Lassan közeledik a megnyitó napja.
Előző bejegyzésem:
https://banyaszkor.blog.hu/2020/08/18/hattermunka_151
részleteztem egy teendő elvégzésének "végrehajtási utasítását". Azóta sem csinálok mást, mint hogy a sok másik párhuzamosan futó feladat között lavírozok. Izgatott vagyok mert alig várom a QR-kódok kihelyezését. Az legalább valami fizikai tevékenység. :).
Megmutatok egy-két részletet hol tartunk.
QR-kódok gyártás alatt.
Honlap készül, már a béta verzió tesztjei zajlanak.
Molnár Márk, egy a bányászat helyi történetében igen tájékozott új ismerősöm, igen komoly háttérmunkát végez. Ebből egy kis izelítő:
"A dorogi szénmedence fejlődő bányászatát az 1800-as évek második felében több tényező hátrányosan befolyásolta. 1867-ben megnyílt a Pest-Losonc vasútvonal, az olcsó szállítóeszközzel a salgótarjáni szén árversenyben legyőzte a dorogit, mert a főváros szomszédságában termelt szenet lovas szekereken drágán lehetett átjuttatni a Pilis hegyein. Ugyanakkor a bányászat egyre mélyebbre hatolt, elérve a karsztvíz akkor még nem ismert nívóját. A vágatokkal egy vetőt vagy karsztbarlangot megütve annak vize a bányatérségeket a víznívóig feltöltötte, először 1875-ben az annavölgyi Vilmos-aknában. Ezután sorban érték vízbetörések a mélyebb bányákat, legelkeserítőbb helyzetben az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. tokodi Erzsébet-aknája volt: mindkét függőleges aknát a termelésbe állás előtt elöntötte a víz 1895-ben és 1898-ban. Egy évtizedes beruházás, kiépített bányateleppel, kórházzal, iskolával, tiszti és bányász lakásokkal vált órák alatt semmivé. Mai szemmel úgy képzeljük el mintha az egyik hazánkba települt autógyárhoz hasonló méretű beruházás egy fillér haszon termelése nélkül válik használhatatlanná. Az események következtében a tőke a szénmedencéből való teljes kivonulást fontolgatta, pedig 1895-től már a dorogi szén is olcsó vasúti szállítással jutott Budára. Ebben a depressziós légkörben érkezett az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. dorogi körzetének vezetésére Schmidt Sándor, aki később az itteni vízkérdést és bányászatot elemző tanulmányával Magyarországon elsőként mint bányamérnök, doktori címet szerzett."
