Bányászkör Instant Túrák

banyaszkor

banyaszkor

Bányászat történelem 2. Alapozó bejegyzés: A szakszavak

2023. március 10. - Fődíszpinty

Jó szerencsét!

Bárcsak törekedhetnék a teljességre! Nem vagyok szakember,  ezért igyekszem tanulni. Aki olyan mint én voltam pár éve, annak kigyűjtöttem azokat a szakszavakat, melyeket a szövegértés szempontjából fontosnak tartok. Ha találtok ismeretlen kifejezést akkor forduljatok a legjobb barátotokhoz :) Mr. Google.

Aki viszont még annál is többet szeretne tudni, ajánlom a lenti könyvet:

Szeiler János: Beszéljünk bányászul című könyvéből származik, a  linkről letölthető a könyv.

https://adoc.pub/beszeljnk-banyaszul.html

A szómagyarázat Tóth Tibor könyvéből származik:

Akna : Külszínre nyíló függőleges vagy lejtős bányatérség, amely a bánya megnyitására, a bányatermékeinek felszínre hozására, személyeknek,anyagoknak szállítására, a vezetékek elhelyezésére, szellőztetésére stb. szolgál.

A lenti képen az akna építésének ünnepélyes kezdete látható. (Bár a képet mint a a "Tokodi XV-ös akna" címmel kaptam de szerintem ez nem biztos.) Pick József gyűjteménye:

xv-os_akna_pick_jozsef_gyujtemenye.jpg

Alagút: Mindkét végével a külszínre nyíló szállítási vagy egyéb célokat szolgáló, szintes föld alatti bányatérség.

Alapvágat: Általában a bányamező határáig kihajtott közel szintes vágat. Rendeltetése egy bá-
nyamező főszállításának lebonyolítása.

Altáró: Több bánya fakasztott vizének levezetése vagy főszállításuk lebonyolítása végett, rend-
szerint a külszín legmélyebb pontja közelében telepített táró.

Barnaszén : Barna karcú kőszén. Kréta korúnál általában nem idősebb, teljesen még el nem szenesedett, általában 15% körüli nedvességtartalmúkőszenek minősítése.

Beágyazás: Vastag telepek (rétegek) között vagy azok belsejében települt és azoktól eltérő össze-
tételű, viszonylag vékony üledékes kőzettest

Bödön: Aknamélyítéshez használt, kötélre függesztett szállítóedény, amelyben az aknatalpról a belerakott terméket a külszínre szállítják.

Brikettálás: Szénpor darabosítás, kötőanyag hozzáadásával vagy anélkül.

Bunker: A bányatermékek vagy egyéb szilárd anyagok ömlesztett állapotban való tárolására hasz-
nált, alulról üríthető, többnyire vasbeton vagy acél szerkezetű tartály.


Búvárszivattyú: Olyan szivattyú, amely víz alá süllyesztve működik.

Csapás (csapásvonal): a kőzetrétegeknek vízszintes síkkal való metszésvonala.


Csapásvágat: A hasznosítható ásványtelepben vagy annak közelében hajtott, közel szintes vágat, amelynek iránya a telep csapásirányát követi.


Csapat: Dolgozóknak azonos célra, bizonyos munka elvégzésére szervezett csoportja.

Csigafúró: Kis szilárdságú kőzetek fúrásához használt kézi fúró.

Csorga: Bányaterek talpszintje alatt kiképzett (talpába mélyített), a víz elvezetésére szolgáló csatorna.


Csúszda: Lejtősen felszerelt vályúszerű csatorna, amelyben a darabos anyag saját súlyánál fogva jut alacsonyabb helyre.

Derítő zsomp: A szivattyútelep zsompja elé telepített nagyobb kiterjedésű zsomp, a bánya-vízben lebegő szilárd anyagok leülepítésére (a szivattyúk kímélése végett).

Dőlés: A telep esése a vízszintes síkhoz képest.

A telep dőlésszöge: a vízszintes sík és a telep síkjában húzott, a csapásvonalra merőleges vonal által bezárt szög.

Elvetési magasság: A vető által megszakított két teleprész közötti függőleges távolság.

Ereszke: Szinteket egymással összekötő, a bányatermék felfelé szállítására használt lejtős bányavágat.

Fedő: A telep fölött levő kőzet.

Fékakna: Kasos vagy szkipes szállításra berendezett olyan akna, amely szállítógép helyett csak fékművel van ellátva terhek, főleg a bányatermék kizárólag lefelé való szállítására.

Fekü: A telep alatt levő kőzet.

Feltörés: Rendszerint alulról felfelé (emelkedés irányában) kihajtott vágat. Rendeltetése: légvezetés (szellőztetés), közlekedés, anyagszállítás.

Főte: A bányatérség felső felületét határoló kőzet.

Főteomlás (főteleszakadás): A bányatérség fedőkőzetének viszonylag nagy felületen való megszakadása és a kivájt térségbe hullása.

Frontfejtés: 1. A hasznosítható ásvány kitermelésére létesített nagy (20-tól több száz méter) szélességű bányatérség. 2. Fejtésmód.

Fronthomlok: Frontfejtés esetében a fejtési homlok, front szállító- és légvágata között mért távolság.

Gurító: Az alsóbb és felsőbb szinti vágatokat egy-
mással, esetleg a külszínnel is összekötő, nagy dőlésű (30° felett), általában alulról felfelé hajtott bányatérség. Rendeltetése: különféle szállítmányok lebocsátása gravitációs úton, továbbá szellőztetés és közlekedés.
Gyalulás (legyalulás, lehántolás): A szénhomlok, a szén megbontása és jövesztése sajátos fejtőgép, ún. széngyalu segítségével.

Iker akna: Egymáshoz közel (50—100 m) telepített aknapár a központos aknaszállítással és szellőztetéssel kapcsolatos bányaművelési feladatok szolgálatára.

Iszap: 1. Hidraulikus úton elhelyezett homoktömedék; 2. Mély fúrólyukból hidraulikusan kiszállított finom kőzettörmelék.

Iszapolás (iszaptömedékelés): Felhagyott bányatérségeknek hidraulikusan szállított homokkal való kitöltése.


Jövesztés: A kőzetek összefüggésének megbontása, darabolása települési helyükön, kitermelésük vagy bányatérség kiképzése céljából.

Jövesztögép: Olyan munkagép, amellyel a jövesztendő anyagba való behatolás (fúrás, réselés) vagy annak szétdarabolása végezhető.


Kamrafejtés: Keskenyhomlokú fejtés. E fejtésekben a művelési tevékenység az előrehaladás folyamán jellegében rokon a vágathajtással. Az előrehaladás irányában mérhető kamrák hosszához viszonyítva a homlok szélessége viszonylag rövid.

Műrevalósági mutató: A termelési költséghatár és a reálköltségek hányadosa. Az ásványi nyersanyag termelése akkor nem ráfizetéses, illetve gazdaságos, ha az így kapott érték 1,0 vagy annál nagyobb.

Műszak: A munkanap előre meghatározott időpontjaiban kezdődő és végződő, általában 8 órai munkaidő


Műszakharmad: Napi háromműszakos (3X8 órás) munkaszervezés esetén egyik műszak a három közül.

Nyugalmi vízszint: Vízemelő berendezések közvetlen hatásától mentes eredeti vízszint.

Omlasztás: A föld alatti bányaművelés során létesített, rendszerint a telep (telér) kifejtése következtében képződött üreg feletti fedőkőzet szándékolt beszakítása, biztosításának kirablása, esetleg a fedőkőzet robbantása (provokálása) útján.

Omlasztásosfejtés: Az a fejtésmód, amelyben a munkatérség céljára már nem szükséges fejtési üregből a biztosítószerkezetek kirablásával — a fedőkőzetek leomlását céltudatosan megkönynyítik, vagy azt — ritkábban — robbantásokkal ki is váltják (provokálják).

Osztályozó: A kitermelt hasznosítható ásvány szemnagyság szerinti elválasztására, osztályozására, a külszínen létesített berendezés, ill. üzem.

Sikló: Szinteket egymással összekötő lejtős vágat a bányatermék vagy egyéb terhek lefelé történő szállítására.

Sújtóléges bánya: Olyan bánya, ahol a művelt telepből vagy mellékkőzetekből metángáz állandó szivárgásával, vagy hirtelen és váratlan kitörésével kell számolni.

Sújtlólégrobbanás: A bányatérségekben a kőzetekből áramló és a levegővel robbanóképes arányban keveredő metángáz (a sújtólég) meggyulladásakor keletkező pusztító erejű robbanás.

Táró: Közvetlen a külszínre nyíló közel szintes bányatérség.

Természetes szellőztetés: Természetes úton, vagyis szellőztető berendezés használata nélkül létesített (pl. a légnyomáskülönbség felhasználásával történő) szellőztetés.


Tömedékelés: A szükségtelenné vált bányatérség— főként a kifejtett üreg — meddőanyaggal való megtöltése.


Tömedékes fejtés: Olyan fejtés, amelynek felhagyott fejtési üregét a kőzetmozgás megakadályozása vagy csökkentése végett teljesen vagy részlegesen szilárd anyagokkal töltik ki.

Triászvíz (karsztvíz): A triász kori mészkő- és dolomitképződményekben levő, egymással öszszefüggő üregekben (kavernákban) és repedésekben vagy a dolomit szivacsos szerkezetében tárolt mélységi víz, amelynek nyugalmi vízszintje a tengerszint feletti 130 m magasságban van.

Uszóhomok: Vízzel telített és meghatározott hidrodinamikai viszonyok között nagy mozgékonyságot tanúsító laza törmelékes kőzet.

Vájár: Bányaipari szakiskolát (vájáriskolát) vagy vájárképző tanfolyamot végzett és a bányahatóság képviselője előtt a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekből vizsgát tett bányaipari szakmunkás.

Vakakna : Olyan függőleges bányatérség — akna —,
amelynek nincs közvetlen kijárata a külszínre.

Védőpillér: A bányaterület kijelölt része, amelyben a kiaknázás az élet- és vagyonbiztonság, a létesítményvédelem vagy a természetvédelem érdekében korlátozott, ill. tiltott.

Védőréteg: A víztárolót a tervezett vagy meglevő
bányatérségtől elválasztó vízzáró kőzetösszlet.


Végnélküli kötélszállítás (végtelen kötelű szállítás): A többnyire sínpályán történő szállításnak az a módja, amikor a szállítóedényeket (csilléket stb.) egyenként vagy szerelvényekbe összekapcsoltan, végtelenített kötéllel vontatják.

Vető: A kőzetrétegek olyan törése, amely mentén a rétegrészek függőleges értelemben elmozdulnak egymástól.

Vitla (csörlő): Tehernek szintes, lejtős vagy függőleges irányú szállítására használt egy vagykét kötéldobos szállító-, ill. emelőgép.


Vízakna: Kizárólag vízmentesítési célokat szolgáló függőleges akna.

Zsomp: A bányában fakasztott vagy oda került vizek összegyűjtésére szolgáló bányatérség.

Jó szerencsét!

2023.03.10.

Források

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszkor.blog.hu/api/trackback/id/tr5418057988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása