Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 4. Alapozó bejegyzés Földtan II.

2023. március 24. - Fődíszpinty

 Jó szerencsét!

Ez hosszú lett, ezért 2 részletben olvashatjátok, az első rész az általános leírás volt:

Földtan 1.rész

https://banyaszkor.blog.hu/2023/03/17/banyaszat_tortenelem_0_bejegyzes_foldtan

a 2. részben földtani és egyébb térképpekel és azok magyarázatával találkozhattok.

Ismétlés:

Fontos a méter skála: ahogy tanultuk régen a 0 pont az: "Alapszintnek az Adriai tenger 1875. évben 9 hónapon keresztül mért középvízszintjét választották, amit a trieszti kikötőben a Molo Sartorio mareográfja mérései alapján határoztak meg." ez késöbb változott: 

"1953-tól a Varsói Szerződés államait kötelezték, hogy egységesen a Balti alapszinttől számítsák a magasságot, így egységesítve a rendszerüket. A balti tengerszintet a Finn-öbölben, Szentpétervártól nem messze, a kronstadti kikötő vízmércéjén állapították meg. Ezt a magasságértéket a katonai térképészetben 1953, polgári térképészetben 1958 óta használjuk. A balti tengerszint 67,47 cm-rel magasabban van, mint a nadapi alapszint.

A következő képek a háromszerzős földtani könyv mellékletéből származnak.

A lenti ábrán a Henrik-hegy dorogi oldalában művelt széntelep látható, a legmagasabb réteg mint  szénkibúvás találtatott meg a Henrik-hegy és Gete közötti nyereg oldalában. Jól látszik, hogy az altáró szintje felett volt a mező csekény mértékű vizveszéllyel. Az is jól látszik, hogy az altáró ezen része mészkőben készült, tehát  a mai napig jó állapotban lehet, hiszen gyakorlatilag egy barlangot hajtottak ki  a mészkőben.

img_20230226_112559_2.jpg

A lenti képen az annavölgyi szénterület, ahol látszik hogy a széntelep több rétegre tagozódott, ahogy évmilliók alatt lezajlott a szénképződés. A három alsó fekete csík a paleocén telep felette az egy vékony pedig az oligocén. A három paleocén telep fentről lefelé a  Paula, Móricz, Leontína nevet kapta. Érdekes a kép jobb szélén a Steinreigel-mező, ott a telep a hegységképződési folyamatok miatt szinte függőleges. Itt olyan közel volt a szén a felszínhez (20-30 méter), hogy a nagyobb esők után a föld alá bejutó felszíni víz komoly fennakadást okozott a termelésben.

img_20230226_112614_2.jpg

A lenti kép alsó része a Magos-hegy és Henrik-hegy közötti széttöredezett településeket mutatja.Jól látható hogy a középső lesüllyedt rész jóval a víznívó alatt van, ezek a bányák előbb-utóbb vízbetörés áldozatai lettek.

img_20230226_112624.jpg

Itt jobban látszik a Reimann-altáró alatti terület

img_20230226_112624_3.jpg

 Egy kicsit más megvilágításban a fentiek Tóth Tibor könyvéből:

Jól olvasható a méterskálán, hogy a széntelepek mélysége milyen változatos:

foldtan_1.png

Itt pedig a széntelepek rétegvastagsága látható, ez sem kevésbé érdekes. Aki elolvasta az előző bejegyzést pontosan tudja mitől van a sok meddő réteg a széntelepek között.

 

foldtan2.png

A lenti térkép Székely Lajos könyvéből megmutatja a területünk vetőit. Ezek közül némelyik a 200 méter elvetési magasságot is meghaladja. (Vígh Ferenc és Szentes Ferenc 1952-évi értekezése alapján rajzolt térkép.)

kepernyokep_2023-03-07_130856.png

 

Jó szerencsét!

2023.03.24.

 Alapozó bejegyzések:

Földtan 1.rész

Források

Szakszavak

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr4418063056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása