a karsztvíz akkor még nem ismert nívóját. A vágatokkal egy vetőt vagy karsztbarlangot megütve annak vize a bányatérségeket a víznívóig feltöltötte, először 1875-ben az annavölgyi Vilmos-aknában. Ezután sorban érték vízbetörések a mélyebb bányákat, legelkeserítőbb helyzetben az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. tokodi Erzsébet-aknája volt: mindkét függőleges aknát a termelésbe állás előtt elöntötte a víz 1895-ben és 1898-ban. Egy évtizedes beruházás, kiépített bányateleppel, kórházzal, iskolával, tiszti és bányász lakásokkal vált órák alatt semmivé. Mai szemmel úgy képzeljük el mintha az egyik hazánkba települt autógyárhoz hasonló méretű beruházás egy fillér haszon termelése nélkül válik használhatatlanná. Az események következtében a tőke a szénmedencéből való teljes kivonulást fontolgatta, pedig 1895-től már a dorogi szén is olcsó vasúti szállítással jutott Budára. Ebben a depressziós légkörben érkezett az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. dorogi körzetének vezetésére Schmidt Sándor, aki később az itteni vízkérdést és bányászatot elemző tanulmányával Magyarországon elsőként mint bányamérnök,  doktori címet szerzett."

Háttérmunka.

Dorog, VI-os akna emlékhely

                                 A fotó a kisvasut.hu honlap engedélyével jelenik meg. Pick József gyűjteménye 1935.

A két kép majdnem ugyan arról a helyről készült 85 év eltéréssel.

A lenti két bejegyzés folytatása.

https://banyaszkor.blog.hu/2020/05/15/0_bejegyzes_786

https://banyaszkor.blog.hu/2020/08/11/banyaszkor_instant_tematikus_turaut_letrehozasa_2_fejezet

Mit is jelent jelen esetben a "háttérmunka".

Napi szinten járni a tervezett nyomvonalat, felvenni a GPS tracket. Közben jegyzetelni, hol milyen problémák vannak. Lásd a fenti képet. Ezt így nem érdemes a bemutatásra.

Mi a teendő, csak ennél az egy pontnál?

- Megbeszélni az erdészet szakemberével, hogy milyen bozótírtás szabad végezni. 

- Kinyomozni éppen kié ez az elhagyatott bányaterület.

- Felvenni a kapcsolatot az önkormányzat illetékesével, hozzájárulnak-e a bozót karbantartásához.

- Az erdésszel odamenni és pontosan behatárolni a munkaterületet.

- Keresni vállakozót aki szakszerűen elvégzi a munkát.

- Időpont egyeztetés után odamenni a vállakozóval és megbeszélni mit, mennyiért végez el.

- Önkormányzattal eggyeztetni a várható költségek megosztásáról.

- A QR-kód kihelyezésének módját megbeszélni a helyi bányász civil egyesület vezetőjével.

A fenti tevékenységsort minden pontnál, az adott viszonyoknak megfelelően elvégezni.

Szórakoztató feladat.

Közben, még jobban a háttérben íródnak a honlap szövegei, az emlékhelyek ismertetői. Pályázati lehetőségek keresése, pályázatírás. Fényképek gyűjtögetése. 

Egyeztetés az EON-nal az oszlopokra helyezendő táblákról.

Most úgy érzem nem unatkozom. De azt csinálom amit szeretek.

Jó szerencsét!

Szabadtéri oltár Pélifölszentkereszten.

Egy kedves barátomat kihagytam a gazdasági tanácsadóim sorából Ő meg olyan, hogy figyelmesen olvas. Köszi Ákos!

Az előző poszt

https://banyaszkor.blog.hu/2020/05/15/0_bejegyzes_786

folytatása.

4. lépés

Önkormányzati kör. Minden olyan település önkormányzatát felkerestem amelyet érint a nyomvonal. Volt polgármester akivel személyesen, volt akivel telefonon, volt akit email-ben /tudtátok, hogy általában polgarmester@településnév.hu címen mindenkit el lehet érni?/ találtam kapcsolatot. Van ahonnan szóban van ahonnan írásban kaptam támogató nyilatkozatot. Ellenállással nem, annál nagyobb támogatással találkoztam. Itt-ott felmerült óvatosan a , "de ki fogja fezt finanszírozni" kérdés. Amikor a pályázati forrásbevonást emlegettem sorolták a lehetőségeket. Hurrá.

5. lépés 

MTSz, Pilisi Parkerdő, Duna-Ipoly Nemzeti Park Gerecsei Tájvédelmi körzet, Kormányhivatal Környezetvédelmi osztály. Szinte kézről kézre adtak. Gyakorlatilag 2 hét alatt mindenhonnan megkaptam a támogató leveleket. A kormányhivataltól 4 oldalas jogszabály magyarázattal együtt. Hurrá

Végtelen lépések sora:

Innentől lólépésben közlekedtem. Személyes találkozók, telefonok, levelek. Most 125 levélnél áll a számlálóm, a személyes és telefonos beszélgetések száma közelít a végtelenhez :).

A lelkesedésemet egyre fokozta, hogy nagyon sok szakmájához magas szinten értő, segíteni akaró embert ismertem meg. Volt köztük polgármester, erdész, turisztikai szakember. Idős bányász vezetők, bányászok. Hozzájárulásuk nélkül nem írhatom le a nevüket. De ezentúl meg fogom kérdezni mindenkitől megemlíthetem-e név szerint itt-ott.

A magam által kitalált menetrend bevált, mindig tudtam hivatkozni valakire, vagy valamely levélre az újabb és újabb találkozásaimon.

Az egyik legjobb mondatot a héten kaptam a csolnoki Bányamúzeum egyik vezetőjétől. Talán az elsők között volt akit áprilisban a karantén után megkerestem a terveimmel. Meglátogattam Dezső bácsit, mutatom a kész érmetervet, meg az épülő honlapot. Bólogat, mosolyog majd így szól:

" Csaba az elmúlt években sok ember állított be különböző tervekkel, ötletekkel hozzánk, de mindig elfogyott a lelkesedés mire a megvalósításhoz értek volna. Maga nem ezek közé tartozik. Úgy látom ebből tényleg lesz valami. Köszönöm."

Jó szerencsét!

Ide vezet ha elgurul a gyógyszer....

A lenti bejegyzés végén, tettem egy kijelentést miszerint:

"De ennek a szabályos, engedélyezett létrehozása bőven túlmutat az én lehetőségeimen. "

https://diszpintyekakeken.blog.hu/2020/05/08/turak_karantenon_innen_es_tul

Ha az ember gyereke a saját fülébe tesz bogarat. Zizegett az a bogár, nem hagyott nyugodni. Úgy döntöttem nekivágok, aztán meg ha olyan akadályba ütközök amit nem tudok se átugrani, se megkerülni, akkor feladom.

Kitaláltam magamnak egy utat /haha/, amit lépésről-lépésre terveztem végigjárni. Gondoltam ha ezen végigmegyek a végén még akár lehet is belőle valami.

1. lépés

Az eddigi túráimon felderített emlékhelyek, természeti látnivalók egy körtúrára való felfűzése.

Sajnos vannak vállalhatatlan körülmények között lévő utak helyek, amiket nem lehet felkeresni. Magam is megdöbbentem, hogy ennek ellenére inkább a bőség zavarával küzdök. Kialakult egy kb. 30-35 kilométeres kör. Alaptervnek jó gondoltam.

2. lépés

Kedves nejem volt az első, minden titkom tudója. Támogatása nélkül ez esélytelen. :). Azt mondta:

- Gondoltam, hogy a Kékkör befejezése után sem fogsz nyugodtan ülni a babérjaidon. Csináld :)

Olyan ismerőseim, barátaim tanácsát, véleményét kértem ki, akiknek a szava számomra fontos és hiteles. Van köztük túrázó /Gábor-Zoli-Zsuzsi-Tamás/, van gazdasághoz-joghoz értő /Tamás/, valamint a helyi viszonyokat jól ismerő /Zoli/ cimbora.

Egyöntetű lelkesedéssel álltak a terveim mellé. Hurrá. Segítséget ígértek, ha elakadok. Hurrá.

3. lépés

Vajon létezik-e már a környékünkön ilyen vagy hasonló kezdeményezés. A netes nyomozás után, ami nemleges eredményt hozott, megkerestem a környékbeli természetjáró, kerékpáros valamint bányász hagyományőrző egyesületeket. Sok van. Ismét támogató megnyilvánulásokat tapasztaltam. Egy hasonló kezdeményezésről kaptam információt. Néhány éve a dorogi OMBKE / Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezete elkészítetett egy tervezetet Márkkal egy szimpatikus csolnoki kisvasútmániás / már tetszik, hiszen mániás!/ aktivistával. Vele rögtön találkoztunk, elmondta a körülményeket, valamint azt, hogy a létrehozásba beletörött a bicskájuk. Na ez nem volt jó hír. Megegyeztünk egy szoros együttműködésben.

Fejezet vége.

Folytatása következik