Jó szerencsét!
Megérkeztünk Dorogra a szénmedence hivatalos központjába.
Azt, hogy a település fejlődésének mit jelentett a bányászkodás talán a legegyszerübb úgy jellemezni: mindent. Az ekkor kiépült településről, épületekről majd a "köz- illetve ipari épületek" sorozatban írok részletesen. Most lássuk az alapvető tudnivalókat a bányászkodás szempontjából.
A Dorogi Szénmedence névvel illetett területet 1871-ban Hantken MIksa még így nevezte:
"Az esztergomi barnaszénterület"
Külön bejegyzést nem szentelek neki, de Hantken ír az Esztergom környéki szénelőfordulásokról:
" A Strázsahegytől keletészaknak emelkedő Babihegyen szénkibuvás van, melynek alapján szénkutatásokat vitettek véghez a hegy délnyugati tövén. Az e czélból mélyesztett aknában ugyanis akadtak széntelepre, mely azonban annyira tisztátlannak mutatkozott, hogy a további munkálatokkal felhagytak. A nevezett hegy alján egy régi aknánál levő hányón sok k övületet találtam, melyek kétségen kivül a széntelep közvetlen fedőjéből valók."
Feltételezhetően ez az amit Brunner-akna néven ismerünk.
Korompay Péter 2020. : "A Brunner aknát berobbantják. Az ok az életveszélyes állapot."
Dorog környékén négy jól behatárolható területen folyt bányászkodás:
1. A Hungária-hegy (a kőbánya vagyis a Baumit területe) és a 10-es út közötti oldalban. (Névtelen-akna, Árpád, József és Ferenc-aknák:
2. A Hungária-hegy (a kőbánya vagyis a Baumit területe) és a Gete dorogi lába közötti völgyben. (A-akna, B-akna, Ágnes-akna, XXI-XXII-es aknák
3. Ó-dorog területén (Tömedék-aknától a Gete és a Henrik hegy közötti nyeregbe vezető út, mai kéktúra útvonala), Kukucs-táró, Kukuk-akna, Henrik-akna, Miklós-akna, Tömedék-akna, Samu-akna). Mint látható, a XIX.századi (1886) kataszteri térképen egy komplett település volt a mai Belányi-telep néven jelölt részen.
Hantken Miksa:
"A doroghi Bányavölgy, mely Dorogh falu keleti végétől (Baumit bejárati út) kezdve a csolnoki Kőszikla (Henrik-hegy) felé húzódik. Annak egy ágazata a doroghi Kőszikla mellett a tokodi határ felé terjeszkedik. A doroghi Bánya völgyben létezik a doroghi bánya."
4. Dorog, Kálvária és a 10-es út közötti terület. (VIII-as akna)
Az első kettő a földtani bejegyzéseknél tárgyalt módon kiemelkedő sasbércre (Hungária-hegy) körben köpenyként elterülő széntelepek azon megmaradt részei, amit az évmilliókon át zajló erózió nem pusztított el.
A harmadik és negyedik ugyan ilyen módon jött létre, csak itt a Henrik-hegy szénmezejének dorogi oldaláról beszélünk. (a csolnoki oldal a Reimann-aknával feltárt terület.)
A jól bevált ABC rendben felsorolom az aknákat és jelzem, melyikről készül bejegyzés s melyikről nem.
A-akna: 1895-1925 (készül bejegyzés)
Alajos-akna: Tóth Tibor: "1856. A Kősziklától D-re telepíti Miesbach a 11m mély Alajos aknát. A terület egy részét külfejtéssel művelték." Székely Lajos: "Ugyanezen évben Miesbach ennek közelében a 11 m mély Alajos-aknával 5,7 m vastag széntelepet tárt fel és 100 m hosszban le is fejtette. A csekély takaróréteg alkalmat adott, hogy a terület egy részén külfejtést alkalmazzanak. A telep kifejlődése a mezőben lencseszerű, minősége rendkívül változatos. Ezzel nagyarázható, hogy lefejtésével 100 év alatt négy alkalommal foglalkoztak. Az 1920-as években minőségi okból felhagyott termelést az 1944-1945. években Barinka János kisvállalkozó folytatta, majd az államositás után az 1950. években külfejtéssel és kis mélységú ereszkékkel végleg pontot tettűnk a visszatérő kérdésre. (Egyéb forrás hiányában nem készül bejegyzés.)
Ágnes-akna:1908-1950 (készül bejegyzés)
Árpád-akna:1905-1909, 1920, 1940-1945, 1950, 1961-1966 (közös bejegyzés készül a Jenő- és a Ferenc-aknával)
B-akna: 1893-1897 (készül bejegyzés)
Ferenc-akna: 1911-1917 (közös bejegyzés készül az Árpád és a Jenő-aknával)
Henrik-akna: 1850-1902 (készül bejegyzés)
Jenő-akna: 1913-1917 (közös bejegyzés készül az Árpád és a Ferenc-aknával)
Kukuk-táró: Székely Lajos: " Az alagúti szállítás lehetőséget nyújtott a Miklós-akna körül is kisebb kisegítő műveletek telepítésére, mint például a Kukuk-táró műveletei"(Egyéb forrás hiányában nem készül külön bejegyzés.)
Kukuk (Kukucs)-akna: (Egyéb forrás hiányában nem készül külön bejegyzés.)
Fotó Tóth Tibor könyvéből:
Miklós-akna: 1919- (készül bejegyzés)
Névtelen-aknák: Székely Lajos: "1856. február havában a főkáptalan 9,5 m mély aknával a késöbbi III. sikló közelében a Kősziklától délre feltárta a széntelepet." Ez nagyjából az Ágnes-akna területén lehetett. "
"1869-ben egy esztergomi társaság (Burány Károly, Schwarcz József, Pissuth István) megszervezvén a község szénjogának bérletét, a Kőszikla északi, meredek oldalához tapadt lencseszerű kiképzésú széntelep feltárására a későbbi Arpád-akna mezejében 32 m mély aknát telepitett. A főkáptalan, hivatkozva szabadkutatási területére, kérte a társaság bányanyitási jogának elutasitását, azonban a bányakapitányság, törölve a főkáptalan fennálló szabadkutatási köreit, a tárgaság jogait ismerte el. A bánya mivelésével a szén rossz minősége miatt 1878 körül felhagytak."
Reiman(Dorogi)-altáró: (készül bejegyzés)
Samu-akna: 1889-1960 (Tömedék-aknával együtt készül bejegyzés)
Tömedék-akna: 1893- (Samu-aknával egyűtt készül bejegyzés)
VIII-as akna: 1935-1969 (készül bejegyzés)
XXI-XXII-es aknák: 1957-1982 (készül bejegyzés)
Jó szerencsét!
2023.10.07.
Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861
Alapozó bejegyzések:
